Az esővíz 80 százaléka ott párolog el, ahol földet ér, a beépített, városi környezetben ez az arány azonban mindössze 5 százalék – ezen szeretnének változtatni az osztrák fővárosban.

Bécsben már évek óta kísérleteznek olyan, az esővíz helyszíni felhasználását segítő megoldásokkal mint a zöldtetők, az esővízgyűjtők, a víztározók, a szivacsváros-elv alapján átalakított utcák vagy éppen Aspern, az osztrák főváros új városrésze, ahol nagy területen alkalmazzák utóbbi elvet. A csapadék ott már nem a csatornahálózatba folyik, hanem beszivárog a talajba, mint a természetben, és a zöldterületeken keresztül fokozatosan elpárolog. A módszer előnye, hogy nemcsak kevesebbet kell öntözni, de a környék klímája is kellemesebb, hűvösebb. 

A Schedifkaplatznál található park felújításánál már szem előtt tartották az esővíz hasznosítását © PID / David Bohmann

Copyright: PID/David Bohmann

A bécsi szupermarketek parkolóiban zöld szigeteket terveznek létrehozni, és oda vezetnék a csapadékot, hogy elpárologva hűthesse az egyébként betonnal borított terület környezetét. A módszerrel azonban óvatosan kell bánni, mert a szennyezett esővíztől szennyezett lesz a talaj is. Ezekre a területekre egy- és kétnyári növényeket érdemes csak ültetni, és tíz-húsz évente ki kell cserélni a talajt, ha telítődött káros anyagokkal. Télen a sós hólevet pedig a csatornarendszerbe szabad csak vezetni. 

„A klímaváltozás miatt egyre forróbb és szárazabb nyarak várhatóak hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékkal. A forró levegő több vizet vesz fel, így a hőhullámok során sokkal több víz párolog el a talajból. Ilyen körülmények között minden csepp esőt meg kell becsülni és meg kell próbálni hasznosítani – idézte Christian Härtelt, a Bécsi Városháza Környezetvédelmi Ügyosztályának területfejlesztési osztályvezetőjét Bécs Város Külképviseleti Irodája.