Az orbáni piactorzítás ékes példája, ami a cementiparral történik

A magyar vegy- és cementipar már a végromlástól tart: éves szinten újabb tízmilliárdokat kell majd befizetniük a kormány legújabb ötlete, a szén-dioxid-adó formájában. Gyakorlatilag veszteségessé tette a magyarországi cementgyártást már az ágazatra 2021-ben kiterjesztett kiegészítő bányajáradék is, ami a cementár tonnánként 20 ezer forint fölötti részének a 90 (!) százaléka. A kormány ezzel is – eddig hirdetett elveivel szembemenve – az olcsóbban szállító importőröket hozta helyzetbe. Nem csoda, hogy a külföldről behozott cement aránya két év alatt 40-ről 60 százalékra nőtt.

Most pedig tovább rontja a helyzetet egy friss bejelentés: tonnánként 40 eurós adót vetnek ki minden olyan, évi több mint 10 ezer tonna szén-dioxidot kibocsátó iparvállalatra (azaz nemcsak az építőipariakra), amelynek az Európai Unió által kiosztott térítésmentes szén-dioxid-kvótája eléri az összes kibocsátása felét. Az adó visszamenőleges, a teljes évre meg kell fizetni.

Az EU 2005-ben bevezetett kvótakereskedelmi rendszerének az a célja, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az intézkedés 11 ezer európai vállalatot érint, amelyeknek legalább annyi „kvótaegységgel” kell rendelkezniük, amennyit az adott évben kibocsátanak.