Elkerülhető kockázatok: mire jó a vállalati partnerkontroll?

A különböző céginformációs adatbázisok átböngészése – vagy egy erre szakosodott szolgáltató megbízása – használható tudással látja el vállalkozásunkat, de ne feledjük: a partnerünk, bármekkora vállalat is legyen, végeredményben emberi döntések révén működik. Ezért egyáltalán nem mindegy, hogy aki leül velünk a tárgyalóasztalhoz, illetve aki végül aláírja a szerződést, az mennyire megbízható személy. Mélylélektani elemzésekbe persze nem tudunk és többnyire nem is kell belemennünk, de hogy a cégjegyzésre jogosult(ak) illetve a tulajdonos(ok) mennyire tartják magukat az üzleti etikához, a vállalt kötelezettségeikhez és a jogszabályokhoz, az sok tekintetben befolyásolhatja, hogy miként érdemes viszonyulnunk egy még oly’ kecsegtető üzleti ajánlathoz is. Bár cseppet sem kényelmes, hogy amikor cégünk együttműködési partnereket keres, akkor mi a nyomozó szerepét játsszuk, léteznek azonban olyan adatösszesítések, amelyek használatát mégis luxus volna megspórolni. Az alábbiakban négy pontban beszélünk arról, hogy hogyan legyünk körültekintők.

1. Nem elég a céget vizsgálni

Lehet, hogy frissen alakult az a cég, amellyel együtt akarunk működni, de ez nem jelenti azt, hogy a tulajdonosi körén és az ügyvezetésén keresztül nincs komoly múltja. És itt most nem a pozitív múltra gondolunk, hiszen az vállalkozásunkra nem jelent veszélyt. Egyáltalán nem kizárt, hogy a szemünkbe mosolygó vezető tisztségviselő vagy tulajdonos korábban már döntött be cégeket, nem fizette ki a beszállítóit, nem teljesítette a szerződéses kötelezettségeit. Azt sem tudhatjuk, hogy az üzleti tevékenységen kívül nem ütközött-e már össze a törvénnyel. Érdemes a kulcsfontosságú személyekről minél több olyan adatot összegyűjteni, amely segít megítélni, hogy mennyire bízhatunk a velük kötött üzlet sikerességében. Egy megállapodástól minden fél azt várja, hogy az együttműködés lezárultával kedvezőbb helyzetben lesz, mint előtte volt. De egyáltalán nem mindegy, hogy ez kölcsönösen előnyös módon történik meg, vagy a partnerünk csak ki akarja használni a vállalkozásunkat. Ha az üzleti előéletéről vannak információink, és azok nem biztatók, akkor lehet, hogy érdemesebb mást keresnünk.

2. Mélyebbre kell ásni

A nyilvánosan elérhető központi, állami adatbázisokból, ha nem is teljes mélységig, de azért sok dolog kiderülhet számunkra a tárgyalóasztal másik oldalán ülő cég képviselőjéről vagy a mögötte álló tulajdonosokról. Az például könnyen megszerezhető adat, hogy a kiszemelt partner döntéshozóját eltiltották-e korábban a cégvezetéstől, vezetett-e olyan vállalkozást, amely csődbe ment, vagy amelynek adószámát visszavonták. De egy tüzetesebb átvizsgálásához célszerűbb olyan információkat is beszerezni, mint hogy milyen számlafizetési módszereket használ a szervezet, vagy hogy milyen fizetési morállal rendelkezik, hiszen ezek alapján pontosan elkerülhetők vagy sokkal jobban kiszűrhetők a késve fizető partnerek. Vannak szolgáltatók, akik rendelkeznek az ilyen monitorozáshoz szükséges adatokkal. Ezekért fizetni kell, de a költségek eltörpülnek amellett, amekkora a kiszűrhető rizikó mértéke.

3. Hátrahagyott vállalkozások

Egy társaság ügyvezetőjét vagy többségi tagját több eset miatt is eltilthatják a tevékenységtől, ezek hátterében azonban mindig valamilyen súlyosan törvényszegő működés vagy adótartozás áll. A cégbírósági adatbázisokban megtekinthető, hogy kik állnak eltiltás hatálya alatt. Egy másik súlyos intézkedés, ha a cégbíróság kényszertörlés alá von egy céget. Ennek oka lehet például, ha a cégnek úgy mond le az ügyvezetése, hogy utódlás nem történik, és az ennek orvoslására irányuló felszólítást a cég székelyén nem veszik át; vagyis ha egy cégvezetés lényegében hátrahagyja a vállalkozást. Ha kiderül, hogy aki a partnerünk nevében tárgyal, az a fentiekhez hasonló esetekben érintett lehet vagy érintett volt, akkor kezdhetünk gyanakodni. A végelszámolás, felszámolás, csődeljárás vagy végrehajtás alatt álló vállalkozás ügyvezetője viszont nem feltétlenül néz szembe eltiltással. Sőt, az eljárás alá vont, de jogilag létező cég még szerződésképes is lehet, de egy ilyen partnerjelölt olyan magas kockázatot jelent vállalkozásunk számára, hogy a vele való együttműködés semmiképpen sem sorolható az ajánlott kategóriába.

4. Iparáganként eltérő kihívások

Még ha a megszerzett információk alapján úgy is tűnik, hogy a választott üzleti partnerünk körül minden rendben van, akkor is érdemes tisztában lennünk a cégbedőlések tendenciáival. Hazánkban az idei év első felében több mint nyolcezer céggel kevesebb működött, mint egy évvel korábban. Ez sok mindenre utalhat, akár arra is, hogy tisztul a piac, de arra is, hogy egy konjunkturális környezetben kötött együttműködés is tartogathat negatív meglepetéseket. A működő cégek számát tekintve általános a visszaesés minden iparágban, ez alól csak az ipari gép, berendezés, eszköz javítása, a kommunális tevékenység (villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás, víz, szennyvíz, hulladék), illetve az építőipar a kivétel; ezekben a szektorokban bővülés látszott. Több ágazatban viszont feltűnően nagy a visszaesés: ilyen például az építőipar, a nagy- és kiskereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, az információ, a kommunikáció, az ingatlanügyletek, a szakmai, a tudományos, valamint a műszaki tevékenység, illetve az adminisztratív és a szolgáltatást támogató tevékenység. Mindegyikük esetében ezres nagyságrendű a megszűnt cégek száma, illetve ezer körüli a kényszertörléseké, és sokkal többször fordult elő végelszámolás, valamint több csődre is volt példa, mint a többi iparág esetében.