Minden, amit a fenntarthatósági jelentésekről tudni érdemes
5 perc
2024.09.20. 17:42
2024.09.20. 17:42
Szeptember végéig regisztráció ellenében díjmentesen olvashatod a HVG360 Prémium hírlevelek egyes részeit, így az alábbi írást is.Különösen a mostani nyárban megsülve senkinek nem kell bemutatni a globális klímaválságot: átmenés hüllőbe, jégakkuk, hajvizezés, folyamatosan zúgó klímák, vitatkozás a megfelelő beállításokon, vizes törölköző, hidegzuhany, csapkodás átmelegedett tavakban. Aki számára mindez ismerős, még nagyon jól is járt, mert áramhoz és vízhez jutott. A kilátás nem biztató, de az európai szabályozás igyekszik utolérni a helyzetet.Nagy Julianna, a KPMG senior managere az első ESG-hírlevelben gyorstalpaló összefoglalót ad az alapfogalmakról: mi az a természetvesztés, mit jelent a klímakockázat, és miért érdemes összebarátkozni ezekkel a betűkkel: CSRD, CSDDD, SFDR.
A 2023-as év középhőmérséklete országos átlagban 1,5 Celsius fokkal meghaladta az 1991-2020-as éghajlati normált, amivel a legmelegebb volt 1901 óta. Bolygónk éghajlatának melegedése mára tény. A jövő generációk életminőségére erősen kihat majd, hogy ezt az emberi tevékenység által erősen befolyásolt tendenciát hol és mikor sikerül megállítanunk, illetve mérsékelnünk. A 2022-es energiaválság, a 2023-as év gazdasági mutatói, az egyre távolabbinak tűnő, de még hatásaiban érezhető Covid-járvány mellett az emberiség legfontosabb környezeti és társadalmi kihívásai már-már örökérvényűnek tűnnek.
Veszteség és hanyatlás: két jó barát
A jelenkor emberének a klímaadaptáció már ugyanannyira kulcskérdéssé vált, mint a klímaváltozás mérséklése. A kihalás természetes úton is bekövetkezik, ennek normális mértéke évente egy-öt fajt jelentene, azonban jelenleg már óránként csökken egy fajjal a Föld élővilága. A globális felmelegedés mellett így a globális természetvesztés – vagy más szóval a biodiverzitás – csökkenése is nagy fenyegetést jelent. Mára a negatív folyamat emberi léptékben mérve is érezhető, miközben a biológiai sokféleség jelentősége gazdasági szempontból is megkérdőjelezhetetlen.
Fontos kiemelni, hogy a biológiai sokféleség az élőlények és együtteseik minden öröklött változatossága, így azt nemcsak az egyed feletti, de az egyed alatti szinteken is értelmezzük. Azaz az ökoszisztémák változatossága, a faji változatosság és a genetikai diverzitás is mind-mind a természeti sokféleség része.
Tehát a természetvesztés
- az ökoszisztémák és a biodiverzitás hanyatlását, míg
a klímakockázat
- az éghajlatváltozás emberi és természeti rendszerekre gyakorolt lehetséges hatásait jelenti.
A két jelenség szorosan összefügg, és kölcsönösen erősíthetik is egymást: a természet elvesztése csökkenti az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességet, a klímaváltozás pedig súlyosbítja a természet elvesztését.
Klasszikus példa az erdőirtás miatti természetveszteség, ami csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátásának megkötéséhez szükséges szén-dioxid-elnyelő képességet, ennek következményeként csökken a bolygó éghajlatváltozással szembeni ellenálló képessége. Ez viszont magasabb hőmérsékletekhez vezet, ami a biológiai sokféleség további csökkenését eredményezheti. Kritikus hatása van a globális túlnépesedésnek és a növekvő egyenlőtlenségeknek is. Jelenleg 8 milliárd ember él a Földön és ez a szám folyamatosan növekszik.
A leggazdagabb 1 százalék rendelkezik a világ vagyonának 35 százalékával, míg a legszegényebb 50 százalék rendelkezik a világ vagyonának mindössze 2 százalékávalval.
Ez alapjába véve is feszültségeket szül, de a klímaváltozásból és természetvesztésből adódó anomáliák – földcsuszamlások, hirtelen jött áradások vagy olyan krónikus jelenségek, mint az aszály, a vízhiány, a különböző kórokozók és kártevők terjedése –, mind-mind további nyomást gyakorolnak elsősorban a szegényebb régiókra, népcsoportokra.
