A Szovjetunió 1991-es szétesése után Belarusz lehetett volna az egyik sikeres, önálló útra lépő utódállam. Mostanra orosz gyarmati sorba süllyedt, amiért a 30 éve tartó hatalmához mindenáron ragaszkodó Aljakszandr Lukasenka államfőt terheli a legnagyobb felelősség.
A számára kiábrándító új európai erőtér és Magyar Péter megjelenése visszakényszerítette Orbán Viktort a táltosszerepbe. Amíg azonban tíz évvel ezelőtt Tusványoson azt kellett megmagyarázni, milyen szép lesz az illiberális állam, mostanra úgy kell beismerni annak kudarcait, hogy hosszú távon sikeresnek tűnjön. Orbán új várat akar építeni, de nem biztos, hogy be is fogja tudni fejezni – pláne, hogy futóhomokon nyugszanak az alapok.
Nehéz örökséget vett át Rachel Reeves brit pénzügyminiszter, aki az innováció bátorításával teremtene munkahelyeket.
A csupán a nevében patrióta, Orbán Viktor gründolta európai parlamenti frakciónak köze sincs az ókortól létező eszméhez, amely bár kissé formálódott, az alaptézis lényege változatlan, a haza vezérelte közösségi érdek felülírja a személyeset, és szemben áll a hatalomvágy fűtötte, nemzetet éltető nacionalizmussal.
Pártelnököknek kijáró kitüntetett figyelemben részesülhet, aki betér a rendszerváltás után pártszékházként működött emblematikus épületek valamelyikébe: az egykor politikai csaták támaszpontjaként szolgáló építmények többsége ma sokcsillagos szálloda vagy az lesz.
A Wall Street Journal cikke szerint ha ismét győzne a volt elnök, új alapokra helyezné az együttműködést az ukránokkal és Oroszországgal szemben is keményebben lépne fel. A New York Times viszont pont azt rója fel a Trump-kampánynak, hogy semmit nem lehet arról tudni, hogyan vetne véget a háborúnak.
A lap szerint volt, aki szívesen utazott volna Magyarországra.
A Tisza Párt elnöke ügyesebben kezeli a helyzetet, mint Karácsony Gergely tette 2019-ben az önkormányzati választások után, amikor Orbán Viktor gombokért megszerezte a támogatását.
Jártunkban-keltünkben megéhezünk, megszomjazunk, megállunk „kispiszkostól” a fine diningig. Nosztalgiázunk és felfedezünk, megyünk az emlékeink után, rábízzuk magunkat a véletlenre, vagy éppen nagyon is tudatosan keresünk valami újat. Aztán elmeséljük, mondjuk a magunkét. A vendégét – mert mi vagyunk a mindenkori vendég. Felbukkanásunk bárhol várható. Most éppen Pesten, a Dohány utcában.
A világot irányító erőket nem érdekli senki személyes biztonsága – mondja Jurij Andruhovics az ukrán író, akinek új regénye, az Éj Rádió mindenhonnan száműzött hősét egyetlen ország sem fogadja be szívesen.
Azt gondolnánk, hogy nagyon kevés közös pont van a hetvenes évek vidéki magyar fiatalságának szórakozása és a mai londoni fiatalok világa között, pedig a szabadság, a lázadás megélése ugyanaz. Bizonyíték rá Martin Gábor és Martin Wanda Az örök fiatalság balladája kiállítása a Mai Manó Házban, ahol gyakran nehéz eltalálnunk, hogy melyik helyszínen készült egy-egy kép.
Nyikita Hruscsov dédunokája szerint Vlagyimir Putyint, amikor megtámadta Ukrajnát, az vezérelte, hogy nem kapta meg az általa szükségesnek tartott figyelmet a Nyugattól, ezért megmutatta, mire képes erőszakkal.
A mindennapi életet, a személyes kapcsolatokat is alapvetően befolyásoló technológiai változások, ezzel összefüggő mentális problémák, a feldolgozatlan Covid, a politikusi garnitúra elöregedése, az elitek és társadalmi csoportok közti villongások és az ennek nyomán kiélezett feszültségek – a Kaliforniai Egyetem szociológiaprofesszora szerint főként ezek vezettek a fiatal amerikaiak közérzetromlásához és ahhoz a robbanásveszélyes helyzethez, ami polgárháborúba is torkollhat.
Átalakuló és egyre embertelenebbé váló háborúk és az országuk jövőjét veszélyeztető, különféle betegségektől szenvedő politikai vezetők – ezen a héten sem volt uborkaszezon a világban. A hírlevélben szó esik még arról, valóban a legzöldebb lesz-e a napokban kezdődő párizsi olimpia, illetve, hogy talán lesz esélyünk arra, hogy belátható időn belül valóban megbízható időjárásjelentéseket kapjunk. Végül egy elemzés arról, miképpen lehet a Föld képére formálni a Marsot, hogy legyen hova átköltöznünk, ha már elviselhetetlenné válik a klíma.
Németh András és Nagy Gábor világ eseményeivel foglalkozó hírlevélének célja, hogy megmutassa, mi rejtőzik a híroldalak élén szereplő hírek hátterében. Beszámol azokról az eseményekről és fejleményekről, amelyek ugyan nem kerülnek be a hírfolyamok fősodrásába, ám hosszabb távon megváltoztathatják mindennapi életünket.
Az ingyenjogosítvány-programnak van egy olcsó és közérdekű része, meg van egy drága és perverz része – írja Révész Sándor.
Gyorsabban, magasabbra, erősebben – az ötkarikás játékok jelmondata az olimpiai láng történetére is érvényes. Összeszedtük az elmúlt 88 év fáklyás meneteinek legemlékezetesebb pillanatait.
Az olimpiai játékok az ókori Görögországban az egészség és a testedzés kultúráján és dicsőítésén alapultak, ám ezt az eszményt a római birodalom nem ápolta, a kialakuló kereszténység pedig kifejezetten megvetette. Több elvetélt és helyi kísérlet után a modern olimpiai játékokat a francia Pierre de Coubertin báró teremtette meg, aki alighanem csak álmaiban remélhette, hogy a négyévente megrendezett játékok a világ legnépszerűbb sporteseményévé válnak. Alábbi cikket a HVG 1996. július 13-án, az első újkori, athéni olimpia centenáriumán jelentette meg, témája örökzöld.
A magyar kormányhoz kapcsolódó magyar szélsőjobb orosz mintára homofób dezinformációt vetett be a választási kampány során, állapította meg egy civil vizsgálat. Az EP-képviselővé választott antifasisztáról, Ilaria Salisról ír a Die Zeit. Az Economist nagy gondnak nevezi, hogy Németország nem áll Európa élére. A Times szerint Giorgia Meloni a margóra szorult. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Jól jönne most négyezermilliárd kiadás, nem? Vagy húszezer. Jachtban simán elhoznánk az aranyat!
