Megfenyíthetik a dolgozókat: Kádár törvényét másolja a kormány

Súlyos büntetéseket szabhat ki, akár fél éves fizetésünket is megvonhatja a munkáltató jövő évtől, ha vétkes kötelezettségszegést követünk el munkánk során az új Munka törvénykönyve tervezete szerint. Utoljára ilyet a Kádár-kor szabályozása tartalmazott, ezt hozza vissza a javaslat, elődjénél is kíméletlenebb és veszélyesebb kivitelben.

Jövő évtől súlyos büntetéssel sújthatja a munkáltató alkalmazottját, és akár fél éves fizetését is megvonhatja, ha vétkes kötelezettségszegést követ el munkája során - olvasható ki az új Munka törvénykönyvének (Mtk.) múlt héten nyilvánosságra hozott tervezetéből. A fizetésmegvonáson túl a kormány a munkáltató képzelőerejére bízza, hogyan fenyítse meg dolgozóját, a szöveg ugyanis nyitva hagyja az alkalmazható eszközök körét, leszámítva, hogy a szankció személyhez fűződő jogát és emberi méltóságát nem sértheti.

Az új szabályok veszélyes munkaerőpiaci gyakorlatnak nyithatnak utat: a munkáltató jobb helyzetének köszönhetően szinte bármilyen fenyítéssel élhet. Korlátozás, amellyel a kormány megkötné a munkáltatók kezét, nem található a tervezet vétkes kötelezettségszegésről szóló részében.

Fotó: Túry Gergely

Ez van most

Jelenleg a hatályos tövény alapján a munkáltatónak csak nagyon korlátozott lehetősége van arra, hogy megbüntesse alkalmazottját, ha megszegi kötelességét. Fegyelmi vétségért kiszabható büntetés csak kollektív szerződésbe kerülhet, egyéni munkaszerződésbe nem. Amennyiben tehát a munkáltató büntetni akarja dolgozóit, ahhoz tárgyalnia kell és el kell érnie a közös jóváhagyásukat. Ez eleve korlátozza a kiszabható büntetések körét és mértékét.

További kontrollt jelent, hogy a kollektív szerződés alapján is csak akkor szabható ki büntetés, ha a szankciók mellett pontosan leírja a fegyelmi felelősségre vonás eljárási szabályait. A jelenlegi munka törvénykönyve azt is kiköti, hogy pénzbírsággal nem büntethető a munkavállaló a kollektív szerződés alapján sem a kötelezettség vétkes megszegéséért. Fontos megjegyezni, a fegyelmi felelősség nem azonos a kártérítési felelősséggel, amiből következhet, hogy meg kell téríteni egy szerszám vagy egy áru értékét, vagy be kell fizetni az eltűnt pénzt. Utóbbi azonban nem pénzbírság, hanem kártérítés.

Emellett az is megköti a munkáltató kezét, hogy ha fegyelmi eljárást indít, tájékoztatnia kell a jogorvoslati eljárás lehetőségéről, biztosítania kell, hogy a dolgozója előadhassa védekezését és akár jogi képviselőt is igénybe vehessen.

Ez lehet

Az új Mtk.-tervezet szerint az alkalmazható büntetéseket a munkáltató nem csak a kollektív szerződésbe, hanem az egyéni munkaszerződésbe is beleírhatja majd. Ez az egyik legnagyobb változás az eddigi szabályhoz képest: a munkaszerződés megkötésekor az állam nem védené tovább az egyéni munkavállalót a vele szemben nagyobb hatalommal bíró munkáltatóval szemben.   

A másik nagy változás az eddig tiltott pénzbírság megjelenése és a kiszabható bírság mértéke, ami például lehetővé tenné, hogy valaki akár fél évig is ingyen dolgozzon. Az új törvénytervezetben szó sem esik arról, hogy fegyelmi büntetés esetére eljárási szabályokat kellene lefektetnie a munkáltatónak. Ha már egyenlőtlen pozíciókból kötött egyéni munkaszerződés esetén is megengedi a törvény, hogy szankciókat rögzítsen a munkáltató, fontos lenne, hogy legalább legyenek olyan általános szabályok, amelyekhez tartania kellene magát, és amelyek egyúttal például megvédhetik a munkavállalót a munkáltató visszaélésétől. Ilyen eljárási szabályokat azonban már a kollektív szerződés esetén sem követel meg a tervezet. A javaslat alapján például elképzelhető olyan eset, hogy meg sem történik a kötelezettségszegés, mégis megkapja a büntetést a dolgozó. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényünk például hosszan taglalja a fegyelmi eljárás szabályait, amelyek megkövetelik, hogy egy vizsgálóbiztos kivizsgálja az ügyet, jegyzőkönyvet vesz fel, a közalkalmazott pedig védekezhet (akár jogi képviselővel is) és betekinthet az ügy irataiba is.

Ezzel szemben az új munkatörvény alapján a munkáltatónak csak írásban kell értesítenie a dolgozót a büntetésről, és meg kell indokolnia az intézkedést. A dolgozó védekezéséről, a jogorvoslatról és a jogi képviselő igénybe vételéről szóló passzusok a jelenlegi munkatörvénnyel ellentétben nem lesznek benne ebben a részben. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a munkavállalónak az új Mtk. szerint is lehetősége lesz bírósághoz fordulni.

Mindemellett a javaslat alapján arra is lehetősége lesz a munkáltatónak, hogy olyan kötelezettségszegésért is megbüntesse dolgozóját, amiért ráadásul azonnali hatállyal ki is rúgja.

Kádárizmus kapitalista kivitelben

Magyarországon utoljára a Kádár-korszak Munka törvénykönyve alapján lehetett komolyabb akadályok nélkül fegyelmi büntetést kiszabni bármelyik munkavállalóra. Az 1967-es Mtk. fegyelmi felelősségről szóló része egészen 1992 júliusáig érvényben volt. Amikor a jelenlegi - azóta több módosításon átesett  - törvénykönyvet elfogadta a parlament, azzal szinte kivétel nélkül egyetértettek az akkori pártok, hogy a munkavállalók fegyelmi felelőssége, mint a korábbi parancsuralmi rendszer piacgazdasághoz nem illő sajátossága, nem kerülhet bele az új törvénybe. 

Mint a hasonlóságból látható, az Orbán-kormány az új munkatörvénykönyvvel visszahozná a Kádár-korszak fegyelmi büntetését, azonban egy sajátosan új, piacgazdasági kivitelben. A kádári munkatörvény az állami vállalatnak adta a büntetés jogát, a jelenlegi tervezet a magánvállalatoknak adná.

Az Orbán-kormány javaslata ráadásul a kádári törvénynél is kíméletlenebb, hiszen részletes szabályozás helyett gyakorlatilag mindent a munkáltatóra hagy. A kádári szabályozás – magát a jogszabályt tekintve - még abban is humánusabb a jelenlegi tervezetnél, hogy a fegyelmi eljárás során biztosította a dolgozó védekezését, sőt kikötötte, hogy fel kell deríteni a dolgozó javára és terhére szolgáló körülményeket egyaránt.