Az államadósság csökkentése helyett a brutális méretű költekezést választotta a kormány, hogy élénkítse a gazdaságot. Milliárdokat adott a kormányfő hóbortjaira és barátainak, de jutott pénz a tervezési hibák korrigálására is.
Egymilliárd forint támogatást ítélt meg december 20-án a kormány az Eszék Sport Akadémiának, amelyről a támogatási szerződést a karácsonyi ünnepek dacára szinte azonnal alá kellett írni, és december 30-áig egy összegben kifizetni. A vajdasági város focicsapatának fő tulajdonosa a kormányfő közeli barátja, Mészáros Lőrinc, aki továbbra is mer nagyot álmodni. Tervei szerint jövőre edzőközpont épül Eszéken új pályákkal, valamint egy 3500 néző befogadására alkalmas stadionnal. Bár lehet, hogy a városban lesz még egy ennél méretesebb aréna is, akkora, mint a Ferencvárosé: eredményes lobbizás esetén a jövőben ez volna Horvátország nemzeti stadionja.
Más, határon túli magyar sportkluboknak is jutott a decemberben szétosztott milliárdokból. Munkács, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Dunaszerdahely labdarúgása hasonló összegű támogatásban részesült, mint Eszéké. A 12 szereplős szlovák bajnokság 9. helyén álló dunaszerdahelyi csapat, az FC DAC a leggazdagabb szlovákiai magyar vállalkozó, Világi Oszkár tulajdona. És persze Orbán Viktor szívügye, aki szeptemberben a pozsonyi EU-csúcs után is ellátogatott oda egy kis terepszemlére. A FC DAC-nál és az eszéki csapatnál is bőségesebb támogatásra, 3 milliárd forintra érdemesített a kormány egy eddig ismeretlen, a döntés pillanatában még nem is létező intézményt, a Délvidéki Sport Akadémiát. A Szabad Magyar Szó nevű független internetes portál kiderítette, hogy a 10 millió euróhoz közeli összeget a szerbiai harmadosztályban szereplő topolyai fociklub kapta. Ennek az elnöke Zsemberi János, a Sat Trakt internetes és kábeltévés cég tulajdonosa, a városi önkormányzat tagja. (Világit és Zsemberit múlt heti számunkban a határon túli leggazdagabb magyar milliárdosok között mutattuk be.)
Nagy nyertese a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által sportcélokra szétszórt milliárdoknak Kisvárda, amelynek képviselő-testületét a tárcavezető Seszták Miklós erősítette. A városi multifunkcionális csarnok 3,5 milliárd forinthoz jutott, a helyi fociakadémia 700 millióhoz, a kézilabdázóké 250 millióhoz, és épül egy fedett csarnok is, 500 milliós állami támogatással. A Peti és a Kapitány becenevekre hallgató Szijjártó Péter futsalcsapata, a Dunakeszi Kinizsi 900 milliós támogatásban részesül, egyedüliként a teremfociban. Megkezdődik a „Fradiváros” fejlesztése, első ütemére 10 milliárdot fizetett ki a költségvetés. A Fidesz belső köreihez tartozó Kubatov Gábor elnök erről a minap azt mondta: a Fradi otthona 2020-ig megduplázódik, a fejlesztés célja, hogy ez legyen „Európa legfejlettebb (multi)sportegyesülete”.
A december 20-án sportra szétosztott 52 milliárd forintból jutott más sportágaknak és csapatoknak is. Ám ez csak egyetlen tétel a nagy év végi pénzosztásból. Összehasonlításképpen: a kórházak felhalmozott és már lejárt adósságának kiegyenlítésére az év végéhez közeledve ennél kisebb összeget, 45 milliárd forintot utalt ki a kormány. Utóbbi valójában nem pluszpénz, hanem tervezési hiba utólagos korrekciója. Mégpedig ismétlődő hibáé. Az alulfinanszírozott egészségügyi intézmények hosszú ideje sokszor tízmilliárdos év végi kompenzációban részesülnek ahelyett, hogy a kormány érdemben megváltoztatná az ágazat finanszírozását. Bár az idei korrekció ebben az ágazatban is kissé bőkezűbb volt a szokásosnál, a gyógyszerkassza és a gyógyászati segédeszközök támogatásának növelését, valamint egyes beruházásokat is beleértve 70 milliárd forint körül alakult. Szintén tervezési hiba javításának tekinthető néhány korábbi döntés, például a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ hiányának eltüntetése, az otthonteremtési keret felemelése – amit a családi otthonteremtési kedvezmény kibővítése indokolt – vagy a Modern Városok program keretében meghirdetett kormányfői ígéretek forrásainak utólagos előteremtése.
A nagy osztogatás alapját az adta, hogy az idén a költségvetés bevételei a tervezettnél sokkal jobban alakultak. Bár végleges adatok még nincsenek, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint csak az adóbevételekből 490 milliárd forint pluszpénz folyt be. Ennek több mint a felét a General Electric fizette be, amely egy hatalmas, tisztán adóoptimalizálási célú tranzakcióhoz kapott kedvezményeket a magyar kormánytól. Terven felüli bevételhez jutott az állam egyebek mellett útdíjból, általános forgalmi és szociális hozzájárulási adóból, valamint más adónemekből is. Az állami földek értékesítéséből tavaly nagyjából 100 milliárd forintot söpört be a költségvetés, és az idén még ezt is meghaladó összegre számíthat. Mindeközben az állam beruházási-fejlesztési kiadásai tavaly jócskán elmaradtak a tervezettől.
