A japánok az óceánba öntik a fukusimai atomerőmű radioaktív vizét
A sugárszennyezett vizet előtte megtisztítják, csak azután öntik ki. A helyiek szerint ez ettől függetlenül is rossz ötlet.
A sugárszennyezett vizet előtte megtisztítják, csak azután öntik ki. A helyiek szerint ez ettől függetlenül is rossz ötlet.
Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapítható meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből. A változás egybevág az északi félteke egészén tapasztalható évszak-eltolódásokkal. Ez azonban nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is láthatunk.
Ázsiában már több ország is betiltotta a diklofenák használatát az állatgyógyászatban, mert a szerrel kezelt haszonállatok tetemeiből táplálkozó keselyűk elhullottak.
Egy globális kezdeményezés szerint nem csak a hulladékon és a kibocsátáson, de a költségeken is sokat spórolhatnak a kórházak a fenntarthatóbb gyakorlatokkal. A kórházakban és a klinikákon keletkezik ugyanis a legtöbb egyszer használatos műanyaghulladék.
Az ALTEO kutatása arra is választ keresett, hogy melyek ma Magyarországon a legismertebb környezeti problémák.
Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.
Közel egy évtizede ezer tonna veszélyes hulladék pihent egy azóta felszámolt veszélyeshulladék-szállítással foglalkozó cég telephelyén.
Egy nagyjából 4000 háztartásból álló település éves villamosenergia fogyasztását is tudná fedezni Magyarország első vízierőműve, a több mint 100 éves gibárti létesítmény.
Ha továbbra is a megszokott módon folytatódik a mezőgazdasági termelés, a termőföld elsivatagosodásához vezethet a régiónkban is. Ezt jelzi előre, hogy a Föld talajainak már csak töredéke termőképes. Ezért pedig nem csak a klímaváltozás felel, a tápanyagot és az élőhelyet biztosító talaj leromlását az emberiség okozza. Annak jártunk utána, mit lehet tenni ennek elkerüléséért.
A szén-dioxid a hőmérséklet emelkedését és a klímaválságot leginkább előmozdító üvegházhatású gáz.
Egyre többen döntenek úgy, hogy ők maguk termelik meg azt, amit megesznek, a koronavírus-járvány miatti kényszerű otthonlét még inkább meghozta a kedvet a kertészkedéshez. De hogyan lássunk neki a balkonkert kialakításának?
Egyre inkább eltűnőben van az a fajta stigma, ami a használt termékeket övezi. Ezzel együtt pedig egyre nagyobb a használt termékek, ezen belül is a bútorok piaca, aminek vélhetően a világjárvány is ad egy lökést.
A helytelen fűtés miatt magasabb a szálló por mennyisége a levegőben.
A város megelégelte a több problémát is okozó hatalmas hajókat, úgyhogy az ipari kikötőben kell kikötniük a jövőben.
Bár egyre inkább tisztában vagyunk azzal, milyen következményekkel jár az erdőirtás, a tudósok mégis arra hívták fel a figyelmet, hogy ez ellen nem tesznek semmit.
Bár folyamatosan nő a megújulók része a világ energiamixében, a kibocsátás továbbra sem csökken.
A környezettudatosság erőfeszítéssel is jár, a pandémia azonban nyitottabbá – és tudatosabbá – tette az embereket. Addig azonban nem lesz zöld váltás, amíg ebben akár a cégek is nem érdekeltek üzletileg. Hogy mennyire járunk még ettől messze? Vélemény.
Egyre kevesebb helyen nőhetnek szabadon a virágok, ami a beporzóik számára is végzetes lehet.
Nem élhetünk úgy tovább, ahogy eddig tettük – vélte a főpolgármester.
Ezen a nyáron 31 ezer hektár égett le, szemben a tavalyi 5,5 millió hektárral.