Pozitívan áll a palesztin állam majdani elismeréséhez a brit kormány, de a jelenlegi helyzetben a gázai harcok tűzszünettel való lezárását tartja a legfontosabbnak – közölte a brit tudományos, technológiai fejlesztési és innovációs miniszter pénteken. „Kívánatosnak tartjuk a palesztin államiságot, és olyan körülményeket akarunk teremteni, amelyek között végre terítékre kerülhet egy ilyen, hosszú távú politikai megoldás” – jelentette ki Peter Kyle a Sky News hírcsatornának. Ugyanakkor jelezte: jelenleg azokra a dolgokra kell összpontosítani, amelyek enyhítik a gázaiak súlyos szenvedését.
Keir Starmer brit miniszterelnök elmondhatatlan és védhetetlen humanitárius katasztrófának nevezte csütörtökön a Gázai övezetben élők szenvedését és éhezését. Emmanuel Macron francia elnök közvetlenül ezután jelentette be, hogy Párizs az ENSZ közgyűlésének szeptemberi ülésszakán el fogja ismerni a palesztin államot.
Ugyancsak csütörtökön Mark Carney kanadai miniszterelnök azt vetette az izraeli kormány szemére, hogy nem sikerült megakadályoznia a gázai humanitárius helyzet romlását, hozzátéve, hogy kormánya szerint az övezetbe szánt segélyek szétosztását az izraeli hatóságok helyett ismét a nemzetközi szervezeteknek kellene felügyelniük.
Az X-en közzétett üzenetében a kormányfő kiemelte: jelentős mennyiségű, kanadai finanszírozású segélyt még mindig nem osztottak szét a rászorulók között, pedig a humanitárius segélyek megvonása a nemzetközi jogba ütközik. Emellett ismét felszólította a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezetet, hogy engedje el a fogva tartott izraeli túszokat, az izraeli kormánytól pedig azt kérte, hogy tartsa tiszteletben a Gázai övezet és Ciszjordánia területi egységét. Hozzátette: Ottawa továbbra is a kétállami megoldásban látja a konfliktus hosszú távú megoldását.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök szintén katasztrofálisnak minősítette a gázai humanitárius helyzetet, és felszólította Izraelt, hogy ne akadályozza az övezetbe szánt segélyek bejutását. Pénteken kiadott közleményében leszögezte: a gázai helyzet „immár a világ legszörnyűbb félelmein is túltesz”, és az ott élőket humanitárius katasztrófa fenyegeti.
„Nem lehet figyelmen kívül hagyni, sem védeni, hogy Izrael nem engedi be a segélyszállítmányokat, de azt sem, hogy élelemre és vízre várakozó civilek, köztük gyerekek halálát okozzák” – fogalmazott. Hozzátette: hazája mindent megtesz a tűzszünet megkönnyítése érdekében, és arra törekszik, hogy az izraeli és a palesztin nép békében és biztonságban, a nemzetközileg elismert határok között élhessen egymás mellett.
Antonio Tajani olasz külügyminiszter pártjának, a Forza Italiának egy pénteki római tanácskozásán azt mondta Franciaország tervezett lépésére reagálva: a palesztin államiság elismerése csak egyidejűleg történhet azzal, hogy az elismerendő állam elismeri Izraelt. „Egy olyan palesztin állam létrehozása, amely nem ismeri el Izraelt, nem fogja megoldani a problémát” – jelentette ki.
A német kormány számára Izrael biztonsága a legfontosabbak közé tartozik, ezért Németország rövid távon nem tervezi a palesztin állam elismerését, számára utóbbinál fontosabb a kétállami megoldás elérése, aminek „már régen meg kellett volna történnie”, és ha végre megtörténik, akkor ennek utolsó momentuma lenne a palesztinok államának elismerése – közölte pénteken Berlinben egy kormányszóvivő.
Reagálva arra, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök felháborodott a palesztin állam Párizs által tervezett elismerésén, mert szerinte az csak a palesztin terroristákat fogja bátorítani, Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter pénteken kijelentette: Párizs nem jutalmazni akarja a Hamászt, hanem éppen hogy elítéli a tetteiért. A Hamász mindig elutasította a kétállami megoldást, Párizs lépésével „a béke híveinek ad igazat” – jelentette ki.
Mahmúd Abbász palesztin elnök a Palesztin Hatóság által kiadott egyik pénteki közleményében „a palesztinok ügyéért folytatott küzdelem egyik csatagyőzelmeként” értékelte pénteken Párizs bejelentését.
Az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nemzetközi segélyszervezet ugyancsak pénteken arról adott hírt, hogy a Gázai övezetben a múlt héten megvizsgált, hat hónapos és ötéves kor közötti gyermekek, valamint a várandós és szoptató nők negyede alultáplált, és úgy vélte, hogy az izraeli hatóságok a „példa nélküli szintet elérő kiéheztetést” „fegyverként használják” a gázaiak, köztük a betegek és az egészségügyben dolgozók ellen is.
Caroline Willemen, az MSF gázavárosi kórházának koordinátora azt mondta: naponta 25 alultáplált ember jelentkezik náluk. Május 18. óta az alultápláltak száma a kórházban megnégyszereződött, a súlyosan alultáplált, öt év alatti gyermekek száma pedig megháromszorozódott – tette hozzá. A szervezet felhívta a figyelmet arra is, hogy folytatódnak a támadások a segélyosztásokon sorban állók ellen.
Az ENSZ palesztinokat segélyező szervezetének (UNRWA) vezetője kedden arról beszélt, hogy az izraeli hadsereg humanitárius segélyre váró több mint ezer ember halálát okozta a Gázai övezetben május vége óta, és az áldozatok többsége az Izrael és az Egyesült Államok által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) segélyosztó pontjainál halt meg.
„Azok, akik a GHF ételosztásaira mennek, tudják, hogy éppen annyi esélyük van egy zsák lisztet kapni, mint egy golyót a fejükbe” – fogalmazott pénteken Mohammad Abu Mugajszib, az MSF egyik gázai tisztségviselője.
A gázai egészségügyi hatóságok közlése szerint mind ez idáig több mint százan haltak éhen az övezetben, és ezeknek az elhalálozásoknak a zömét az utóbbi néhány hétben jegyezték fel.
Kiemelt kép: Peter Kyle brit tudományos, technológiai fejlesztési és innovációs miniszter
