A grúz zűrzavartól az újvidéki katasztrófán és az amszterdami antiszemita támadásokon át Aszad bukásáig – 2024 krónikája

Október 6. – Újra Szaíd

A voksok 90,7 százalékával, de mindössze 28,8 százalékos részvétel mellett a hivatalban lévő Kaisz Szaíd nyerte a tunéziai elnökválasztást. A 66 éves politikus úgy értékelte második győzelmét, hogy „a forradalom folytatódik”. Valójában azonban a 2011-es arab tavasz egyetlen sikertörténetének nevezett tunéziai demokratikus átmenet végleges kudarcát jelentette az ellenzék által bojkottált szavazás. A Robot gúnynevű Szaíd ellen ketten indulhattak, az egyik a szövetségeséből lett a riválisa, a másikat a választás előtt őrizetbe vették. A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és „a korrupt üzleti elitnek” hadat üzenő Szaíd a gazdaságot is válságba sodorta: a reformok elmaradása miatt a lassú növekedés magas inflációval és munkanélküliséggel párosult, az államadósság a GDP 90 százalékához közelít.

Egyiptomot márciusban rángatta vissza a gazdasági csőd széléről az IMF-fel felújított, összesen 8 milliárd dollárra bővített mentőcsomag, melynek részeként elengedték a font árfolyamát. Az EU is mentőkötelet dobott Kairónak egy 7,4 milliárd eurós gazdasági és migrációs segélycsomaggal. Az Egyesült Arab Emírségek harmadik legnagyobb állami befektetési alapja, az ADQ februárban 35 milliárd dolláros beruházási és fejlesztési megállapodást kötött a kairói kormánnyal a Földközi-tenger egyik kedvelt partszakaszának turisztikai fejlesztésére. Algériában a voksok közel 95 százalékával szeptemberben újraválasztották a 79 éves Abdelmadjid Tebboune hivatalban lévő elnököt.

Október 13. – A SpaceX csodája

Az űrkutatásban újabb mérföldkőnek tekintik, hogy az Elon Musk alapította és vezette SpaceX űrcég Starship rakétája olyat mutatott a valóságban, amit eddig legfeljebb tudományos-fantasztikus filmekben, modellezve lehetett látni. Miután feljuttatta az űrbe a terhét, a több lakóháznyi magasságú, nehéz hordozórakéta visszaállt a kilövőállására, pontosan a rá váró mechanikus karok ölelésébe. A sorban ötödik teszt történelmi sikerét az sem árnyékolta be, hogy az azt követő, Donald Trump részvételével végrehajtott próba már nem hozta a várt eredményt.

A NASA az Artemis programja révén a SpaceX hordozórakétáira alapozva térne vissza emberrel a Holdra – a nemrég bejelentett késés szerint legkorábban 2027-ben. Ezzel az USA csak kevéssel előzné meg Kínát, amely az évtized végére tervezi ugyanezt, és lendületesen halad a célja felé. A kínai holdistennőről elnevezett Chang-o–6 űrszonda kapszulája az idén nyáron tért vissza a Hold túlsó, „sötét” oldaláról kőzetmintákkal. Nem sokkal korábban japán űrszonda hajtott végre „puha” landolást a Holdon, amivel az ázsiai ország ötödikként jutott fel ilyen módon a Föld égi kísérőjére.

A 60 éves orosz Oleg Kononyenko szeptember 23-án tért vissza a Nemzetközi Űrállomásról, és ezzel két rekordot is felállított. Társával, Nyikolaj Csubbal 374 napot töltöttek egyfolytában az űrben; az eddigi csúcsot 371 nappal az amerikai Frank Rubio tartotta. Kononyenko öt misszióban összesen 1111 napig volt az űrben, amit jó darabig nem múl felül senki.

Kevésbé áll jól Európa, az ESA űrügynökség eredetileg 2020-ra tervezte szolgálatba állítani az Ariane–6 hordozórakétát, ám annak az idén is sikertelen tesztje volt. Így fellövésben a teljes nyugati világ a SpaceX-re van utalva. Az űriparban mára a magánszektoré lett fő szerep, megtörtént az első, magánpénzből megvalósított űrséta is, amit Jared Isaacman amerikai milliárdos hajtott végre a SpaceX szervezésében. Isaacmant Trump a NASA igazgatójának jelölte. A NASA Perseverance marsjárója decemberben a Naprendszer hajnalából származó kőzetekre lelt a vörös bolygón.

Október 22–24. – Csúcson a BRICS

A tatárföldi Kazany adott otthont a BRICS-országok idei csúcstalálkozójának, amivel a Kreml igyekezett megmutatni, nem igaz, hogy az Ukrajna elleni, közel ezer napja tartó háború miatt Oroszország teljes elszigeteltségbe került volna. Az erőfeszítés nem volt eredménytelen, a csúcson több mint harminc állam, a régi és új tagok – Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika, illetve Irán, Etiópia, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek – mellett egykori szovjet tagköztársaságok, afrikai és dél-amerikai országok képviseltették magukat. Ott volt Szaúd-Arábia is, amely jelentkezett ugyan a csoportba, ám még nem ratifikálta a csatlakozási dokumentumokat.