Óvatosan a gyógynövényekkel is – nem mindegy, milyen készítményt választunk
A gyógyszerminőségű gyógynövénykészítmények és gyógynövényes étrend-kiegészítők közötti különbség egyre inkább a figyelem középpontjába kerül mind a fogyasztók, mind a hatóságok részéről. A gyógynövények hatásosságáról és biztonságáról szóló tudományos viták kapcsán a legújabb kutatások rávilágítanak arra, hogy míg a gyógyszerként forgalmazott készítmények szigorú minőségellenőrzésen esnek át, addig az étrend-kiegészítők területén erre vonatkozó előírások nincsenek.
A gyógyszerek minősége és hatása, illetve biztonságos használata szigorú hatósági ellenőrzések tárgyát képezi. Ez nemcsak a hatóanyagok pontos meghatározását és az előállítási folyamatok szabályozását jelenti, hanem a forgalomba hozott termékek folyamatos monitorozását is. Ennek eredményeképpen a gyógyszerként regisztrált gyógynövénykészítmények esetében gyakorlatilag nem találkozhatunk hamisítással vagy minőségi problémával. Ez a szabályozás azonban nem terjed ki az étrend-kiegészítők piacára, ahol a minőség garanciája gyakran a gyártó jóindulatán múlik.
Véletlen, vagy gazdaságilag motivált hamisítás?
A gyógynövény alapú étrend-kiegészítők minőségével kapcsolatban sajnos nem áll rendelkezésre elég adat. Ennek oka, hogy nincsenek átfogó és rendszeres ellenőrzések, amelyek teljes és biztos képet adhatnának az adott termék használatáról.
Az ilyen jellegű termékek minőségellenőrzése – ugyanúgy, mint a gyógyszerek esetében – hatósági feladat lenne, de a legtöbb kutatást az étrend-kiegészítőként vagy egyéb termékként forgalmazott készítmények minőségével kapcsolatban mégis egyetemi laborok, vagy magánlaborok végzik. Ezeket a kutatásokat összegzi és értékeli az Egyesült Államokban egy civil kezdeményezés, az ABC-AHP-NCNPR Botanical Adulterants Prevention Program, azaz a BAPP.
Egy friss tanulmányukban öt, nálunk is népszerű gyógynövény minőségvizsgálatait összegezték: 77 publikációban összesen 2995 mintát vizsgáltak meg, köztük az európai piacról származó alapanyagot is. A fürtös poloskavész (Actaea racemosa), a kasvirág (Echinacea angustifolia, E. pallida és E. purpurea), a bodzabogyó (Sambucus nigra), a páfrányfenyő (Ginkgo biloba) és a kurkuma (Curcuma longa) nálunk sem ismeretlen alapanyagok. A poloskavész a változókori panaszok kezelésében segít, az echinacea immunerősítőként ismert, a ginkgo biloba régóta népszerű „agyfényesítő” növény, míg a kurkuma egy igazi nagyágyú, amit egyenesen csodaszerként fogyasztanak rajongói. A BAPP jelentése viszont rámutatott, hogy az ezekből készült étrend-kiegészítő termékek jelentős hányada hamisított, vagy nem megfelelő minőségű alapanyagokat tartalmazott.
A páfrányfenyő-kivonatok esetében a minták 56,7%-a, míg a poloskavész több mint 42%-a volt hamis. Az echinacea 28,5%, a bodzabogyó 17,1%, a kurkuma pedig 16,5%-ban bizonyult hamisítványnak. Ezek a hamisítások bizonyos esetekben pedig nemcsak az alapanyagok és így a belőlük készült termékek hatékonyságát csökkentik. Itt nem egyszerű hígításról vagy más gyógynövény használatáról van szó, hanem előfordul, hogy ezek a csalások igen nagy egészségügyi kockázatot is hordozhatnak: a kurkuma színét például szerves vagy szervetlen festékekkel fokozzák, amelyek károsak lehetnek az egészségre.
