Újvidék mindhárom hídját lezárták a tiltakozók

A három híd közül kettőt három órára, míg a legnagyobbat, a Bácskát Szerémséggel összekötő Szabadság-hidat 24 órára zárták le.

  • MTI MTI
Újvidék mindhárom hídját lezárták a tiltakozók

Több ezer egyetemi hallgató érkezett pénteken Belgrádból Újvidékre, hogy szombaton tömeges tüntetést tartson a vajdasági városban. A tiltakozók előbb megemlékeztek az újvidéki vasútállomáson három hónappal ezelőtt történt tragédia áldozatairól, majd lezárták Újvidék mindhárom hídját, mert szerintük a tragédia felelőseit még mindig nem kutatták fel és vonták felelősségre.

A tiltakozók korábban 15 percre zártak le forgalmas útkereszteződéseket, hétfőn pedig 24 órára blokkolták Belgrád legforgalmasabb csomópontját. Ezúttal Újvidék közlekedését állították le Három hónap – három híd nevű akciójukkal. A három híd közül kettőt három órára, míg a legnagyobb, a Bácskát Szerémséggel összekötő Szabadság-hidat 24 órára zárták le.

A tiltakozók szombaton 11 óra 52 perckor 15 perces csenddel emlékeztek meg az újvidéki vasúti pályaudvaron történt tragédia áldozatairól. A pályaudvar előtetője ugyanis három hónappal ezelőtt éppen abban a percben szakadt le 15 ember halálát okozva. A tiltakozókhoz motorosok és traktorokkal érkező mezőgazdasági termelők is csatlakoztak.

Milos Vucevic leköszönő miniszterelnök, a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke arra kérte pártja szimpatizánsait, hogy ne menjenek a blokád közelébe, és ne kerüljenek összetűzésbe a tiltakozókkal. Ennek hátterében az áll, hogy kedd hajnalban az SNS tagjai baseballütőkkel támadtak tiltakozó egyetemistákra, és egy lány súlyosan megsérült. A történtekért felelősséget vállalva mondott le a kormányfői tisztségről Milos Vucevic.

Az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője november elsején szakadt le, az illetékes szervek pedig – noha 13 ember ellen vádat emeltek – azóta sem vontak senkit felelősségre. Ezért civilek, egyetemi hallgatók, tanárok, színészek és mezőgazdasági termelők kezdtek tiltakozásba. A követelések között a baleset felelőseinek felkutatása és felelősségre vonása mellett a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala is szerepel, illetve szeretnék, ha felelősségre vonnák azokat is, akik a tüntetőkre támadtak az elmúlt hónapok során, továbbá szabadon engednék azokat a diákokat és tanárokat, akik ellen a tiltakozások miatt emeltek vádat, és 20 százalékkal megnövelnék a felsőoktatásra szánt költségvetési keretet.

A kormány szerint már teljesültek a követelések, az illetékes szervek folyamatosan hozzák nyilvánosságra a felújítási munkálatok dokumentumait, eljárás indult azok ellen, akik a tiltakozókra támadtak, Aleksandar Vucic köztársasági elnök közbenjárására szabadon engedték a korábban elfogott diákokat és tanárokat, a költségvetési pénzek átcsoportosításával pedig biztosították a felsőoktatásra szánt büdzsé 20 százalékos növelését, ezért nincs szükség további tiltakozásokra. A diákok szerint viszont még nem teljesült minden kérés, a velük szimpatizáló építésügyi szakemberek például úgy vélik, hogy még mindig hiányoznak kulcsfontosságú iratok, amelyekből kiderülhetne, ki a felelős az újvidéki tragédiáért.

Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021 és 2022 során több hullámban újították fel, és a munka idén is folytatódott. Goran Vesic építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható. A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djuric és Milos Vucevic lemondása a tragédia után azonnal felmerült, ám ezt csak kedden tették meg a politikusok. Mindeközben a tiltakozókkal egyetértő írók Nobel-békedíjra jelölték a szerbiai egyetemistákat, a jelölést pedig a Nobel-bizottság hivatalosan is elfogadta.

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.