Nyuszik ugrándoznak a volt halálsávban a berlini falnál – 1990. június 24.

Bedő Iván

8 perc

2020.06.24. 08:00

Keletnémet terrorelhárítók tesznek ártalmatlanná egy szovjet katonát, miközben a szovjet külügyminiszter a kivonulásról tárgyal. A német egyesítéshez vezető utat felidéző "Eljött a paradicsom" című sorozatunk következő epizódja.

A német egyesítés története

Bedő Iván, a HVG munkatársa 1989-ben és még jó ideig a Magyar Rádió tudósítójaként Berlinben szemtanúja volt a történelmi eseményeknek. Akkori tudósításai szinte naplóvá állnak össze. Most ezeket a posztokat olvashatják, az éppen 30 évvel ezelőtti napok sorrendjében, heti bontásban. Az első "poszt" 1989. december 4-én született, most itt van sorozatunk újabb darabja. A történelmi napló hátteréről itt olvashat.

A sorozat eddig megjelent cikkei itt olvashatók.

  • 1990. június 24. – „Teljes mértékben bízunk a németekben”

Katonai pompával leváltották az utolsó őrséget Berlin megosztottságának egyik jelképénél, a Checkpoint Charlie átkelőnél, az amerikai és a szovjet szektor határán. A Checkpoint Charlie jól szolgálta Berlin ügyét – fejtegette az amerikai városparancsnok, és a jelenlévő nyugati külügyminiszterekkel egyetértésben megállapította: ez a kis őrházikó fennállása alatt végig a szabadság és a német egység biztosítéka volt. Erre immár nincs szükség, Berlin egy város lesz – fordult az amerikai tábornok a berliniekhez.

Ezek után az amerikai katonazenekar rázendített egy indulóra, amely egyébként aligha szerepel az amerikai hadsereg programjában: a Berlini levegő című operettmelódiáról van szó, amely körülbelül olyan szignálja a városnak, mint mondjuk Bécsnek a Bécsi vér vagy a Kék Duna keringő. A Berlini levegő hangjaira nagy taps közepette a levegőbe emelkedett az ellenőrzőpont, egy daru odébb tette a házikót. A jelenlévő katonatisztek és diplomaták még összeszedték emlékbe a maradék kockaköveket, közben a díszvendégek, a 2+4 tárgyalások résztvevői munkába indultak. A szovjet, az amerikai, a francia, a brit és a két német külügyminiszter Németország egyesítésének nemzetközi feltételeiről tárgyalt Berlin keleti felében.

A nevezetes határőrbódé eltávolítása

Másolata időközben visszakerült a turisták kedvéért

Bundesarchiv

Ezzel vége is van a teljes egyetértésnek. Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter azzal lepte meg kollégáit, hogy minden előkészítés nélkül egy 14 gépelt oldalas javaslatot terjesztett elő. Ebben szerepelt az is, hogy Berlinből a német egyesítés után fél éven belül ki kell vonni a négy szövetséges csapatait, és az is, hogy átmenetileg különféle feltételekkel kellene korlátozni a németek haderejét.

A nyugatiak ebből egyelőre semmit sem fogadtak el. Az amerikai James Baker azt magyarázta, hogy ha Berlint demilitarizálják, akkor a kiürített várost a mai NDK területén több százezer szovjet katona venné körül. Az első német kommentárokból azonban kiderült, hogy ezeket a katonai erőviszonyokat többféleképpen is lehet számolni, Sevardnadze pedig arról beszélt, hogy egész Németországból ki lehetne vonni az idegen katonákat. Érdemes idézni szavait. Június 22-én, a Szovjetunió elleni hitleri támadás évfordulóján a szovjet külügyminiszter ezt mondta: „Mi teljes mértékben bízunk a németekben, a német nemzetben. Ezért javasoltuk, hogy valamelyik lépcsőben, a nem is túl távoli jövőben vessünk véget az idegen katonai jelenlétnek német földön.”