„A kegyes fényességes Marcus Aurelius Severus Alexander császár, a legfőbb hadúr és főpap, akit nyolc alkalommal ruháztak fel tribunusi ranggal, háromszoros consul, a haza atyja cím tulajdonosa állíttatta Aquincumtól … mérföldre” – olvasható a pilisszántói páduai Szent Antal-templom tövében álló római kori mérföldkövön. Jó, az olvasható talán túlzás, a felirat erősen le van kopva, ráadásul latinul van. Az írást 1840 körül jegyezte fel először Rómer Flóris régész, az akkor még kevésbé kopott szöveg szerint az oszlopot 230-ban állították, és 12 mérföldre volt Aquincumtól.
Amennyire utána tudtam nézni, ez a kődarab az első közigazgatási feljegyzés a ma Pilisszántónak nevezett településről, az első alkalom, hogy egy állami szerv rögzített egy megállapítást a faluról. Itt éppen azt, hogy milyen messze van Aquincumtól. Én azonban egy friss állami feljegyzés miatt voltam a településen, és sétáltam el a durván 2,5 méter magas, hatvan centi átmérőjű oszlop mellett.
Ottjártamkor már harmadik hónapja próbáltam kideríteni, valójában hány üres lakás van Magyarországon.
A történet akkor kezdődött, amikor a 2022-es népszámlálás után a KSH feltűnően magas adatokat közölt: eszerint 571 997 lakást nem laknak az országban, ebből 160 723 van csak Budapesten. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás adataihoz képest az országos adat százezerrel, 2001-hez képest majdnem kétszázezerrel nőtt. Országosan minden nyolcadik lakás nem lakott, a fővárosban minden ötödik, a VI. kerületben minden második.
Ennek nyomán sorjáztak tavaly ősszel az olyan címek a magyar sajtóban, miszerint "Már 600 ezer lakás áll üresen Magyarországon, ez az oka", "Miért van 600 ezer üres lakás az országban?", "Látványos ábrán nézheted meg, hol van a legtöbb üres lakás Magyarországon", és az albérletárakkal is összekötötték a dolgot: "230 ezer forint egy albérlet Budapesten, miközben több tízezer lakásban nem él senki", "Üres lakások: miért nem adják bérbe a lakatlan ingatlanokat, miközben egekben a bérleti díjak?".
Irreálisnak tűnt, hogy mondjuk a VI. kerületben tényleg minden második lakás nem lakott. Mint ahogy Pilisszántó adatai is érthetetlenül magasak voltak: papíron ez a település a Pest megyei rekorder, a népszámlálás szerint a 1102 lakott lakás mellett 414 nem lakott lakás van, ami a teljes állomány 27,31 százaléka.