Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) „nem több mint egy korrupt globalista átverés”,
amiért az USA fizet, de Kína irányítja, és csak arra jó, hogy „szégyenletes módon eltüntesse a Kínai Kommunista Párt nyomait” – adta meg az ENSZ szakosított szerve elleni hadjárat alaphangját választási kampányában Donald Trump, frissen hivatalba lépett amerikai elnök. Beiktatása napján az elsők között írta alá a WHO-ból való kilépésről szóló elnöki rendeletet „Ó, ez aztán a nagy durranás!”-felkiáltással, amit a WHO kissé elferdített finanszírozási adatainak felsorolásával folytatott.
Trump ellenszenve arra vezethető vissza, hogy szerinte a WHO nem hajtotta végre a szükséges reformokat, félrekezelte a koronavírus-járványt, nem független Kína befolyásától, s segített és segít Pekingnek félrevezetni a világot. A rendelet hivatalos indoklásában is ezek az okok szerepelnek, amely aggályok Trump előző ciklusában, a koronavírus-járvány idején fogalmazódtak meg benne. Ő már 2020-ban aláírta az USA kiléptetését, amit a fél évvel később hivatalba lépett Joe Biden még annak hatálybalépése előtt, szintén a beiktatása napján vont vissza. A nem minden alap nélküli vádakat tartalmazó, ismét előkerült rendelet aláírása után mindenki arra próbál választ találni, hogy az amerikai távozás milyen hatással lesz a globális egészségügyi szektorra.
Bár Trump azonnali hatállyal akarta kiléptetni az USA-t, a végleges távozást hosszú és kérdésekkel szegélyezett jogi folyamat előzi meg. Kérdéses például, mennyire szabályos a kilépésről szóló rendelet, hiszen az előírások szerint az USA-nak egy évvel előre jeleznie kell kilépési szándékát. Néhány nap erejéig felmerült ugyan annak a lehetősége, hogy Trumpék beszámolják az előző ciklusában letelt hat hónapot, ám a WHO bejelentette, hogy a Washingtonnal elért megállapodás értelmében
az USA 2026. január 22-én fog kilépni.
A távozás részleteit és az egyéves átmeneti időszakot az 1948-as amerikai csatlakozáskor határozta meg az azt jóváhagyó washingtoni törvényhozás, mert a WHO-nak nem volt kilépési mechanizmusa. Mivel a szervezethez csatlakozásról közel nyolc évtizede a kongresszus és a képviselőház, tehát az amerikai törvényhozás mindkét háza döntött, így ennek a visszacsinálásáról is ők határozhatnak, ezért elképzelhető, hogy nem lesz elég az elnöki rendelet – vélekednek amerikai jogtudósok. Noha a republikánusoknak mind a két házban megvan a többségük, ilyen megosztó döntésnél közel sem garantált a pártfegyelem.
A frissen elfogadott elnöki ukáz több dolgot rendelt el: értesítik a WHO-t a kilépési szándékról, befagyasztják a szervezet finanszírozását, visszahívják az oda delegált amerikai szakembereket, felülvizsgálják az USA globális egészségügyi stratégiáját, és nemzetközi partnereket keresnek a WHO által vitt terület kiváltására. Ezek együttes megvalósítása jogi problémákba ütközhet, ugyanis az egy év múlva esedékes kilépési dátumig a távozási mechanizmus értelmében
az USA-nak tovább kell fizetnie a pénzügyi hozzájárulását, amit nemhogy a 2024–2025-ös pénzügyi ciklusra nem tett meg maradéktalanul, a finanszírozást betiltó rendelet elfogadása után már nem is tehetne meg.
