Mária Terézia az asztalra csapott, az oroszok segítettek, a Szent Jobb hazatért
Így vált kiemelt egyházi és állami ünneppé augusztus 20.
A magyar kormány nem osztogathat a kedvenc projektjeinek biankó felmentést a versenytörvény alól – mondta ki a Fővárosi Törvényszék. A konkrét ügy, amelyben az ítélet született, a Vodafone többségi tulajdonrészének a 4iG általi tavalyi felvásárlása. A tranzakciót a kabinet nemzetstratégiai jelentőségű ügyletté minősítette, így be sem kellett jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), amely így értelemszerűen nem is ellenőrizhette előzetesen. Ha vizsgálhatja, aligha hagyhatta volna szó nélkül. A 4iG-csoport tulajdonában volt ekkor már a Digi és az Invitel vezetékes hálózata, amelyhez hozzácsapva a Vodafone-ét (és a UPC-ét) olyan szereplő jött létre, amelynek országosan csak egy komoly versenytársa maradt: a Magyar Telekom. Számtalan településen pedig a 4iG szó szerint monopolhelyzetbe került.
Egész pontosan 117 településen, köztük olyan városokban, mint Dunaújváros, Vác vagy Veszprém – ezzel érvelt Ilyés Márton volt momentumos politikus, aki aztán gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanújával bejelentette az ügyet a GVH-nál, majd – miután a versenyhatóság visszadobta a bejelentést – közigazgatási pert indított.
2022-es cikkünk:
A törvényszék nem kötelezte a GVH-t versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására, arra hivatkozva, hogy nem vonhatja el a hivatal mérlegelési jogkörét. Azt azonban kikötötte, hogy amikor a GVH eldönti, indokolt-e versenyfelügyeleti eljárás lefolytatása, nem hivatkozhat a 4iG–Vodafone-fúzió nemzetstratégiai minősítésére. A bejelentési szakasz lezárására a GVH-nak két hónapja van, amit újabb két hónappal meghosszabbíthat. „Majd ennek fényében döntjük el, hogy továbbvigyük-e az ügyet az Európai Bíróságra” – mondja Ilyés Márton a HVG-nek. Ha pedig a GVH megindítja a versenyfelügyeleti eljárást, de aztán sokáig elhúzza – 8 évig tartó eljárásra is volt már példa –, akkor megfontolják, hogy uniós fórumon keressenek jogorvoslatot.
