Szép film készülhetne az Aranybulláról és a hatalom korlátozásáról
A kulturális kormányzat erőteljesen törekszik arra, hogy minél többet foglalkozzon a régmúlttal. Ennek jegyében készül film a királlyal szembeszegülés jogát rögzítő Aranybulláról. Az áthallás sem kizárt.
A jövőre nyolcszáz éves törvény megalkotójának, II. András királynak az élete és az a korszak bővelkedett fordulatokban, ezért érdemes a megfilmesítésre. Ráadásul még bizonyítani is lehet, hogy Magyarországon már akkor megteremtették a joguralom csíráit.
Film készülhet az Aranybulláról, Rákay Philip lesz az egyik forgatókönyvíró
A Filmintézet négymillió forinttal támogatja a forgatókönyv-fejlesztési pályázatot.
Ezt az értelmezést tette magáévá egy éve, botrányos bukása előtt, az akkor még európai parlamenti képviselő, néppárti alelnök Szájer József is, szinte politikai fegyverként használva az Aranybullát, amikor kioktatta a jogállamiság sorozatos megsértése miatt az Orbán-kormányt kritizáló uniós képviselőtársait: „Annak az országnak, ahol először volt Aranybulla 1222-ben, annak nem kell elfogadnia semmiféle leckét bárki mástól.”
Szájer szerint annak az országnak, ahol először volt Aranybulla, nem kell leckét elfogadnia
Szájer József is megjelent a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egy rendezvényén, ahol a Fidesz 31. évvel ezelőtti alapítása is téma volt. Nem fogta vissza magát.
Nyolcszáz éve persze nem a joguralom kérdése hívta életre a törvényt, hanem a közel két évtizede a főúri érdekcsoportok egymás közt és még II. Andrással is folyó ádáz küzdelme. Háborúskodásukat zárta le az Aranybulla, az egyik társaság ebben a dokumentumban látta a garanciát a jogaira. Támogatónak megnyert egy új nemesi réteget, a királyi szervienseket, akik a megyés ispánok helyett a király joghatósága alá kívántak tartozni.