A 9 órakor közzétett exit poll szerint – ami még nem a hivatalos eredmény – Rafal Trzaskowski, a Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Koalíció jelöltje győzött 30,8 százalékkal a lengyel elnökválasztáson.

A verseny azonban igen szoros.

A második a független civilként beállított, valójában a 2023 őszén ellenzékbe került jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) által jelölt Karol Nawrocki történész 29,1 százalékkal. A különbség olyan kicsi, hogy

még a külföldön leadott több mint félmillió szavazat is számít, ezeket pedig csak hétfő este adják hozzá a többihez.

A részvétel jóval elmaradt a 2023 őszi 74 százalékos rekordaktivitástól.

A harmadik helyre a 38 éves szélsőjobboldali, libertáriánus Slawomir Mentzen került (15,4 százalék, az előrejelzéseknél több),

a nyíltan fasiszta, náci bekiabálásáról is ismert Grzegorz Braun 6,2 százaléka pedig senki által nem várt, megdöbbentően magas eredmény.

Bukott Szymon Holownia képviselőházi elnök, a kormányba több minisztert adó jobbközép Lengyelország 2050 elnöke, aki mindössze 4,8 százalékot ért el, 6. helyezett lett. Kérdés, megtarthatja-e házelnöki tisztségét, amely az államfő után a második legmagasabb közjogi méltóság. Két baloldali jelölt, Magdalena Biejat és Adrian Zandberg 5,2, illetve 4,1 százalék eredménnyel végzett.

Általános vélemény, hogy ez azért sorsdöntő választás, mert Donald Tusk miniszterelnök kormányának a sorsa is múlik rajta: megbukhat, ha továbbra is olyan államfő lesz, mint eddig Andrzej Duda, aki a törvények megvétózásával megbénítja a törvényhozást, és más módokon is akadályozza, hogy a kormányzó többség megvalósítsa azt a programját, amellyel nyert a 2023 őszi parlamenti választáson. Márpedig Nawrocki azt ígéri, hogy ő még keményebben szembeszállna a kormánnyal, mint Duda.

Most természetesen az a kérdés, hogy a június 1-jei második fordulóban kire szavaznak a vasárnap kiesett 11 jelölt támogatói, és egyáltalán elmennek-e szavazni. Egyáltalán nem biztos például, hogy a szélsőjobboldali, libertáriánus Slawomir Mentzen hívei a szintén jobboldali Karol Nawrockira szavaznak. Jelentős részük ugyanis éppen azért állt Mentzen mögé, mert olyan politikust akar, aki az évtizedek óta egymással birkózó két nagy párt egyikéhez sem tartozik. Továbbá az érintkezési pontok ellenére sok volt köztük az ütközés is.

Ugyanígy bizonytalan, hogy két kisebb kormánypárt tovább nem jutott jelöltjeinek szavazói mit csinálnak. Szymon Holownia szintén azzal kampányolt, hogy ne a két nagy párt egyike adjon államfőt, és ezzel saját miniszterelnökének jelöltje ellen is szólt. A kormányban szintén részt vevő Új Baloldal jelöltje, Magdalena Biejat szintén részben Rafal Trzaskowskival szemben határozta meg magát. Egyiküknek sem lesz könnyű most hirtelen azt kérni, hogy szavazóik álljanak a varsói főpolgármester mögé, és még ha ezt megteszik is, akkor sem biztos, hogy a szavazók hallgatnak rájuk.

Karol Nawrocki történész, a PiS elnökjelöltje

Wojtek RADWANSKI / AFP

Trzaskowski 9 óra után, első beszédében máris Holowniáhz, Biejathoz és Zandberghez, illetve szavazóikhoz szólt: közös harcra hívta őket a következő két hétre.

A liberális oldal csak abban bízhat, hogy minden más szempontot háttérbe szorít a legfontosabb: ne térhessen vissza az elmúlt másfél évért bosszút hirdető Kaczynski vezette Jog és Igazságosság (PiS), márpedig ha a jobboldali Nawrocki lesz az elnök, akkor a Tusk-kormány bukását nehéz lesz elkerülni. A második fordulót június 1-jén tartják.