Számot kell vetni azzal, mi történik, ha a háború átcsap egy NATO-országra
Egy svájci kutató beszélt az Európát fenyegető veszélyekről a Neue Zürcher Zeitungnak.
Gyurcsány vallott, az ország megkapta Orbánt – húsz éve hangzott el az őszödi beszéd
A 2006-os választás huszadik évfordulójára írt, április 9-én megjelent cikkünknek ez volt a konklúziója: „A fájdalmas, de elkerülhetetlen lépések súlyos következményekkel járó elodázása árán elért győzelem pürroszinak bizonyult.” A győzelem mikéntjéből következett az őszödi beszéd, és abból mindaz, amit az elmúlt két évtizedben átéltünk. A győztes miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc vallomáskényszerbe került. Az őszödi beszéd: kényszervallomás. A megnyert választás után Gyurcsány elvesztette a hitelét és a hitelével együtt azt az esélyt, amelynek érdekében elkövette mindazt, amit az őszödi beszédében meggyónt. Ez a beszéd felelevenítette azt a klasszikus kérdést, hogy áthazudhatjuk-e magunkat az igazságig. Erre a kérdésre azóta sincs válasz.
Financial Times-kommentár: Irán az üzletkötés művészetéből leckézteti a dicsekvő Trumpot
Nagy alkut készül kötni Brüsszelben a magyar miniszterelnök. Marad a kiskereskedelmi láncok különadója, Magyar Péter ebben vállalja az ütközést az EU-val, közben ellentmondásos Ukrajna-politikával lepi meg a világot. Merkel nem fog tárgyalni Putyinnal – de a pletyka rámutat, mi is az igazság az ukrajnai háborúban. Európa már nem számíthat Trumpra, teljesen felesleges hízelegni nála. Netanjahu izraeli kormányfő közel-keleti politikája saját országa biztonságának ártott. Témák és vélemények a világsajtóból.
Gloviczki Zoltán: „Ez nem normális! Ez azt jelenti, hogy hazudunk a gyerekeknek”
Ideológiai szempontból nemzetstratégiai ügy volt az oktatás, de szakmai szempontból nem, a Nemzeti alaptanterv most se nem nemzeti, se nem alap, se nem tanterv – mondja az Orbán-korszak oktatáspolitikájáról Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, akit az egyházi iskolák kiváltságáról, szegregációról és a politika veszélyeiről is kérdeztünk.
A Profil tényfeltáró anyaga: Putyin az Osztrák–Magyar Monarchiát akarja újjáéleszteni
Az orosz elnök azon van, hogy Ausztriából, Magyarországból és Szlovákiából jobboldali hatalmi tömb jöjjön létre az EU és az USA ellenében. Az osztrák lap olyan, a Kremlből kiszivárgott információkhoz jutott hozzá, amelyek vázolják, miként lehet létrehozni a „Közép-Európa” szövetséget.
Hetvenezer forintba került az orvosi beavatkozás, de a sebtapasz már nem volt az árban – a miniszterig ment a dühös beteg
Azt hitte a páciens, hogy magánkórháztól vásárolt 70 ezer forintért egészségügyi szolgáltatást, de valójában egy sima klinikai bőrgyógyászaton látták el, ahol sebtapaszra már nem futotta – Tóth Zsolt anyajegyének története világosan megmutatja, hogy mennyire össze tudnak kuszálódni a köz- és magánellátás betegútjai. A szakértők szerint lehet, hogy a rendszerben minden jogszerű, mégis érthető tud lenni az átlagember felháborodása. Az anyajegyügy eljutott már Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterhez is, aki a HVG-nek nyilatkozva megerősítette: az egyetemi magánszolgáltatók működését is felül fogja vizsgálni.
Deák Dániel producer a filmszakma elszámoltatásáról: Lehet, hogy sok minden jogszerű volt, csak éppen erkölcstelen vagy rossz ízlésű
„Évek óta rettegek, hogy elfogynak a tehetségek, mert nincs épeszű magyarázat arra, hogyan tudnak ezek a filmek elkészülni” – mondja Deák Dániel, a május 28-án kezdődő 14. Friss Hús rövidfilmfesztivál alapítója és igazgatója. Deák, aki a Filmreform2026 javaslatcsomagot összeállító szakemberek egyike, azt mondja, a magyar filmszakmának meg kellene néznie, hol gyarmatosítja magát, amikor itt forgó külföldi produkciókról van szó. A támogatások felhasználását pedig egészen 2004-ig visszamenően vizsgálná.
Az ambíció kevés, az oktatást át kell formálni az AI-korszakban
A kulcs nem a technológia, hanem az együttműködés minősége.
Így tartják össze a széteső Bosznia szilánkjait a magyar honvédek
Magyarország egyszerre adott parancsnokhelyettest és törzsfőnököt a honvédség egyik legfontosabb többnemzeti műveletébe Boszniában. A HVG tudósítója a törzsfőnöki ciklus végi átadást szemlélte meg.
