Két válság, két nagy ütés: 2008-ban a pénzügyileg sebezhető magyar gazdaságot érte el a nemzetközi válság, 2020-ban pedig a gyenge egészségügyi rendszert rendítette meg a Covid.
Sorozatunkhoz öt írót kértünk fel: írjanak arról, miként élték meg az elmúlt hetet. Egy megkötésünk volt csupán: adunk öt kulcsszót, ezeknek valahol fel kell bukkanniuk ebben a szubjektív visszatekintésben. Ezen a héten Parti Nagy Lajosnak a következő szavakból kellett ihletet merítenie: kiskarácsony, lefokozás, műtrágyakirály, légiós, Süsü.
Összességében mintegy 700 millió forintot bukott idén Nobilis Kristóf üzletember, aki a gasztronómiában és az ingatlanpiacon is érdekelt, de mostanában leginkább GreenGo nevű, rövid távra bérelhető elektromos autókat kínáló szolgáltatására koncentrál. Már húsz éve is nyugdíjazta magát, most mégis mindent elkövet, hogy talpon tartsa vállalkozásait, és ne kelljen sokakat elbocsátania.
Egyre inkább úgy tűnik, Vlagyimir Putyin nem az az aszkéta politikus, akinek a hivatalos propaganda igyekszik láttatni. A külföldi portálokon publikáló orosz oknyomozó újságírók sorra lépnek elő leleplezéseikkel, amelyekből az is kiderül, hogyan működik az oroszországi rendszer.
Már megbuktak, de még nem buktak meg - szerzőnk állításában első látásra belső ellentmondás látszik, ám a következőkben pontosan kibontja, mire gondol.
2020 hatással volt egyénekre, közösségekre, a politikára és a tudományra. A vírus és a járvány nem csak vért, verítéket és könnyeket hozott - mutatja is az átalakulás irányát.
Tim Burton hátborzongatóan szórakoztató karácsonyi meséje és Wes Anderson már-már klasszikusnak tekinthető rókafabulája a HVG ajánlójában.
Nem vírustagadók, hanem járványkutatók állítják: olyan keveset tudunk a szövetmaszkok valódi hasznáról, hogy csak a fertőzés szempontjából legveszélyesebb helyeken kellene hordani őket. Ott viszont mindig teljesen újat.
A Szamos-család a marcipánjairól lett ismert, de nem volt zökkentőmentes az útjuk a sikerig, a szocialista ipar ugyanis nem ismerte el a cukrászmesterséget. Kiderül az is, hogy melyik még ma is működő cukrászdába tért be egykor Petőfi Sándor. Cukrász dinasztiák, első rész.
57 év után újra demokratikusan választott össznémet parlament ülésezik Berlinben, a vezérgondolat: európai Németország. – Eljött a paradicsom című sorozatunk következő darabja.
Az Aranypolgár fogantatásánál talán ott sem volt az, aki egyből a csúcsról indulva megváltoztatta a modern filmművészetet – ezt a teóriát erősíti egy új film, a Mank.
A vendéglátásban és a turizmusban is érdekelt a Sziget Fesztivál alapítója – abban a két szektorban, amelyet talán a leginkább érintett a koronavírus-járvány miatti válság. Gerendai túlél, tervez, fejleszt, szervez – és elmondja, milyen volt az éve.
Kevesebb mint egy év van hátra Angela Merkel bő másfél évtizedes kancellárságából, aminek egyik sajátossága, hogy az elődeitől eltérően ő saját maga szabta meg távozásának időpontját.
A német kancellár nem lépett fel időben, hogy megfékezze a tekintélyelvű magyar és lengyel vezetést - ezt hányja Merkel szemére az amerikai hírportál európai változata, amely külön kiemeli, hogy e hozzáállás folytán a politikus még a múlt héten is kénytelen volt udvarolni Budapestnek és Varsónak a két ország által kilátásba helyezett vétó miatt.
Lázár Ervin a jó és a rossz között eligazító (mese)regényei és Tersánszky Józsi Jenő „nagyon trükkös könyve” a HVG ajánlójában.
2010-ben szabadságom, 2020-ban biztonságom maradékát veszítettem el. Nem egyedül – egy egész országgal együtt. A veszteség traumatizál és gyászmunkát von maga után: fel kell dolgozni. Aki nem képes leválasztani életét az elszenvedett veszteségről, megreked a gyászállapot sivatagában – kezdi a lapunk felkérésére készült, halvány reményt felcsillantó esszéjét a költő, esztéta.
Hogyan formálják át mindennapi életünket az egymásra ható új technológiák? Mi lesz a forradalmi fejlesztések hatása? Hogyan alakul majd a közlekedés, a vásárlás, az oktatás vagy a szórakozás jövője? Hogyan fest majd egyebek közt az egészségügy, az élettartam a nem is olyan távoli jövőben? Egyáltalán: mikor jön el az, amit jövőnek nevezünk? Ezeket a kérdéseket tárgyalja a HVG Könyvek által gondozott A jövő gyorsabban itt lesz, mint gondolnánk című könyv, melynek több részletét bemutatjuk a következő hetekben.
A járványszkeptikus patikus ügye után a kútba ugrás szakértőjévé vált Litkai Gergely. Sőt, a nemzeti konzultáció mintájára azt is megszavaztatná, hogy mi legyen a valóság.
Elvárható-e a fertőzésekre különösen érzékeny betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozóktól, hogy oltassák be magukat az influenza, majd a koronavírus ellen? Általánosan nem, mert az oltások önkéntesek. Ám van olyan kórház, ahol a dolgozók úgy érzik, ha nem oltatták be magukat, azt igenis szankcionálják, például az év végi jutalmazásban.
