szerző:
Kovács Domonkos
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Milyen szemmel érdemes megnézni befektetés előtt egy céget a 21. században? Mondunk három betűt: ESG. Vélemény.

Érdekes folyamat zajlik a világ tőkepiacain egy szűk évtizede: egyre nagyobb tőke áramlik az ún. felelős alapokba, zöld kötvényekbe vagy részvényekbe. 2018-ban már több mint 30 billió dollárt kezeltek ilyennek mondott módon, ami két év alatt 30 százalékos növekedést jelent. Ez az összeg a következő 2 évben tovább hízik, a Bank of America becslése szerint összesen 20 billió dollár áramlik majd ilyen befektetésbe, amivel nagyjából eléri az amerikai S&P500-as indexben súlyozott 500 amerikai társaság teljes piaci kapitalizációját, vagyis a legfontosabb amerikai cégek értékét. Ez nem piskóta, erre már azért az egyszeri befektető is felkapja a fejét. Éppen ezért érdemes jobban odafigyelni arra, mit is keresnek a befektetők, milyen módon döntik el, hogy a pénzük valóban olyan cégekhez megy, akik tesznek is valamit a környezetért? Ennek a kérdésnek a megválaszolásához alaposabban meg kell vizsgálnunk a manapság már itthon is egyre divatosabb ESG betűszó jelentését.

Először is két kérdést érdemes megválaszolni – mi az ESG-befektetés pontosan, és vajon pusztán csak divatos, de üres marketingszó-e olyan cégek számára, melyek szeretnének reflektorfénybe kerülni?

Nézzük az elsőt: talán már többeknek ismerős az ESG, amely az angol „Environmental, Social, Governance” szavak kezdőbetűiből áll. Az első két szó alapján rögtön azonosítható az ESG mögött rejlő filozófia, de teljességében akkor lesz értelmezhető, ha a kicsit nehezebben megfogható governance-t is kibontjuk. Az adott befektetésnek tehát a környezetre és társadalomra gyakorolt hatását vizsgáljuk, de nagyon fontos az adott vállalat vagy szervezet irányítási, vezetési gondolkodásmódja is. Vagyis, hogy az adott cég vezetése hogyan képzeli el a jövőt – és itt nem csupán környezetvédelmi és társadalmi célokra kell gondolni, hanem a fenntarthatóságon és HR-en át a legkülönfélébb dolgokra, melyek összetetten hatnak. Így alakul ki egy holisztikus kép, amely alapján meg lehet ítélni, hogy egy társaság mennyire jövőkonform.

Ahogy a fenti számokból is kiderült, a felelős befektetés és így az ESG bizony komoly hívószó lett a befektetéseknél, és a piacra belépő újabb generációk életfelfogása miatt egyre inkább az lesz. Talán nem is meglepő, hogy ha földrajzi bontásban vizsgáljuk, akkor az ESG-szempontok figyelembevételével a listát Skandinávia, a Benelux-államok, Németország, Franciaország és az Egyesült Államok vezetik. Ezeken a területeken mintegy 10 éve nagyon fontos ez a szemlélet, itt foglalkoznak komolyabban és tudatosan az Environmental, Social és Governance tényezőkkel, megértetve ezek jelentőségét a gazdasági szereplőkkel.

Egy vállalat jó ESG-minősítése egy befektetőnek olyan, mint egy állampapírokat vásárlónak egy ország hitelminősítése: ha nem kockázatos és befektetésre ajánlott az ország, akkor oda nyugodtan tehetik a pénzüket. Az ESG-követelményeknek megfelelés értékelése a vállalatoknak és a befektetőknek is jó, win-win szituáció, mert azt mondja el a cégről, hogy előre, környezet- és fenntarthatóság tudatosan, azaz felelősen gondolkodik, ezért valószínű, hogy több pénzt és tőkét tud majd bevonzani a finanszírozáshoz, növekedni és fejlődni tud, amivel nagyobb hozamot termel. Egy befektetőnek pedig fontos, hogy jó hozam mellett megvalósul egy másik „hozam” is, mégpedig a természeti- és emberi erőforrások kizsákmányolásának visszaszorítása és a közösségi célok teljesülése. Talán ez alapján nem meglepő, hogy a sereghajtó régiók ESG-szempontból Ázsia és Afrika ipari régiói. Itt ugyanis általános, hogy durván kizsákmányolják az emberi erőforrásokat, éhbérért dolgoztatnak, sokszor gyermekmunkával, fittyet hánynak a környezetvédelmi előírásokra, sérülnek az állampolgárok demokratikus jogai, diktatórikus kormányzás van tisztázatlan gazdasági célokkal, a transzparencia teljes hiányával.

