Az Európai Bíróság mondhatja ki: az atomenergia fejlesztése nem rendelhető alá a környezetvédelemnek

Jogszerű a brit atomerőmű építéséhez nyújtott állami támogatás, az uniós közérdekre és a környezetvédelemre sem lehet hivatkozni ez ellen – ezt kellene az Európai Bíróságnak kimondania a főtanácsnoka szerint.

  • hvg.hu hvg.hu
Az Európai Bíróság mondhatja ki: az atomenergia fejlesztése nem rendelhető alá a környezetvédelemnek

Egy brit atomerőmű-építési ügyben készült el az Európai Bíróság főtanácsnokának indítványa, és a döntés magyar szempontból is fontos lehet. Az osztrák kormány fordult a bírósághoz azért, mert az Európai Bizottság jóváhagyta a Hinkley Point erőműhöz nyújtott állami támogatást – a helyzet hasonló, mint a paksi erőműnél. A törvényszék 2018-ban elutasította az osztrák keresetet, ezt Ausztria megfellebbezte, erről a fellebbezésről született meg most az indítvány. Ez még nem számít hivatalosan a végleges ítéletnek, de általában az Európai Bíróság el szokta fogadni, amit a főtanácsnok indítványoz.

Az indoklás szerint

az atomenergia fejlesztése az Euratom-Szerződés alapján egyértelműen meghatározott elsődleges uniós jogi célkitűzés, nem rendelhető alá az Európai Unió működéséről szóló szerződés olyan más célkitűzéseinek, mint például a környezetvédelem.

Az egyes tagállamoknak joguk van arra, hogy megválasszák, milyen legyen az energiaellátásuk, tehát fejleszthetik az atomenergiát.

Ahhoz, hogy állami támogatást jogszerűen adhassanak, nem kell azt igazolni, hogy a támogatás közös uniós érdekű célt vagy közérdekű célt szolgál. Csupán arra kell figyelni, hogy a támogatásnak „elő kell mozdítania az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését”, és „nem befolyásolhatja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben”.

A törvényszék azt is jogszerűen állapította meg a főtanácsnok szerint, hogy a piac nem volt hajlandó vagy képtelen volt finanszírozni a Hinkley Point C projektet a brit kormánygarancia és más állami támogatási forma nélkül.