Rekordot döntött a hőség, és Trump lába alatt is ég a talaj – Ez történt a világban 2023-ban, 3. rész
13 perc
2023.12.29. 12:00
Tarolt a Barbenheimer, pörgött kínai káderforgó, Kurz vádlott, India a Holdon, a globális dél vezetésére tör a BRICS, EU-vizsgálat Kína ellen, Karabah elesett, Murdoch hátralépett, Fico visszatért. A nemzetközi politikai-közéleti eseményeket bemutató, évzáró sorozatunk harmadik része.
Sorozatunkban 4-4 részben idézzük fel 2023 legfőbb eseményeit Magyarországon és a világban. A már megjelent összefoglalókat itt találja.
Július 14.: A legforróbb nyár
A tikkasztó hőség miatt lezárták a turisták elől az Akropoliszt, a kőből épült ókori görög fellegvárban 48 Celsius-fok is lehetett a hőmérséklet, Athén központi főterén hivatalosan 45 fokot mértek. Idén nyáron minden korábbinál kibírhatatlanabb hőhullámok tomboltak Dél-Európában, amelyeket példátlan erdőtüzek kísértek.
Augusztusban súlyos tűz pusztított Kanada nyugati részén, miközben az évek óta szárazság sújtotta Kaliforniában történelmi mennyiségű csapadékot hozott a Hilary vihar, víz hömpölygött a Halál Völgyében, a világ egyik legmelegebb és legszárazabb pontján.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint július 3–6. között, négy egymást követő napon rekordot döntött a globális napi átlaghőmérséklet, amely 17,23 Celsius-fokon tetőzött. Az idén mérték az eddigi legforróbb júniust, júliust és augusztust, egyúttal az idei július volt a legforróbb hónap az utóbbi 174 évben.
Az EU klímafigyelő szolgálata szerint 2023 nyara volt az eddigi legmelegebb, a WMO pedig jelezte, valószínűleg 2023 lesz a legforróbb év, az átlaghőmérséklet 1,4 Celsius-fokkal haladja meg a XIX. század második felének átlagát.
Hiába érkezett a Föld éghajlata fordulóponthoz, a Dubaiban decemberben tartott éves klímacsúcson (COP28) az országok vállalásairól először készült számadás kimutatta, hogy a felmelegedés az évszázad végére 2,7 fok körül alakul. Ezek szerint áttörésre lenne szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében ahhoz, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson maximumként elfogadott másfél fokot tartani lehessen. Dubaiban megállapodás született arról, hogy jelentősen mérséklik a felmelegedés harmadáért felelős metán kibocsátását.
A zárónyilatkozatba először került bele a fosszilis tüzelőanyagok kivezetése. Abban is egyetértettek, hogy a fejlődő országok számára tavaly létrehozott „veszteségek és károk” alapba jelentős összegeket adnak az éghajlati katasztrófák kompenzálására.
Hét ábrán az idei időjárás: nem tértünk le a klímakatasztrófa felé vezető útról
2023 a legmelegebb év volt az elmúlt százezerből. Pánikra semmi ok - harsogják a klímaszkeptikusok -, hisz az éghajlati rendszer ciklikus, csak természetes folyamatnak vagyunk tanúi. Ugyanakkor a tények arra utalnak, hogy a korábbi hasonló ciklusoknál tízszer gyorsabb melegedés jórészt az emberi tevékenységnek köszönhető - ergo az ember közreműködése nélkül nem tartható kordában.