Balla István
Balla István

Trójai falovat és molekulaszerkezetet fogdoshatnak a diákok az órán, miután megjelent a 3D nyomtató a közoktatásban. Na, ezt sem a Klik fizette.

„Ma ez a legújabb technológia. Pár év múlva, mire kikerülnek az iskolából a diákok, már ott lesz minden háztartásban. Meg kell tanulniuk használni, támogatnunk kell, hogy legyen bátorságuk és fantáziájuk a legkülönbözőbb dolgokat tervezni” – indokolta a Kispesti Deák Ferenc Gimnázium matematika-fizika szakos tanára az iskolában bevezetett 3D nyomtató szakkör létjogosultságát.

A Zombori Judit által vezetett délután kurzus iránt óriási az érdeklődés, a számítástechnika-terem állandóan dugig van diákokkal, sőt valószínűleg újabb időpontokat is meg kell hirdetni. A foglalkozások pedig sosem akarnak véget érni, a tanulók észre sem veszik, hogy eltelt az idő, miközben a gép előtt ültek. És nem sima „kockulásról” van szó: már-már mérnöki munkát végeznek, amíg az elképzelt, kinyomtatni szánt tárgyat megtervezik.

Amikor a gimnáziumban jártunk, két végzős segítségével a tanulók – akik már profik e területen: hiába, mint minden digitális eszköznek, ennek a kezelését is gyorsabban megtanulják, mint a felnőttek – épp kávéscsészét terveztek, amit aztán mindenki ki is nyomtathatott magának.

Naprendszer, metszett kúp, kilincs

A tanárnő szerint nagyon gyorsan haladnak a szakkörösök: csak tavaly kapta meg az iskola a 3D nyomtatót, így gyakorlatilag szeptemberben indult a szakkör, és máris volt olyan diák, aki jelvényt tervezett, de volt, aki olyan praktikus tárgyakat, mint hűtőkilincs (az eltört eredeti helyére) vagy postaládakulcs.

És nem csak a diákok vetették be magukat a 3D nyomtatók világába: a szaktanárok is jelentkeznek különböző igényekkel. Már a folyosón láttuk a naprendszer bolygóinak méretarányos és a Naptól való távolságot is figyelembe vevő modelljét (egyedül a Napot nem nyomtatták ki: ennek méretbeli okai voltak). A kémiatanár különböző bonyolultabb vegyületek modelljeit tudta ily módon kézzelfoghatóan bemutatni a diákoknak. A matematika-, különösen a geometriaoktatáshoz is kiváló lehetőség, hogy ki tudják nyomtatni például azt a kúpot, amit egy sík ilyen vagy olyan szögben metsz. Ennek felrajzolása (2D-ben) a táblára ugyanis nagyon nehéz, és a gyerekek számára nehezen értelmezhető.

©

Van egy olyan feladat az egyik 12.-es tankkönyvben, ami arra kérdez rá, milyen test az, aminek az egyik vetülete kör, a másik négyzet, a harmadik pedig háromszög. Ez Zombori Judit szerint egy elég komoly feladat, nagyon nehezen tudják a diákok elképzelni. Most a kezünkbe adja a megoldást, hiszen ki is nyomtatták a kúp és a gúla keresztezésére hajazó kis testet, amit át tudtunk bújtatni a – szintén nyomtatott – séma kör, négyzet, és háromszög alakú résein.

A gimnáziumban a 3D nyomtatót nem tudták a számítástechnika teremben elhelyezni, mert ott a nap annyira felmelegíti a termet, hogy sérülhetne a berendezés. Az állami iskolafenntartónak „természetesen” nincs pénze, hogy rendesen leszigetelje a termeket, netán klímát üzemeltessen. (És ez nem csak a nyomtató számára káros, de gondoljuk el, hogy tanulnak ott egy melegebb napon a diákok.) A gép így – jobb híján – a fizikaszertárba került, ami kevésbé napsütötte része az iskolának.

Nem a Klik

Nap mint nap arról hallani, hogy a szülőknek kell fizetni az A4-es papírtól kezdve a különböző iskolai programokig sok mindent az „ingyenes közoktatásban” , miközben mállik a vakolat, vagy épp elromlik a kapucsengő, és nincs pénz megjavíttatni. Mégis, hogy kerül egy közel félmilliós berendezés az iskolába? Na, nem a Klik támogatta.

