Bejelentkezés  

Schmitt-ügy: bátrabb frakciótársaikban bíznak a fideszesek

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: MSZP; Fidesz; Jobbik; parlament; LMP; plágium; Schmitt Pál; plágiumügy; Schmitt Pál plágium; Schmitt Pál doktorija; megfosztási eljárás;

Schmitt Pál plágiumügye lesz a fő téma a parlament mai ülésén. Az ellenzék Schmitt Pál lemondásáról, az államfő és a Fidesz kapcsolatáról beszél majd, míg a Fidesz továbbra is kiáll az "államfő sérthetetlensége" mellett. Bár a kormánypárti képviselők a hvg.hu értesülései szerint nem merték volna felhozni a Schmitt-témát, Lázár János kezdeményezésére rendkívüli frakcióülést tartanak a kérdésről.

Mind a kormánypártoknak, mind az ellenzéknek meghatározó napja lesz a mai. Először ül össze ugyanis a parlament, mióta Schmitt Pált megfosztotta doktori címétől a Semmelweis Egyetem szenátusa, és mióta az államfő méltánytalannak nevezte az esetet és bejelentette, nem mond le, hanem inkább PhD-t szerez.

Schmitt Pál plágiumügyét január 11-én robbantotta ki a hvg.hu. Mint lapunk megírta, az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása. Az államfő disszertációjában a táblázatokat és a grafikonokat is lemásolta, sőt, fénymásolatokat is használt.

Schmitt Pál a botrány óta kitart amellett, hogy sem a Testnevelési Egyetem, sem témavezetője és opponense nem szólt neki arról, hogy ilyet nem szabad: utóbbit egyik opponense tagadta. Köztudott az is, hogy Schmitt Pál állításával ellentétben az államfőt is meghallgatta a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottsága.

Kamikaze kerestetik

A Fidesz és a kormány még két hónappal ezelőtt bulvárkacsának minősítette Schmitt plágiumügyét, és ma is inkább hallgatnának az ügyről. Annak ellenére, hogy értesüléseink szerint a Fidesz három közleményt is előre megírt a pénteki államfői interjúra reagálva, a párt csak szombat délelőtt közölte az MTI-vel az elmúlt napok szokásos nyilatkozatát, amely megismétlése Orbán Viktor első reagálásának, miszerint: az alaptörvény értelmében a köztársasági elnök személye sérthetetlen, "mi ehhez tartjuk magunkat".

A talányos fogalmazás, miszerint az Alaptörvény sérthetetlenséget biztosítana az elnöknek, igazából vagy félreértés, vagy félremagyarázása annak az alkotmányos rendelkezésnek, hogy hivatalban lévő elnök ellen büntetőeljárás nem indítható. Orbán Viktor egyenesen odáig ment egyik villámnyilatkozatában, hogy az elnök döntései bírálhatók, de személye semmiképpen sem, és önmagában már annak a felvetése is alkotmányellenes, hogy a plágium bebizonyosodása után le kellene-e mondania Schmitt Pálnak.

A hvg.hu által megkérdezett fideszes politikusok többségének magánvéleménye, hogy az államfőnek le kellene mondania, vagy legalábbis bocsánatot kellene kérnie, de tartják magukat a fő kommunikációs vonalhoz, azaz a hallgatáshoz. Úgytudtuk, a Fidesz-KDNP hétfő délelőtti frakcióülésének napirendjén a képviselői javadalmazás, és nem Schmitt Pál ügye szerepel (igaz, a napirendet jóval a botrány eszkalálódása előtt állították össze), de szinte minden képviselő arra számít, hogy szóba kerül az államfő esetleges lemondása vagy maradása. Hétfőn reggel Lázár János frakcióvezető ugyanakkor megerősítette a nol.hu értesülését, miszerint az ő kezdeményezésére téma lesz Schmitt Pál plágiumügye a hétfő délelőtti frakcióülésen.

„Valaki majd csak felveti, de hogy ki lesz az, aki ezt  magára vállalja, azt nem tudni” – mondta korábban az egyik befolyásos politikus. A fideszesek szerint a Schmitt-ügyről beszélni a frakcióban felér egy kamikazeakcióval, Orbán Viktor ugyanis – ahogy a kormányfő környezetéhez tartozó forrásunk fogalmazott – személyes ügyként kezeli a dolgot, vagyis világossá tette a Fideszben: aki Schmitt Pált támadja, az közvetve az ő döntésének helyességét kérdőjelezi meg. A pártelnök-miniszterelnökkel pedig kevesen mernek tengelyt akasztani: „Lehet tudni, hogy kik kritizálták a Schmitt-ügy kezelését: nagyjából azok, akik amúgy is szoktak önálló véleményt hangoztatni a párton belül” – mondta forrásunk. (Ez valóban szűk kör: Lázár Jánost, Navracsics Tibort, Pokorni Zoltánt, Kövér Lászlót szokták idesorolni.)

Fotó:

Forrásunk szerint azonban ezeknek a kritikáknak sem lesz foganatjuk, hiszen „Orbán attól tart, ha most Schmitt Pállal szemben enged a párton belüli kritikusoknak, akkor azzal precedenst teremthet: ha Schmitt távozik, akkor az új köztársasági elnök személyét már biztosan nem egyedül fogja kiválasztani. Ez esetben többeknek eszébe juthat, hogy miért is ne lehetne ugyanezt végigvinni olyan, szintén sokat kritizált emberek esetében is, mint például Matolcsy György. Orbán nyilván nem akarja, hogy ennek a lehetősége felmerüljön.”