Nem meglepő, de az étrend-kiegészítők piacán a hamisítás egyik fő oka gazdasági természetű. A népszerű növényi alapanyagok ára magas, a termesztés-betakarítás költséges és nehézkes, de az áruhiány is gyakran vezet csalásokhoz. A gyártók vagy az alapanyag-szállítók olcsóbb, könnyebben elérhető helyettesítő anyagokat használnak, vagy egyszerűen mesterségesen fokozzák a termék hatékonyságát, például flavonoidok hozzáadásával. Az ilyen esetekben a végtermék gyártói gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk használt alapanyagok nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. Ezek a hamisítványok jó esetben csak hatástalanok, vagy csökkentett hatóanyagúak, de – mint a festékes kurkumapor esetéből látszik – előfordulhat az is, hogy az egészségre kifejezetten káros anyagokat tartalmaznak.
Mi a helyzet az EU-ban?
A szabályozási környezet szempontjából az Európai Unióban is jelentős különbség van a gyógyszerminőségű gyógynövénykészítmények és a gyógynövényes étrend-kiegészítők között. Az előbbieket az egészségügyi hatóságok szigorúan ellenőrzik, míg az utóbbiak esetében a szabályozás sokkal lazább. Az Európai Unióban az étrend-kiegészítők esetében nem kötelező előzetes hatósági engedélyeztetés, és a termékek minőségét gyakran csak utólagos ellenőrzések során vizsgálják. Ez lehetővé teszi, hogy olyan termékek is piacra kerüljenek, amelyek nem felelnek meg a szigorú minőségi követelményeknek.
Egy új ajánlás szerint az Európai Unió szakértői nemrégiben javaslatot tettek bizonyos anyagok alkalmazásának korlátozásáról az étrend-kiegészítőkben. A javaslatban 13 – jól ismert és közkedvelt összetevő – szerepel: a kumarin (növényi készítményekben), a kurkumin (kurkumakészítményekben), a közönséges orbáncfű, a teafa esszenciális olaj (Melaleuca illóolaj), a melatonin, a piperin, a p-szinefrin (citruskészítményekben), a triptofán, a poloskavész, a maca, az indiai szent bazsalikom, a királydinnye és az ashwagandha.
De betiltásról szó sincs: az egyes országok Élelmiszerbiztonsági Ügynökségei javasolják a 13 anyag használatának jogi szabályozását az Európai Bizottságnak és az EU-nak. Amennyiben az EU megfogadja ezeket a javaslatokat, akkor a fogyasztók védelmét szolgáló, a jelenleginél szigorúbb ellenőrzésre és korlátozásra lehet számítani. Nem kell aggódni, hogy eltűnik a polcról a kedvenc kurkumánk: a lépés a fogyasztók érdekét szolgálja és az étrend-kiegészítők biztonságosabbá tételét célozza, így az élelmiszerbiztonsági rendeletek módosítását vonhatja maga után. Bár a javaslatok még nem vezettek konkrét tiltásokhoz, a szabályozási környezet szigorítása hozzájárulhat ahhoz, hogy a fogyasztók nagyobb bizalommal forduljanak ezekhez a termékekhez.
Legyünk tudatos fogyasztók!
A szabályozási szigorítások mellett az oktatás és a fogyasztók tájékoztatása is kulcsszerepet játszhat a probléma kezelésében. Hiába a szomszédasszony véleménye, a Facebook csoportban újra és újra felmerülő csodaszer népszerűsége, ha az adott készítmény csak valami ismeretlen webshopon vagy pult alól megvásárolható, az adjon okot a gyanakvásra! A legbiztosabb, ha gyógyszertárban, gyógyszerként engedélyezett gyógynövényalapú készítményeket vásárolunk.
Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a természetes eredet nem garancia sem a hatékonyságra, sem a biztonságra. Az ashwagandha vagy az orbáncfű például bizonyítottan hatékony lehet bizonyos problémák kezelésében, de nem megfelelő alkalmazásuk egészségi kockázatokat hordozhat, amivel muszáj tisztában lenni ahhoz, hogy megfelelően alkalmazhassuk. Az egészségügyi szakemberek szerepe kiemelten fontos abban, hogy segítsenek eligazodni a termékek közötti különbségekben és felhívják a figyelmet a lehetséges veszélyekre, de mi sem lehetünk óvatlanok. Mindig érdemes hiteles forrásból tájékozódni, megbízható helyen vásárolni, elolvasni a használati, adagolási útmutatást és ha úgy adódik, kikérni az orvosunk véleményét.
Az oldalon elhelyezett tartalom a Remifemin Plus forgalmazója, a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
