Bejelentkezés  

Újabb plágiumgyanús oldalak Schmitt Pál doktorijában

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Schmitt Pál; Semmelweis Egyetem; Tóth Miklós; Nemzetközi Olimpiai Bizottság; disszertáció; Köztársasági Elnöki Hivatal; Schmitt doktorija; kisdoktori; Nikolaj Georgiev; Klaus Heinemann; brosúra; táblázatok;

Újabb részletek forrását azonosította a hvg.hu Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjában. Ezúttal a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrája és maga az Olimpiai Charta volt az „ihletforrás”. További tíz oldalt tesznek ki a Georgiev-tanulmányból változtatás és hivatkozás megjelölése nélkül átvett táblázatok és diagramok.

Schmitt Pál 1992-ben megvédett doktori disszertációjának az olimpiai mozgalom alapelvével, célkitűzéseivel, valamint az alapfogalmakkal, meghatározásokkal foglalkozó első néhány oldala a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által 1990-ben kiadott The Olympic Movement / Le Mouvement Olympique című 118 oldalas ismeretterjesztő brosúra szövegéből szemezget. Az olimpiai programba kerülés szabályaival foglalkozó pár oldalhoz pedig az Olimpiai Charta 1991–92-ben hatályos változatát használta fel Schmitt Pál. Ezzel a dolgozat újabb részeivel kapcsolatban merül fel a plágium gyanúja. Ezzel a 215 számozott oldalból álló, táblázatokkal és diagramokkal együtt 225 oldalas dolgozat több mint 200 oldalának forrását sikerült azonosítani. 

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató öt évvel korábban hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

A hvg.hu a doktori dolgozat további mintegy hat oldaláról derítette ki annak forrását.

Színes-szagos brosúra

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1990-ben kiadott egy gazdag képanyaggal illusztrált, kétnyelvű (francia és angol) kiadványt, amely átfogóan mutatja be az olimpiai mozgalom működését, szervezetét. A brosúrát Schmitt szintén felhasználta és beépítette disszertációjába.

Schmitt Pál a parlamentben - oszlik a homály

Fotó:

Az államfő a disszertáció szövegében sehol nem hivatkozott a kiadványra, és idézőjelek sem találhatók – mint korábban megírtuk, a dolgozatban nincsenek forrásfeltüntető lábjegyzetek. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a mű szerepel a dolgozat végén közölt irodalomjegyzékben, igaz, a többi már korábban azonosított forráshoz hasonlóan magyarul, és nem szabályosan megadott bibliográfiai adatokkal.

Idézőjel és forrásmegjelölés nélkül

A forrásul használt másik dokumentum az Olimpiai Charta 1991. június 16. és 1992. július 23. között, vagyis Schmitt doktori védése idején hatályos szövege. Értelemszerű, hogy az olimpiai programról szóló munka szerzője foglalkozik az olimpiai mozgalom alapdokumentumának számító Olimpiai Charta éppen hatályos rendelkezéseivel. A charta ráadásul jogi jellegű szövegnek tekinthető, ezért az olimpiai programra vonatkozó rendelkezéseinek pontos, szó szerinti idézése is indokolt lehet.

Az azonban még egy jogi jellegű szöveg esetében is megkérdőjelezhető, hogy a felhasznált dokumentumból átvett szövegrészletek idézőjel és forrásmegjelölés nélkül szerepeljenek. Az ilyen típusú szövegeknél elvárható annak közlése is, hogy a tárgyalt rendelkezés melyik cikk melyik bekezdésében található. Schmitt disszertációjában ezek közül egyikre sem történik utalás.

Ebben a szövegrészletben Schmitt három helyen is hivatkozik az Olimpiai Chartára: a charta „nem tesz különbséget”, „rögzíti”, „megismétli”, vagyis a szövegből kiderül, hogy a charta rendelkezéseivel foglalkozik a szerző, sőt néhol megjegyzéseket is fűz az (idézőjelek nélkül) idézett rendelkezésekhez. A szöveg összességében mégis nem több, mint az 1992-ben hatályos Olimpiai Charta 52. és 53. szakaszának fordítása vagy némely esetben parafrázisa, egyszerű átfogalmazása. Schmitt az irodalomjegyzékben megint csak magyarul és pontatlanul adja meg a bibliográfiai adatokat.

Az alábbiakban betűhíven, az idegen nyelvű forrásokat Schmitt szövege mellé tördelve közöljük összehasonlító táblázatainkat.

 

Az olimpiai mozgalom alapelve, célkitűzései és Alapfogalmak, meghatározások (2–6. o.)

Fotó:


Az olimpiai programba kerülés jelenlegi előírásai (16–18. o.)

Fotó:


A köztársasági elnök dolgozatának végén 10 számozatlan oldalon 7 db táblázat és 2 db diagram található. Valamennyi Nikolaj Georgiev 1987-es tanulmányából való: a táblázatok és diagramok szövege szó szerinti fordítás, a táblázatok és diagramok emellett formailag egy az egyben megegyeznek a Georgiev-tanulmányban szereplő táblázatokkal és diagramokkal. A forrásra, Georgiev francia nyelvű tanulmányára az államfő ezúttal is elmulasztott hivatkozni.

Két táblázat, egyféle összetétel

Táblázatok és diagramok Schmitt Pál Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése (Budapest, 1992) című doktori disszertációjában

Ugyanezek a táblázatok és diagramok Nikolaj Georgiev Analyse du programme olympique (des Jeux de l’Olympiade) (Lausanne, 1987) című tanulmányában

 

 

1. sz. táblázat

Tableau No 1 (8. o.)

2. sz. táblázat

Tableau No 2 (9. o.)

3. sz. táblázat

Tableau No 3 (12. o.)

4. sz. táblázat

Tableau No 4 (14. o.)

5. sz. táblázat

Tableau No 6 első része (29. o.)

6. sz. táblázat

Tableau No 6 második része (29. o.)

7. sz. táblázat

Tableau No 7 (30. o.)

1. sz. diagram

Diagramme No 1 (10. o.)

2. sz. diagram

Diagramme No 3a (13. o.)

Fogyó dolgozat

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következeteseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának "Következtetések" című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. A január 19-én megjelent cikkünkben arra is felhívtuk a figyelmet, hogy nemcsak a bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev 1987-es munkájából vett át jelentős részeket Schmitt Pál, hanem egy német sportszociológus, Klaus Heinemann egyik tanulmányából is oldalakat fordított le és illesztett be az 1992-es értekezésébe.

A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen kb. 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele.

A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem (SE) több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel. A testület összetétele nem nyilvános, mint ahogy az eddig elvégzett munka sem, annyit lehet csupán tudni, hogy március 28-án közlik jelentésüket. A hvg.hu felajánlotta, hogy a bizottság rendelkezésére bocsátja Georgiev tanulmányát, melyet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság lausanne-i könyvtárából kölcsönöztünk ki, és amelyből tudomásunk szerint Magyarországon csak egy példány lelhető fel (a könyvtár január óta zárva tart). Egyelőre a bizottság nem kérte el a dokumentumot. Hétfőn megkerestük a kar vezetését, kérdésünkre azt írták, a bizottság munkájához minden szükséges dokumentummal rendelkezik, több ülést is tartottak már.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X