Imádnivalók a volt keleti blokk veterán autói, de ordít róluk, miért ért véget a szocializmus

Egy dupla kerek lámpás, „megvigyázott” állapotú 1500-as Lada, a legendás ezeröcsi akár kétmillió forintot is érhet, egy Simson motor 700 ezer forintért cserél gazdát a piacon. Az árakat a nosztalgia hajtja fel – mondja Juhász Béla lelkes veterános és amatőr szerelő, aki nemcsak autót, hanem tizennégy éve települést is vezet Sződligeten. Az ő bábáskodásával idén augusztusban immár a huszadik alkalommal rendeztek itt veteránautós és -motoros találkozót.

„Annak idején néhány haverral és egy S 100-as Skodával megjártuk Isztambult. Valahol Szófia környékén elszállt a kuplung, mentünk tovább anélkül” – mesél Juhász a szocialista autók csodás tulajdonságairól. Szerinte a régi kocsikat jóval könnyebben lehetett szerelni.

„Egy ügyesebb kezű ember egy Trabanton az út szélén meg tudott csinálni egy motorgenerált”

– mondja. A jelenség nem szorítkozik a volt szocialista táborra: Marokkóban például még mindig 123-as Mercedes taxikat használnak, de régi Citroënek és Peugeot-k is futnak a sivatagi utakon. A régi járgányoknak Európában is kijár a megbecsülés. „Egy öreg kocsit megvenni jobban megéri, mint egy új autót, amit két évig vissza kell hordani a gyári szervizbe, hogy ne veszítsem el a garanciát, és ahol 120 ezer forintot kérnek egy olajcseréért” – érvel Juhász, majd tamáskodásunkra hozzáteszi, hogy az otthoni szereléshez leginkább „bátorság kell”.

Mégsem ajánlja, hogy régi autókban, motorokban tartsuk a pénzt.