Trump aránytalan finanszírozásra és túlzott kínai befolyásra hivatkozva léptetné ki az USA-t az Egészségügyi Világszervezetből, ám a problémás jogi folyamathoz kevésnek tűnik egy elnöki rendelet. Az amerikai hozzájárulás Washingtonból nézve aprópénz, kiesésével mégis mindenki, még az USA is nagyot veszít. Kína előtt pedig új lehetőségek nyílhatnak.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „nem több mint egy korrupt globalista átverés”,
amiért az USA fizet, de Kína irányítja, és csak arra jó, hogy „szégyenletes módon eltüntesse a Kínai Kommunista Párt nyomait” – adta meg az ENSZ szakosított szerve elleni hadjárat alaphangját választási kampányában Donald Trump, frissen hivatalba lépett amerikai elnök. Beiktatása napján az elsők között írta alá a WHO-ból való kilépésről szóló elnöki rendeletet „Ó, ez aztán a nagy durranás!”-felkiáltással, amit a WHO kissé elferdített finanszírozási adatainak felsorolásával folytatott.
Trump ellenszenve arra vezethető vissza, hogy szerinte a WHO nem hajtotta végre a szükséges reformokat, félrekezelte a koronavírus-járványt, nem független Kína befolyásától, s segített és segít Pekingnek félrevezetni a világot. A rendelet hivatalos indoklásában is ezek az okok szerepelnek, amely aggályok Trump előző ciklusában, a koronavírus-járvány idején fogalmazódtak meg benne. Ő már 2020-ban aláírta az USA kiléptetését, amit a fél évvel később hivatalba lépett Joe Biden még annak hatálybalépése előtt, szintén a beiktatása napján vont vissza. A nem minden alap nélküli vádakat tartalmazó, ismét előkerült rendelet aláírása után mindenki arra próbál választ találni, hogy az amerikai távozás milyen hatással lesz a globális egészségügyi szektorra.
Bár Trump azonnali hatállyal akarta kiléptetni az USA-t, a végleges távozást hosszú és kérdésekkel szegélyezett jogi folyamat előzi meg. Kérdéses például, mennyire szabályos a kilépésről szóló rendelet, hiszen az előírások szerint az USA-nak egy évvel előre jeleznie kell kilépési szándékát. Néhány nap erejéig felmerült ugyan annak a lehetősége, hogy Trumpék beszámolják az előző ciklusában letelt hat hónapot, ám a WHO bejelentette, hogy a Washingtonnal elért megállapodás értelmében
az USA 2026. január 22-én fog kilépni.
A távozás részleteit és az egyéves átmeneti időszakot az 1948-as amerikai csatlakozáskor határozta meg az azt jóváhagyó washingtoni törvényhozás, mert a WHO-nak nem volt kilépési mechanizmusa. Mivel a szervezethez csatlakozásról közel nyolc évtizede a kongresszus és a képviselőház, tehát az amerikai törvényhozás mindkét háza döntött, így ennek a visszacsinálásáról is ők határozhatnak, ezért elképzelhető, hogy nem lesz elég az elnöki rendelet – vélekednek amerikai jogtudósok. Noha a republikánusoknak mind a két házban megvan a többségük, ilyen megosztó döntésnél közel sem garantált a pártfegyelem.
A frissen elfogadott elnöki ukáz több dolgot rendelt el: értesítik a WHO-t a kilépési szándékról, befagyasztják a szervezet finanszírozását, visszahívják az oda delegált amerikai szakembereket, felülvizsgálják az USA globális egészségügyi stratégiáját, és nemzetközi partnereket keresnek a WHO által vitt terület kiváltására. Ezek együttes megvalósítása jogi problémákba ütközhet, ugyanis az egy év múlva esedékes kilépési dátumig a távozási mechanizmus értelmében
az USA-nak tovább kell fizetnie a pénzügyi hozzájárulását, amit nemhogy a 2024–2025-ös pénzügyi ciklusra nem tett meg maradéktalanul, a finanszírozást betiltó rendelet elfogadása után már nem is tehetne meg.
Miért köszönheti a házát Amy Heckerling John Travoltának és Bruce Willisnek? Mit tapasztalt női rendezőként Hollywoodban? Hogyan fedezte fel Sean Pennt és Alicia Silverstone-t? És miért volt fontos, hogy Phoebe Cates ledobja a bikinifelsőjét? A Nicsak, ki beszél! és a Spinédzserek író-rendezőjével beszélgettünk.