A 3DTech az iskolákban projektet a FreeDee Printing Solutions indította először, majd ehhez kapcsolódott a CraftUnique és a Leopoly. Ennek keretében ma már 21 pályázati nyertes oktatási intézmény ismerkedhet az új technológiával. A cégek nem csak a nyomtatót, hanem a szoftveres támogatást is ingyen biztosítják az iskoláknak, továbbá továbbképzést biztosítottak a pedagógusoknak.

©

A projekt elég ambiciózus célt tűzött ki maga elé: azt szeretnék elérni, hogy három éven belül az ország minden iskolájába kerüljön 3D nyomtató. Hogy mindezt hogyan képzelik el, arról Simó György, a projektalapító cég ügyvezetője mesélt a hvg.hu-nak. Mint mondta, szeretnének kapcsolódni olyan állami kezdeményezésekhez, mint a Digitális Jólét Program, és az annak részeként megszületett – Deutsch Tamás nevével fémjelzett – Digitális Oktatás Stratégia, amibe egyébként be is került a 3D oktatás.

Addig is újabb cégeket, magán embereket próbálnak verbuválni, akik szponzorálnák további nyomtatók iskolai telepítését. Simó szerint ahhoz, hogy minden iskola kapjon ilyen berendezést, „csak” néhány milliárd forintra volna szükség. Ez kis cégeknek sok, de az állami büdzsé szempontjából nem egy kiugróan nagy összeg – véli.

Általános nyomtatás

A zuglói Herman Ottó Általános Iskola és Tudásközpontban hasonló kép tárult elénk, mint a gimnáziumban: tömött informatikaterem, a gyerekek elmélyedve tervezgették a számunkra elég bonyolultnak tűnő programmal a nyomtatandó tárgyaikat. Egészen elképesztő, hogy kis ötödikesek önállóan, vagy nagyobbak segítségével, komoly tervezőprogrammal készítenek jelvényeket, kisebb házakat vagy figurákat. A nyomtatón egy hatalmas, nyomtatott pók terpeszkedik – ez már nyilván haladó 3D-sek munkája.

©

Egy hatodikos forma kisfiú lép oda hozzánk – nem tudni, hogy előre felkészítették, vagy spontán, de mindegy is –, komoly szakszerűséggel ecseteli a nyomtató működését, azt hogy mire kell figyelni a nyomtatás során, hogy a kis műanyag szál (ami egyébként nem is műanyag, hanem környezetbarát, lebomló anyag) felforrósításával a szerkezet hogyan építi fel rétegenként az adott formát. Kezében egy kis fejecske – büszkén mutatja: ezt ő maga tervezte és nyomtatta ki.

Az iskola igazgatója, a történelmet tanító Tószegi Attila odasúgja: korábban kicsit félt, hogy képesek lesznek-e ókori szobrokat vagy légiós katonákat kinyomtatni tanítványai, ahogy azt tervezi, de most már látja, nem lesz gond.

Tószegi Attila
©

Mint mondja, tavaly ősszel hallottak a pályázatról, amire azonnal „rácsaptak”, és a második körben nyertek is. Tószegi kiemeli, hogy ez nem egy hagyományos, bürokratikus pályázat volt, mindössze egy oldalon kellett összefoglalni, miért szeretné az intézmény megkapni a berendezést. A tanév végén érkezett meg az eszköz, így igazán most szeptembertől tudják használni. Most a gyerekek és tanárok közösen tanulják, mire is lehet használni a gyakorlatban a nyomtatót.

Az igazgató elmondja, a nyomató ugyan az informatikateremben van, de a nevelő-oktató munkában mindenki tudja majd használni. A pedagógiai programba is bele fogják írni, hogy minden gyerek készítsen 3D-s terméket.

Innovációs ötletek doboza a Herman tanárijában
©

Tószegi úgy véli, óriási lehetőség az oktatásban a 3D-s nyomtatási technológia, hiszen az a 21. században egy munkavállalótól elvárt összes kompetenciát – a kreativitást, az innovatív, kritikai gondolkodást, a problémamegoldást, az együttműködési készséget és a kommunikációt – fejleszti.

Az egyébként is rendkívüli innovatív iskola szeretne több nyomtatót is beszerezni, hogy valóban minden gyerek hozzáférhessen a technológiához. Kérdésünkre, hogy ki fogja fizetni a „patront”, azaz a műanyag szálat, ha elfogy, megtudtuk, nem túl drága dologról van szó.

„Az kis fej, a srác kezében körülbelül 10 forintból kijön.” Nem sokkal drágább tehát, mint a hagyományos nyomtatókhoz szükséges festék és papír ára.

©