Magyarország bekerülhet abba a körbe, ahol a terhes nők is kaphatnak oltást

A terheseket nem attól kellene védeni, hogy kutatások alanyai legyenek, hanem védeni kellene őket a kutatásokkal.

Ezt a kissé nehézkes, de annál aktuálisabb mondást idézte egy szakmai véleményből a Nature tudományos hetilap, amikor összefoglalta a koronavírus veszélyeit a terhesekre és magzatukra nézve. A célzás természetesen arra vonatkozik, hogy a szokásos óvatosság miatt késve próbálják ki a vakcinákat a terheseken.

Pedig erősen úgy néz ki, hogy ha várandósok megfertőződnek, akkor a koronavírus nagyobb bajokat okozhat náluk, mint a hasonló korú többi nőnél. Ez már csak azért sem meglepő, mert a felső légúti betegségek egyébként is kockázatosabbak a terhesség hónapjaiban. Az ok egyszerű. A tüdő jobban igénybe van véve: ahogyan a növekvő méh fölfelé nyomja a rekeszizmot, csökken a tüdő kapacitása. Közrejátszik továbbá, hogy terhesség közben gyengül az immunrendszer, nehogy bajt okozzon a magzatnak. Ezekből adódó komplikációkat figyeltek meg például a legutóbbi nagy influenzajárvány, a 2009/2010-es H1N1-vírustámadás idején.

A Nature annak alapján figyelmezteti a terheseket és orvosaikat, hogy világszerte kezdenek összeállni a kisebb-nagyobb felmérések eredményei. Tavaly több mint tucatnyi összesítés készült, és ezek a várandósok nagyobb kockázatára utalnak. Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) egy tanulmányában 400 ezer olyan nő szerepel, akinek pozitív lett a Covid-tesztje. Közülük több mint 23 ezren voltak terhesek, és ők jóval nagyobb arányban kerültek intenzív osztályra, illetve lélegeztetőgépre, mint a többiek.

Szerencse ugyanakkor, hogy a magzat nagyon ritkán kerül veszélybe. Legalábbis a vírus alig jut el hozzá. Előzetes adatok szerint az viszont előfordulhat, hogy a méhlepény károsodik, így pedig mégis baj érheti a magzatot.