Tankönyvmizéria: Kis gyerek, nagy gond

„A fizetős diákok jellemzően a városokban laknak” – hárította el az aggodalmakat Arany László Tamás, a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. (Kelló) igazgatója. Szerinte emiatt nem lesz tömeges bonyodalom abból, hogy az idén kizárólag a megyeszékhelyek egy-egy, valamint a főváros két kijelölt postahivatalában tudják leróni a szülők a tankönyvek árát a béren kívüli juttatásként kapott iskolakezdési utalvánnyal. Vagyis az állami cég szerint csak keveseknek kell sokat utazniuk, hiszen a távoli kis falvakban főként rászorulók laknak, akik úgyis térítésmentesen kapják meg a tankönyveket. A jogszabály szerint ingyenes tankönyvre többek között a halmozottan fogyatékos, sajátos nevelési igényű, tartósan beteg, valamint a nagycsaládban élő iskolások, illetve a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők jogosultak. Az idén már az elsősök is ingyenesen kapják a tankönyveket, erre külön állami forrás jelenti a fedezetet.

A Könyvtárellátó raktárjában

Fazekas István

Miközben a napokban országos felzúdulást keltett, hogy egyeseknek a kijelölt posták kis száma miatt több tíz kilométert kell megtenniük, a tankönyvelosztásért felelős állami társaság vezetője sikersztorinak tartja, hogy az utalványos fizetés egyáltalán megvalósult. „Ez nem szokványos postai szolgáltatás, speciálisan erre a célra kellett kialakítani, hiszen csekket csak készpénzzel lehet feladni” – hangzik az indoklás.

„A Magyar Postával közösen keressük a megoldást” – teszi hozzá Arany, aki addig is azzal vigasztalja a felhördült szülőket, hogy augusztusban hét városban nyitnak úgynevezett Kelló-pontokat, ahol az utalványos fizetés mellett az elveszett csekkek pótlására is lehetőség lesz. Az nyilván elkerülte az utalványok elfogadásával büszkélkedő Kelló-vezér figyelmét, hogy egyes kiadók és kereskedők a korábbi években is felkínálták az effajta készpénzmentes fizetési lehetőséget – jóval egyszerűbb módon. A piacvezető Nemzedékek Tudása – volt Nemzeti – Tankönyvkiadó Zrt. például minden évben szerződést kötött a legnagyobb utalványkibocsátó cégekkel, és a könyvek átvételekor készpénz helyett ezek jegyeivel fizethettek a szülők – emlékeztet Kiss János Tamás vezérigazgató.

Kiadói gondok

Nagyjából négy hónappal rövidítették le az idén azt az időszakot, ami alatt a kiadók a könyveket előkészíthették, legyártathatták és kiszállíthatták a régiós logisztikai központokba. „Régebben lényegében augusztus közepéig volt idejük a nyomdáknak a tankönyvek elkészítésére, most július elején végezniük kellett” – értetlenkedik Kiss. Ráadásul a végleges tankönyvrendeléseket csak június végén kapták meg a kiadók. „A rutinunk alapján tudtunk saccolni, így kezdődhetett a munka április végén” – mutat rá a kiadóvezető. Bár elvileg csak a megrendelt tankönyvek értékének 10 százalékáig módosíthatták az iskolák a Kelló netes felületén áprilisban leadott rendelésüket, a kiadók 20 százalék körülire saccolták az eltérést. Az új kerettantervek szerint tanuló első, ötödik és kilencedik osztályosoknak készülő tankönyvek akkreditációja például áprilisban még javában tartott.

Míg korábban a terjesztők az átvett könyvek értékének 12 százalékáért dolgoztak, a tankönyvellátásban monopolhelyzetbe került Kelló 20 százalék jutalékot von le a kiadóktól, illetve alacsony példányszámú tankönyvek esetében beéri 10 százalékkal. A jogszabály szerint az elszámolást október végéig halogathatja, holott a kiadóknak már július 15-éig be kellett szállítaniuk az összes könyvet a hat régiós logisztikai központba (lásd Nagyban utaznak című írásunkat). A könyvek csomagolását és kiszállítását az öt kiválasztott társaság összesen 1,16 milliárd forintért vállalta, ehhez adódik még a Kelló budapesti, illetve törökbálinti bérelt raktárainak néhányszor száz millió forint körüli költsége (pontos összeget nem árul el a cég). A Kelló kiadásait így 1,5 milliárd forintra lehet becsülni, miközben a kiadói jutalékokból – a tankönyvpiac tavalyi értékéből kiindulva – nagyjából 2-3 milliárd forint bevétele származhat. A különbséget – hangsúlyozza Arany – majd eljuttatják az iskoláknak, hogy abból a könyvtáraikat fejleszthessék.

Rendszerhibák

A Kelló 354 millió forint állami tőkeemelésből fejlesztett informatikai rendszerére is sokat panaszkodtak az iskolák. Tapasztalataik szerint például nem mindig sikerült iskolánkénti átlagként kezelni a rászorulók tankönyvcsomagjának 12 ezer forintos árkorlátját; a rendelési rendszer időnként diákonként érvényesítette a maximumot. A Kelló szerint ilyen nem fordult elő. Gondot okozott az is, hogy – a kódok bonyolultsága miatt, vagy mert még nem készültek el az átírt változatok – az iskolai tankönyvfelelősök sokszor a régi kerettanterv szerinti könyveket választották ki azokon az évfolyamokon is, amelyeken az ősztől már az új kerettanterv szerinti tankönyvekből kell tanítani. A kiadók pedig az új rendszerben már nem látják az iskolák rendeléseit, így kevésbé tudtak segíteni a korrekcióban. „Csak reménykedni tudunk, hogy a hibás tankönyvcsomagok száma nem lesz nagyobb a kezelhetőnél” – fogalmazza meg az aggályait Kiss.

A szülők körében már a Kelló néhány hete kiküldött díjbekérője is felzúdulást keltett. A mellékelt csekket a gyermek nevére címezték, a borítékon messziről látható volt az „anyja neve” rubrika, a levélben pedig lényegében az áll: ha július 31-éig nem fizetik be a feltüntetett összeget, nem garantált, hogy gyermekük szeptember elején megkapja a tankönyvcsomagját. A felháborodást észlelő minisztérium közbenjárására a határidőt augusztus közepére tolták. Mint kiderült, az ingyenes tankönyvre jogosultak egy része is kézhez kapta a díjbekérőt, ám a Kelló rögvest közölte, hogy a kellemetlenségért a szerinte pontatlanul dolgozó iskolai tankönyvfelelősök okolhatók. Más kérdés, hogy nem csoda, ha a korábban 6-7 százalékos jutalékért dolgozó tankönyvfelelősök is többet hibáznak. Jócskán csökkent ugyanis a motivációjuk: az új rendszerben tanulónként mindössze száz forintot kapnak a munkájukért.