Amiről nem beszélünk: az intim flóra zavarai

Pontos adatokat nehéz mondani, hiszen a hüvelyszárazság problémáját az érintettek olykor az orvosuk előtt is titkolják, ezért csupán becslés, hogy a vaginális atrófiában szenvedők közel 70 százaléka kezelheti tabuként a tüneteit. Függetlenül attól, hogy tartós állapotról vagy időközönként jelentkező kellemetlenségről van szó, nem árt ismernünk, mi is a betegség háttere, és hogyan orvosolhatjuk a panaszokat.

Habár sokan azt gondolják, hogy hüvelyszárazság csak a változókorban jelentkezhet, valójában bármely életkorban megkeserítheti a mindennapjainkat.

Miért és mikor alakulhat ki?

Előfordul, hogy a hüvelyben átmeneti vagy végleges változások zajlanak le: például elsimulhat a hüvelyredőzet, megcsappanhat a védelmet biztosító Lactobacillusok állománya, csökkenhet a hüvelyfal áteresztő képessége, valamint számos okból kialakulhat hormonhiányos állapot, amely a hámréteg elvékonyodását eredményezheti. Ha az érzékeny egyensúly felborul és a hámfelszín kiszárad, apró repedések jelennek meg felületén, ez pedig gyulladásos folyamatokat is beindíthat. Elszaporodhatnak a gombák, de még ennél is gyakoribbak a bakteriális fertőzések. Ha nem kezeljük a panaszokat, a helyzet súlyosbodhat, és akár húgyúti fertőzéssel vagy vizelettartási problémával is szembesülhetünk. A hüvelyi mikrobiom egyensúlya többféle okból is felborulhat, például olyan folyamatok miatt, amelyek a hormontermelés csökkenését eredményezik.

Észlelhetjük a hüvelyszárazság tüneteit például:

• Változókorban: a folyamat ilyenkor természetes, hiszen a menopauza idején a tejsavbaktériumok száma egyre csökken és lassan el is tűnnek a hüvelyflórából.
• Szülés utáni időszakban: ilyenkor megemelkedik a tejtermelést serkentő prolaktin hormon szintje, ami hatással van a petefészekhormonok működésére is.
• Betegségek idején, vagy kezelésük mellékhatásaként: Az endometriózis, a pajzsmirigy-alulműködés, de a cukorbetegség, illetve egyes autoimmun betegségek – például a reumatoid artritisz vagy a Sjögren-szindróma – is okozhatnak hüvelyszárazságot.
• Gyógyszeres kezelések mellékhatása: az antibiotikumokkal történő kezelés a tejsavbaktériumokat is megtizedeli, de az allergiakezelésben használt antihisztamin vagy az antidepresszánsok és vérnyomáscsökkentők szedése is hatással lehet a hüvelyflórára.
• Fogamzásgátló szedésekor: a tablettákkal kisebb mennyiségű hormont juttatunk be, mint amennyit a szervezetünk állítana elő, az alacsonyabb hormonszint pedig a hüvelyhám szerkezeti változását és a tejsavképződés csökkenését vonja maga után.
• Túlzott irrigálás alkalmazásakor: a gyakori és indokolatlan hüvelyöblítés, a fertőtlenítő hatású mosakodószerek használata, illetve a hüvely ezekkel való átöblítése is okozhat hüvelyszárazságot.
• Változó hormonszint különleges élethelyzetekben: a drasztikus fogyókúra, a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás, a szorongás és a stresszhelyzetek, valamint az intenzív terheléssel járó élsport is hajlamosító tényező.
• Nőgyógyászati daganatos megbetegedések kezelésének mellékhatásaként: az emlődaganat esetén alkalmazott gyógyszereknek (kemoterápia), valamint a kismedencei sugárkezelésnek is rendkívül gyakori velejárója a kezelés nélkül akár hosszú távon is fennmaradó probléma.
• Petefészek eltávolításakor: A petefészkek eltávolítása hormonhiányos állapotot, vagyis művi menopauzát idéz elő a pácienseknél.

