Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal találkozott, a nemzetközi sajtó pedig élesen bírálja ezért a magyar miniszterelnököt. Közben úgy fest, Marine Le Pen csatlakozik Orbánék formálódó új, jobboldali EP-tömörüléséhez.
Békemenet Moszkvában, legalábbis Orbán Viktor szerint. Csakhogy Vlagyimir Putyin pont egy nappal a látogatása előtt jelezte, hogy nem hajlandó semmilyen békepárbeszédet nyitni.
Miért éppen most kezdte zavarni egy áldozat több évtizedes vallomása a jelenlegi orosz vezetést? A kérdés annak kapcsán merül fel, hogy Moszkvából támadás érte Polcz Alaine Asszony a fronton című könyvének olasz kiadását.
A romantika korabeli irodalom, illetve a történetírás hőssé nemesítette, amire az 1945 utáni korszakok emlékezetpolitikája rá is pakolt jó pár lapáttal, miközben a történészszakma több mint fél évszázada próbálja árnyalni a róla kialakított igen egyoldalú képet. De ki volt valójában Dózsa György, mit lehet tudni róla és valóban méltó-e arra, hogy Petőfi Sándor és Kossuth Lajos után az ő nevével találkozzunk a leggyakrabban Magyarország közterein?
Minden korábbinál nagyobb botrányt kavart az EU-ban Orbán Viktor, aki pénteken az Unió soros elnökségét adó Magyarország miniszterelnökeként úgy látogatta meg Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy arra semmiféle felhatalmazása nem volt. A HVG forrásai szerint kedden Kijevben azt kérték az ott tárgyaló Orbántól, hogy közvetítsen Kijev és Donald Trump között, míg Putyin arra számított, a magyar vendég ismerteti az EU Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos álláspontját.
Történelmi vereséget szenvedtek Nagy-Britanniában a konzervatívok, de mégsem akkorát, hogy összeomoljanak. A Munkáspárt fölényes győzelmet aratott, de mégsem akkora támogatással, hogy ne kelljen odafigyelnie a megosztott társadalomra, amely elsősorban nyugalmat és prosperitást vár, nem pedig ideológiai harcokat.
Minden labdarúgás körüli szörnyűség a foci politikai-történelmi közüggyé emeléséből következik. Mindenki felelős, aki ebben részes – jelenti ki szerzőnk. Vélemény.
Számos lap és hírügynökség foglalkozik a miniszerelnök oroszországi látogatásával. A finn miniszterelnök szerint Orbán semmibe veszi a soros elnöki kötelmeket, és aláássa a közösség érdekeit. A brit választás eredményét elemzi a Times és a Washington Post. Az európai szélsőjobb dominanciaharcaival foglalkozik a Spiegel, a Deutsche Welle és a Die Presse. Európa újrafelfegyverzése mellett foglal állást a Guardian szemleírója.
A kormány bármikor pénzügyi csődöt tud előidézni a Fővárosi Önkormányzatnál, és ezt a fenyegetést életben is tartják a magára maradt Karácsony Gergely főpolgármesterrel szemben. Az iparűzési adó megvonásával revolverezni tudják a Fidesztől eltávolodott más városokat is.
Paks II. biankó mentesítést kapott az EU-tól minden létező és jövőbeli szankció alól. Nagyon rég nem tűnt ilyen simának a beruházás jövője, épp csak a létesítési engedély hiányzik.
Már az is jellemző, hogy a nevét sohasem írják úgy, ahogy kell. A saját nevét vetik hátra, ha kiírják egyáltalán. A férfiak között sem volt nála elismertebb tudós. Két tudományágban is Nobel-díjat kapott. Csak a francia Akadémia rekesztette ki magából. A Curie házaspáron belül is Marie volt az éltudós. Nevet adott a radioaktivitásnak, forradalmasította a tudományt, alaposan kitágította az orvostudomány, az életmentés, az energiatermelés, de persze a hadászat lehetőségeit is. Kilencven évvel ezelőtt, 1934. július 4-én belehalt a sugárfertőzésbe, miként egy emberöltővel később szintén Nobel-díjas leánya és veje Irene és Frédéric Joliot-Curie is.
A politikai apátia minden korábbinál jobban megkérdőjelezte az iráni teokratikus rendszer legitimitását. Mégsem mindegy, ki nyeri az elnökválasztás második fordulóját.