Talán közelebb kerültünk kicsit ahhoz, mit is jelent egy vállalat számára az ESG-szempontoknak való megfelelés. Ahogy korábban írtam, az E és az S talán könnyebben megfogható: itt a széndioxid-kibocsátásra, vízgazdálkodására, hulladékképződésre és menedzsmentre, zöld épületekre (environment – környezet), illetve egészségre, biztonságra, fejlesztésre, személyi jogokra, adatvédelemre és termékbiztonságra, minőségbiztosításra, társadalmi felelősségre (social – társadalom) kell gondolni. A governance alatt pedig a vállalat irányítását, vállalati „viselkedését” kell érteni. Például, hogy milyen felsővezetési döntések születnek, mennyire transzparens a cég, a pénzügyi beszámolók minősége milyen, milyen ösztönzők vannak, hogy áll üzleti etika és korrupció területén, folytat-e esetleg versenyellenes gyakorlatot. Olyan dolgok tartoznak ide, amely alapján könnyedén el lehet dönteni, mennyire egészségesen és fenntarthatóan működő a cégstruktúra vagy a cég egésze. Ha nagyon egyszerűen akarom megfogni az egészet, akkor arra gondolok, hogy ezen szempontok alapján bárki, aki felelősen gondolkodik és a 21. század kihívásaira érzékeny, könnyedén el tudja dönteni, hogy dolgozna-e annál a bizonyos társaságnál.

Egyre több elemzőcég és minősítő intézmény használ és ad ki saját ESG-minősítési rendszert, a befektetők pedig egyre inkább preferálják az ilyen minősítéssel rendelkező cégeket, vagyis ide teszik a pénzüket. A cikk elején citált számok is azt mutatják, hogy az ESG-minősítés ugyanolyan fontos lesz egy befektető szempontjából, mint a különböző, már jól ismert mutatók, mondjuk az adózott eredmény, saját tőke, eszközállomány, vagy árfolyam-nyereség arány. Sőt, lehet, hogy még fontosabbak is. Hiszen felelősen és fenntartható módon gondolkodó és élő befektetők számára elvárás is, hogy egy modern, 21. századi cégnek jó ESG-minősítéssel kell rendelkeznie. Ugyanúgy, ahogy elvárjuk egy modern ingatlantól vagy egy háztartási berendezéstől, hogy hogy jó energetikai besorolása legyen. Aki nem felel meg, az előbb-utóbb kimarad és lemarad.

Az ESG-szempontok alapján mérlegelésnél tehát a cég pénzügyi teljesítményét egyéb, fent tárgyalt faktorokkal ötvözik, azzal a céllal, hogy hosszabb távon az általános társadalmi, környezeti helyzet is fenntartható módon javuljon. Természetesen, ennek elsősorban pénzügyi megfontolása van: egy stabilabb környezeti és társadalmi helyzet, sokkal kevésbé kockázatos, tehát az ESG -keretrendszer alkalmazása tiszta gazdasági racionalitás is. Talán ezzel meg is válaszoltam azt, hogy mennyire marketingeszköz az ESG – bizonyos szempontból nyilván az, hiszen egy ESG értékekre odafigyelő cégre jobban odafigyelnek, mert ez a mai kor elvárása, de semmiképpen nem tekinthető felületes, üres kifejezésnek, már csak azért sem, mert elég sok minden van mögötte.

Egy társaságot nem lehet csak úgy, egyik napról a másikra „ESG-céggé” átnevezni – ehhez nagyon sok tervezés, stratégia, munka kell a tulajdonosok és a vállalatvezetés részéről. Itthon is több jó példát lehet erre hozni, saját kútfőből a legkönnyebb, hiszen ezt ismerem behatóan: mi az ALTEO 2008-as megalapítása óta e gondolati sík mentén végezzük a munkánkat. A tavalyi év is kiemelt volt ebből a szempontból, 20 milliárd forintot is meghaladó befektetési és fejlesztési volument valósítottunk meg, főként a megújuló energiaforrásokra fókuszálva. Azt gondolom, hogy felelősen gondolkodó emberként, felelősen viselkedő cégként mehetünk csak tovább egy valóban fenntartható jövő felé, ebben pedig az ESG-minősítés iránymutatás mindenkinek: befektetőknek, vásárlóknak, ügyfeleknek egyaránt.

A szerző az ALTEO Nyrt. M&A és Tőkepiacok vezérigazgató-helyettese

Az írás az Alteo Nyrt. és a hvg.hu együttműködése keretében íródott.

Mostantól bárki letöltheti az iOS 14 bétaváltozatát, de nem árt vele vigyázni

Mostantól bárki letöltheti az iOS 14 bétaváltozatát, de nem árt vele vigyázni

Nehéz napok jöhetnek – a szomszédságban több helyen súlyosbodik a járvány

Nehéz napok jöhetnek – a szomszédságban több helyen súlyosbodik a járvány

Kicserélik a Déli pályaudvar repedezett üvegfalát

Kicserélik a Déli pályaudvar repedezett üvegfalát