Kiderült, hogy közpénz nélkül nem lehet utasszállítót fejleszteni

„A pereskedéstől, 17 évi vita után, elmozdultunk az együttműködéshez” – összegezte a 2014 óta első EU–USA-csúcstalálkozó legfontosabb eredményét Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke. A Brüsszel és Washington közti leghosszabb kereskedelmi háborút ugyanis tűzszünettel zárták, s a két fél öt évet adott arra, hogy megállapodjon, az amerikai Boeing, illetve a páneurópai Airbus konzorcium pontosan milyen állami segítséget kaphat.

A perpatvar során kölcsönösen kiszabott büntetővámok alkalmazását már márciusban felfüggesztették, néhány héttel azt követően, hogy az EU-t szinte ellenségnek tekintő Donald Trump utódaként hivatalba lépett Joe Biden elnök, aki a múlt héten Brüsszelben megkötötte az alkut.

Az USA "visszatért": a szövetségesek örülhetnek Bidennek

Az autokráciák és a demokráciák harcához kérte és kapta meg szövetségesei támogatását Európában Joe Biden amerikai elnök, aki a gyors egymásutánban szervezett csúcstalálkozóin igyekezett visszaépíteni mindazt, amit Donald Trump lerombolt - de nem feledte az USA érdekeit.

A Boeing, az amerikai szakszervezetek, iparági lobbicsoportok és protekcionista politikusok már a demokrata Bill Clinton elnöksége idején sürgették a washingtoni kormányt, hogy lépjen fel az Airbus ellen, mert azt az abban részes Nagy-Britannia, Németország, Franciaország és Spanyolország kormánya tiltott támogatással segíti.

Washington végül 2004-ben mondta fel a két gyártónak nyújtható támogatásról 1992-ben született USA–EU-megállapodást, és hivatalos panaszt tett a páneurópai rivális ellen a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). Brüsszel erre a saját beadványával reagált, amiben a Boeingnek adott – összesen 19 milliárd dollárra rúgó – tisztességtelen támogatásokat sorolta.