Jellemző, hogy november végén a költségvetés még többlettel zárt, és lehetőség nyílt arra, hogy összejöjjön az Orbán Viktor miniszterelnök által célként megjelölt „nullás”, tehát deficit nélküli költségvetés. Csakhogy a kormány inkább a pénzszórást választotta, és decemberben bődületes, 907 milliárdos hiányt hozott össze. Így az államháztartás közvetlen kiadásait és bevételeit összegző pénzforgalmi mérleg éves hiánya 848,3 milliárd forint volt, a nemzetgazdasági tárca által 35 310 milliárdra becsült hazai össztermék 2,4 százaléka. December közepén a tárca még ennél is nagyobb, 991 milliárdos deficitet jelzett előre, de úgy látszik, még az esztelen költekezésnek is vannak határai. Az államadósság az év végén a hazai össztermék 74 százaléka volt, ami 0,7 százalékpontos csökkenés 2015-höz viszonyítva. A decemberi pénzszórás nélkül az adósságmutató 72 százalék körül állt volna meg. Ám a jelek szerint kormányzati körökben úgy ítélték meg, hogy a mai alacsony kamatszint mellett a gyors adósságcsökkentéssel alig-alig spórolna az állam, a gazdaságba öntött milliárdok ennél jobban hasznosulnak – még akkor is, ha csak egy részükből lesz beruházás, a többi a keresletet duzzasztja fel.
A választások előtti években az adósságcsökkentés rendszerint amúgy is hátrébb sorolódik az osztogatásnál, és ez nem csupán a Fidesz vezette kormányokra jellemző. Az viszont igen, hogy a többletből a haverok így profitálnak. Némi költségvetési lazítás 2013-ban is történt, sőt már az első Orbán-kormány is élt ezzel az eszközzel: 2001 őszén 485 milliárd forintot osztott szét a Széchenyi Plusz nevű csomaggal és a zárszámadási törvénnyel, hogy a következő esztendőben esedékes választásokat megolajozza. Az érvelés akkor is az volt, mint napjainkban, hogy a lassuló gazdasági növekedést 4 százalék fölé kell vinni. „A nullás költségvetésről novemberben tárgyalt a kormány, és megállapította, hogy ahhoz megszorításokra lenne szükség. Ezt nem vállalta, inkább a gazdasági növekedést kívánta ösztönözni” – válaszolta most a HVG kérdésére Varga Mihály, aki szerint evégett növelték meg 600 milliárd forinttal a kiadásokat.
A novemberi-decemberi átcsoportosítások, a költségvetési maradványok újraosztása és az új kiadási tételek végeláthatatlan sorában kideríthetetlen, hogy ez a 600 milliárdos kiadási többlet pontosan miből állt össze. Varga összegzése szerint az egészségügy 70 milliárdján kívül jutott belőle gazdaságfejlesztésre, az – Andy Vajnát is hitelező – Eximbank, az Antenna Hungária és a Mezőhegyesi Ménesbirtok tőkeemelésére, utóbbinál beruházásokra, az egyházaknak (HVG, 2017. január 5.), sport- és kulturális célokra, valamint határon túli szervezeteknek. A nyugdíjak év végi kiegészítése nettó 27 milliárdba került – fűzte hozzá.
A legnagyobb tétel azonban láthatatlan, legalábbis áttekinthetetlen. A nagy decemberi hajrával az év végéig 2100 milliárd forintot adott a kormány uniós fejlesztésekre. Ám ennek van egy komoly szépséghibája: Brüsszel mindössze 640 milliárd forintot utalt át, vagyis a kifizetések legnagyobb része nem más, mint előleg. A költségvetési törvény még csak 1400 milliárd forint kifizetését tartalmazta, ennek nagyobbik része, 862 milliárd lett volna uniós támogatás. A kiadási előirányzatot a kormány januárban 2048 milliárdra emelte, majd áprilisban ennek elérését azzal ösztönözte, hogy 100 százalékos teljesítés esetén 12 havi illetménynek megfelelő prémium jár az ebben közreműködőknek. A kifizetési cél teljesült – annak ellenére, hogy Brüsszel a tervezettnél jóval kisebb summát folyósított. „Az elszámolás csúszik, a többi bevétel 2017-ben fog megjelenni a költségvetésben” – mondta Banai Péter Benő államtitkár.
Summa summarum, különösebb kockázat nélkül levonható a következtetés, hogy a pénzosztás szempontja felülírta a hatékonyságit. És ez nemcsak az uniós fejlesztésekre igaz, hanem a többletbevételek nyakló nélküli kisöprésére is.
„Oktatás, egészségügy, humántőke, infrastruktúra. Ezeket biztosan meg kell finanszírozni. És ekkor fog kiderülni, hogy gyakorlatilag semmi másra nem marad pénz.” Pogátsa Zoltán szerint a tanárok bérét meg kellene háromszorozni, Mészáros Lőrinc vagyonát viszont csak egyszet lehet elvenni. A közgazdászt Kacskovics Mihály Béla kérdezte.
A főpolgármester szerint a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot.
Szavazzon, ön hisz-e a miniszternek.
Igyekeznek javítani a munkaerő-hatékonyságon.
Az ukránellenes felszólalásokban a Fidesz élen járt.
Közös főigazgatói kiállás nem lesz.
A lap szerint a Fideszen belül is törésvonalakat okoz az egyre szélsőségesebb kormányzás.