„A szervezetünk tudja, mire van szüksége. Például miért eszünk másnaposan korhelylevest?” – interjú Piszkor Norberttel
Az elmúlt években a kovászkészítéssel együtt divat lett a fermentálás, de az érlelés után még mindig ott van a nagy kérdés: mit kezdjünk a végeredménnyel? A Madhouse séfje, Piszkor Norbert nemrég saját „szerzői éttermet” nyitott társtulajdonosaival. A GALAMB Vendéglátás fogásaiban pedig megmutatja, hogyan lehet kreatívan felhasználni például a római konyha titokzatos szószát, a garumot, a marokkói fermentált citromot vagy a kodzsit. De honnan jött az eredeti szakmája szerint cukrásznak a fermentálás? Merre tereli a kísérletezőkedv? És mi lett volna, ha Újházi Ede ismeri a kombut? Interjú.
Mindenki gonosz. Ön is. Csak nem mindenki egyformán
Nem felmentés, de magyarázat, hogy beteg társadalomban több emberben ütköznek ki a sötét tulajdonságok.
Raúl Castro kedvenc unokája lehet az átmenet embere a Trump által fojtogatott Kubában
Az esetleges amerikai fellépést követő kubai politikai átmenet vezetésére is esélyesnek tartják Raúl Castro kedvenc unokáját.
Ivan Krasztev: Orbán bukása és Európa felemelkedése
A globális illiberalizmus apályát látják Orbán bukásában mérsékelt és szabadelvű megfigyelők. Reményük az, hogy a magyar példa másutt is megismétlődik és így nem győz sem Le Pen, sem az AfD, csakhogy ennek a feltételezésnek semmi alapja sincs – fejti ki a neves bolgár politológus a Foreign Affairs-ben.
Balog püspök utolsó megkísértése: kire vall majd a vizsgálóbizottság előtt?
Személyes kapcsolatok, politikai érdekek és két különálló ügy furcsa összetalálkozása is kellett ahhoz, hogy a NER fegyelmezett rendszerébe végzetes hiba csússzon. Politikai és az egyházi belső körökben járatos forrásaink segítségével próbáltuk meg rekonstruálni a kegyelmi botrány hátterét, elsősorban azokat a részleteket, amelyekről nincs, a dolog természetéből fakadóan nem is lehetnek dokumentumok, hiszen a lényeg az egymást évtizedek óta jól ismerő, véd- és dacszövetségben lévő személyek között zajló kommunikáció részleteiben rejlik.
Miért hagytuk? Gigászi munkába fogtak, hogy bárki elmondhassa, mit tett vele a NER
Így éltünk itt címmel indított közösségi archívumot a NER tizenhat évéről két szociológus, Váradi Luca és Kohut Tamás. Személyes történeteket várnak arról, ki hogyan élte meg az Orbán-rezsimet. Megrázó emlékekből, veszteségélményekből nincs hiány.
Engem nem az érdekel, hogyan mozognak az emberek, hanem az, hogy mi mozgatja őket – Pina Bausch táncművészete
Nem az érdekelte, hogyan mozognak az emberek, hanem az, hogy mi mozgatja őket. A 2009-ben elhunyt Pina Bausch társulata többször fellépett Budapesten, a táncszínház ezúttal a Müpában adta elő a nemek harcát feldolgozó Vollmond (Telihold) című darabot.
„Folyamatosan minket választanak a világ legboldogabb országának, de ha megkérdezik a finneket, nem érzik így”
Túl szégyenlősek a finnek, a világnak sem tudnak eldicsekedni azzal, amijük van – tartja Eka Ruola. A skandináv régió egyik legismertebb kreatív szakemberével beszélgettünk arról is, mitől tud sikeres lenni egy politikai kampány, miért baj, ha egy cég csak magát akarja dicsérni, és miért rossz, ha csak az AI-ra bízzák egy hirdetés megalkotását. A Nitro kreatív igazgatója és elnöke a MOME Open meghívására járt Budapesten.
Bevándorlókat legalizálva és Trumppal szembeszállva gyűjti a politikai pontokat a szocialista spanyol kormányfő
Félmillió illegális bevándorló helyzetét törvényesíti a spanyol szocialista kormány rendkívüli intézkedéssel, amit a jobboldal ellenez, a munkáltatók, a szakszervezetek és az egyház viszont támogatja.
A brekegés, ami beterítette Orbán Magyarországát - Péterfy Gergely írása Az én hetemben
A hétvégi tárcasorozatunkban ezúttal ismét Péterfy Gergelyt kértük meg, hogy öt kulcsszót felhasználva dolgozza fel az elmúlt hetet. Neki a korábban 16 éven át mindenhonnan felhangzó, megfontoltan vontatott, alattomosan fenyegető brekegés jutott eszébe.
„Úgy bántak velem, mint egy féreggel” – kiállítás nyílt a roma nőket érintő embertelen eljárásról, amit a 21. századra sem sikerült felszámolni
Nem csak a náci Németországban kötötték el nők petevezetékeit akaratuk és beleegyezésük nélkül, egy borsodi kórházban is történhettek ilyen esetek, még a 2010-es években is, Szlovákiában, Csehországban is volt példa erre. A megkárosított nők sokszor a családjuk elől is inkább elhallgatják a tragédiát, mert nem akarják újra átélni a fájdalmat. Emília Rigová szlovák roma képzőművész anyja utolsó gyerekeként született, mielőtt a nőt kényszersterilizálták – az ő történetét dolgozta fel Nem rögzített esetek című, megrázó projektjében.
