Fellázadtak a csehek és a franciák a megszorítások ellen – Az év krónikája, világ, 1. rész
9 perc
2023.12.24. 10:45
Lecsengett a Jacinda-mánia, az új cseh elnök első lépése nem épp a hála kinyilvánítása volt választói felé, Emmanuel Macron áterőltette a régóta tervezett nyugdíjkorhatár-emelést, az iráni rezsim a mézesmadzag és korbács politikájával igyekszik leszerelni a tiltakozókat, Putyin gyakorlatilag véget vetett az Új Startnak. 2023 legfontosabb világeseményeit felidéző sorozatunk első része.
Sorozatunkban 4-4 részben idézzük fel 2023 legfőbb eseményeit Magyarországon és a világban. A már megjelent összefoglalókat itt találja.
Január 1. : Horvát euró
Az EU-ba 2013-ban belépett Horvátország huszadik államként csatlakozott az eurózónához, illetve huszonhetedikként a schengeni övezethez. Az utóbbi lépés március 26-án vált teljessé, amikor Zágráb a nemzetközi repülőtereken is eltörölte a határellenőrzést a schengeni országokból érkező utasok számára.
Az EU-tagságot célnak tekintő többi nyugat-balkáni állam nem ért el áttörést, az Európai Bizottság novemberben közzétett országértékelése szerint Montenegróban a politikai megosztottság, illetve az instabilitás okoz gondot, míg Szerbiában a jogállamiság területén van szükség komoly előrelépésre. Ahogy Szerbia, úgy Koszovó esetében is fékezi az EU-integrációt, hogy Belgrád és a Szerbiából 2008-ban kiszakadt tartomány vezetése képtelennek mutatkozik a kapcsolatok normalizálására.
Észak-Makedónia integrációját a közigazgatási rendszer felkészületlensége, illetve a reformok alapjául szolgáló törvények elfogadásának vontatottsága lassítja.
Bosznia-Hercegovina továbbra is elmarad a többi volt jugoszláv tagköztársaság mögött, ott a jogállamiság, az igazságszolgáltatás és a választási törvények terén kellene előrelépni, de gondok vannak az alkotmánnyal is. Az ország esélyeit az is rontja, hogy mély ellentétek feszülnek az államot alkotó két entitás, a Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között.
Az ugyancsak az EU-tagságra készülő Albániában elsősorban a jogállamiság és a véleményszabadság terén kell javulást elérni.
Az EU tovább előszobáztatja a nyugat-balkáni országokat, előbb Ukrajna és Moldova csatlakozásáról tárgyalna
Az EU vezetői évek óta hangsúlyozzák, hogy az unió nyitva áll a nyugat-balkáni államok előtt, ám a szép szavak ellenére a többség számára csak távoli esély a csatlakozás, azzal a szerdán közölt jelentés sem biztatja őket. Az Európai Bizottság helyettük Ukrajnával és Moldovával nyitná meg a csatlakozási tárgyalásokat.
Január 19. : Ardern távozott