Egy másik képviselő pedig arról beszélt, hogy Orbán Viktornak és a pártnak azt kell elérnie, hogy mire Schmitt lemond, a választók elhiggyék, nekik és főleg a miniszterelnöknek nem volt semmi köze Schmitt államfőségéhez. Egy másik elképzelés szerint – ahogy azt pénteken megírtuk – még megmenthető a köztársasági elnök. Egyik forrásunk azt mondta akkor, Orbán tanácsadója, Habony Árpád azon az állásponton van, hogy nem szabad visszalépni, harcolni kell, mert a Schmitt-ügy alapvetően az értelmiséget foglalkoztatja, nem olyan ügy, amelyet szélesebb rétegek értenének. Így a közvéleményben akár meg is lehet fordítani az esetleg bocsánatot kérő és emberi arcát mutató Schmitt helyzetét.

Ha így is lenne, Schmitt pénteken egy másik utat választott, amikor a kínálkozó dramaturgiai pillanatot elmulasztva nem kért bocsánatot sem a tudományos élettől, sem a választóktól, hanem támadásba lendült. Ráadásul ugyanebben a szellemben nyilatkozott a Magyar Rádió Vasárnapi újság c. műsorának is.

Megfosztási eljárásban bíznak

Összekovácsolhatja, de legalábbis megerősítheti az ellenzéki pártokat, ha a következő két hétben folyamatosan napirenden tartják a Schmitt-ügyet, illetve azt sulykolják, hogy Orbán Viktor egy személyben jelölte őt az államfői posztra. A parlamentben a napirend előtti felszólalások fő témái így aligha lehetnek mások. Kérdés, hogy a kormány reagál-e, és ha igen, akkor az államfő sérthetetlenségét szajkózó mondatokon kívül mit mondanak majd.

Mint ahogy kérdés az is, hogy az MSZP Schmitt elmozdítását célzó határozati javaslata napirendre kerül-e, vagy az LMP által kezdeményezett megfosztási eljárás elindulhat-e. „Számításaink szerint inkább a parlamenti ülés vége felé, este nyújthatjuk be a javaslatot az Országgyűlésnek” – mondta a hvg.hu-nak Jávor Benedek. Az alaptörvény szerint ugyanis az eljárás megindítását a képviselők egyötöde, azaz 77 képviselő kezdeményezheti. Még ha a szélsőségeseken kívüli valamennyi ellenzéki párt csatlakozna is a megfosztási eljáráshoz, akkor is vagy egy fideszest vagy egy jobbikost is meg kell győzniük az LMP-seknek, ami nagyon nehéz feladatnak tűnik.

Egyébként sem határozati javaslattnak, sem a megfosztásnak nincs reális esélye, hogy elegendő szavazatot kapjon, a kormánypártok kétharmados többsége aligha most fog meghasadni, noha a megfosztásról titkosan kell szavazni. A megfosztási eljárással alkotmányjogászok szerint még az is a baj, hogy Schmitt Pál nem államfői minőségében plagizált, s az Alkotmánybíróság nem valószínű, hogy elfogadná az LMP gondolatmenetét, mely szerint az elnök tudatosan és folytatólagosan sértette volna meg a szerzői jogi törvényt.

Az ellenzéki pártokban az is felvetődött, hogy Schmitt Pál éljen a házszabály adta lehetőséggel, és szólaljon fel napirend előtt. Hogy ezt megteszi-e, azt egyelőre nem tudni, a Köztársasági Elnöki Hivatal nem reagált a felvetésre. A KEH honlapján pedig egyetlen nyilvános program sem szerepel.

A botrány kronológiája
  • Január 11.: a hvg.hu kirobbantotta Schmitt Pál plágiumügyét: az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev korábbi munkájával.
  • Január 18.: Schmitt Pál első reagálásában visszautasította a vádakat.
  • Január 19.: a hvg.hu kiderítette, egy német kutató 1991-ben publikált tanulmányából is átvett 17 oldalt Schmitt Pál.
  • Március 6.: a hvg.hu újabb átvett oldalakat talált a disszertációban, megállapítottuk, hogy a 225 oldalas mű 94,6 százaléka más munkák átvétele.
  • Március 27.: a tényfeltáró bizottság nyilvánosságra hozta jelentését, amelyben megállapítja ugyan a plágiumot, de a felelősséget az egyetemre hárítja.
  • Március 28.: Schmitt Szöulban azt nyilatkozta, nem mond le.
  • Március 28.: nyilvánosságra került a tényfeltáró bizottság egyik tagjának különvéleménye.
  • Március 29..: az Index olvasói segítségével a Nők szerepe a sportban című fejezethez újabb átvett forrásokat azonosított.
  • Március 29.: a Semmelweis Egyetem doktori tanácsának javaslatára elveszi a szenátus Schmitt Pál doktori címét.
  • Március 30.: Orbán Viktor rádióinterjújában a köztársasági elnöknek az Alaptörvényben foglalt személyes sérthetetlenségére hivatkozott.
  • Március 30.: Schmitt Pál a köztévének adott interjújában bejelentette: nem mond le, és PhD fokozatot szerez.
  • Március 31.: A Fidesz egy nappal később szólalt meg, közleményükben ugyanazt mondták, mint Orbán: az államfő sérthetetlen.
  • Április 1.: Schmitt Pál a Kossuth Rádiónak is interjút adott, megismételve: „Nincs szándékomban lemondani, mert a lelkiismeretem tiszta.”
  • Április 1.: A Semmelweis Egyetem rektora lemondott rektori tisztségéről, távozását a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vele szembeni bizalomvesztésével indokolva.

A Schmitt Pál plágiumbotrányához kapcsolódó anyagaink itt olvashatók.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X