Tengert szeretne látni a nyáron? Erre számítson, ha elmerészkedne az Adriáig
Szokatlanul szűkre szabott az idei nyaralásnál a lehetséges külföldi célpontok listája, és egy sor kérdés vetődik fel, amire korábban gondolni sem kellett. Mindenhol nagyon várják a turistákat, az alábbiakban Szlovéniától Albániáig az Adria menti országokban vesszük sorba az árakat és a remények szerint lecsengőben lévő járvány kockázatait.
HVG
Három hónap feszültség és bizonytalanság után épp akkor oldják fel a járványügyi kényszerintézkedéseket Európában, amikor elkezdődik a nyár. Ebben nem feltétlenül a járványhelyzet játssza a döntő szerepet: sok ország számára létkérdés, hogy hamar helyreállítsa turisztikai szektorát. Gabriel Feldmayer közgazdász kimutatása szerint az egyes uniós országok gazdasági kitettsége semmilyen relációban nincs azzal, hogyan teljesítettek a vírussal szemben. Az Európai Bizottság Görögországnak jósolja a legnagyobb GDP-visszaesést, holott kivédte a járványt.
A gazdasági és társadalmi nyomás alatt az európai országok nekiláttak a határaik megnyitásának, az idegenforgalom beindításának, de a turistákat az óvatosság és az egységes módszer hiányát mutató intézkedések káosza még visszatarthatja. A világútlevél bevezetése és a nyugat-európai országok vízumkényszerének eltörlése előtt kellett legutóbb ilyen buzgalommal tanulmányozniuk a külföldre készülő magyar nyaralóknak, hová, merre és miként juthatnak el, s milyen szabályoknak kell megfelelniük, hogy ne fordítsák őket vissza valamelyik határról.
Hogy a turizmusból élő országoknak ne legyen „kampó”, az érintett kormányok elkezdték sajátos határnyitásaikat.
Portugáliába a schengeni övezetből be lehet repülni, de a spanyolok nem gurulhatnak át a közúton. Albániába pedig repülni nem lehet, de minden szárazföldi határátkelő nyitva van. A szlovének ezen a héten nyitottak, a horvátok viszont megválogatják, mely nemzetek mehetnek hozzájuk akadálytalanul. A magyarok számára szabaddá tették a belépést, ami érthető, hiszen 2018-as adatok szerint a 16 millió Horvátországban nyaraló külföldi közül bő egymillió volt a magyar állampolgár.
Talán ez az "esetszám" győzte meg a kormányt, hogy Müller Cecília útján kezdetben azt üzenje: aki Horvátországban nyaral, annak utána két hét hatósági karanténba kell vonulnia. Arra hivatkoztak, hogy déli szomszédunk nem érvényesít semmilyen korlátozást az olasz polgárok előtt, akik kiemelt veszélyt hordoznak. A legfrissebb nemzeti konzultációban viszont kérdésnek álcázva ott egy másik magyarázat: a hazai turizmust támogatnák a mielőbbi talpraállás érdekében. Végül az adminisztratív elrettentést elengedte a kormány, ahhoz túl könnyű volt megkerülni azt Szlovénia irányában.
Akár megy valaki, akár nem, ezt a virtuális sétát Dubrovnikban csak ajánlani tudjuk:
A nyaralni vágyók számára marad a politikai aspektus nélkül is számtalan váratlan dilemma: be lehet-e jutni az adott országba, és garantáltan haza is engednek? Milyen a tengerparti országok egészségügyi ellátása? Milyen hangulat uralkodik a plázson a lezárások hónapjai után? Mekkora lesz a zsúfoltság? Betartják az észszerű szabályokat? És egyáltalán: marad-e szabadság az előírások tengerében? A verseny beindult az országok között, hogy a turistákat minden kérdésben megnyugtassák.
Egy kiadós gombamérgezéssel indul François Ozon új filmje, a Ha megérkezik az ősz. A termékeny francia filmrendezővel az öregkori ráncok szépségéről, az Elemi ösztön nem múló vonzerejéről, egy szexi nagymamáról, egy pusztító családi vacsoráról és Nicole Kidman plasztikai beavatkozásairól is beszélgettünk.
Vasárnap hajnalban megvolt az eszkaláció, két nappal később a kapituláció is – nem így képzelnénk két atomhatalom háborúját. Irán megrogyott, de ennek a háborúnak valójában aligha van vége.
Látványosan távol tartotta magát a közel-keleti konfliktus értékelésétől Orbán Viktor. A kormányfőnek csak hazai használatra van mondása a fejleményekről.