Fontos, hogy panaszainkkal forduljunk szakorvoshoz, mert a tünetek sokszor egy-egy súlyosabb betegség jelei is lehetnek. Nőgyógyászati vizsgálattal, valamint a hüvelyi pH mérésével könnyen megállapítható a probléma oka, melynek alapján az orvos eldönti, hogy milyen kezelésre van szükségünk.

Hogyan kezelhetjük a hüvelyszárazságot?

Ha a tüneteket vaginális atrófia okozza, és a betegséget nem súlyos kórelőzmény váltotta ki, többféle kezelési mód is a rendelkezésünkre áll:             

• síkosító gélek,
• természetes alapú – hidratáló hatású összetevőket, gyógynövényeket, hialuronsavat tartalmazó – hüvelyi készítmények,
• lézeres kezelés,
• illetve hormontartalmú készítmények közül is választhatunk.

 Síkosító gélek

Használhatunk intim géleket, síkosítókat, amelyek általában víz- vagy szilikontartalmú zselék. Jelentőségük, hogy megvédenek a mikrosérülésektől és megakadályozzák az irritációt. Jó, ha tudjuk, hogy ezeknek a szereknek nincs hosszú távú hatása, mindössze alkalomszerűen könnyítik meg, illetve teszik fájdalommentesebbé az együttléteket, ám magát a problémát nem kezelik.

Természetes anyagok, hüvelyi hidratálószerek

A természetes alapanyagok általában gyógynövények és természetes olajok, amelyek még a kezdeti fázisban vagy megelőzésként alkalmazva hozhatnak eredményeket. Segítségünkre lehet például a zabpelyhes vagy az almaecetes fürdő, a gyógynövények, valamint a mandulaolaj vagy a szűz kókuszolaj.

A hüvelyhidratáló krémek, kenőcsök, kúpok a lokális hormontartalmú kezelések igazi alternatívái lehetnek. Ezek a változatos összetételű, helyileg, azaz a hüvelyben ható készítmények gyógynövény-kivonatokat, mint például aloét, tigrisfüvet, körömvirágot, teafát, de ezen kívül tejsavat, hidratáló hialuronsavat is tartalmazhatnak. A hialuronsavról bebizonyosodott, hogy megköti a vizet, hámosít, regenerál, a többi összetevő pedig segíthet abban, hogy helyreálljon az intim ökoszisztéma. A hüvelyi hidratálók alkalmazásával csökken a diszkomfortérzés és a fájdalom, javulnak a helyreállító folyamatok, erősödnek a szövetek, valamint javul azok tápanyagellátása. A síkosítókkal ellentétben az ilyen készítményeket az együttlétektől függetlenül, naponta érdemes használni, szükség szerint akár hosszabb távon is.

Lézeres kezelés

A lézerterápia hőkezeléssel regenerálja a kötőszöveteket, megszüntetve a gyulladást. A szövetek kollagéntermelését is jótékonyan befolyásolja, így a tünetek szinte teljesen visszaszoríthatók, de az eredmény fenntartása érdekében szükséges lehet a kezelés időnkénti ismétlése.

Hormontartalmú készítmények

Súlyosabb hüvelyi atrófia kezelésére a szakemberek hormontartalmú készítményeket is javasolhatnak. Ilyenkor az ösztrogén gyógyszeres pótlása, ösztrogéntartalmú hüvelygyűrű, krém, hüvelytabletta jöhet szóba. Ezek visszaállítják a hüvelyhám vastagságát és a mikrobiom egyensúlyát, azonban a lehetséges mellékhatások miatt az orvosok csak bizonyos megszorításokkal ajánlják az ilyen terápiát. Ha mégis emellett a kezelési mód mellett döntünk, fontos, hogy kérjük ki szakember tanácsát.

Mielőtt bármilyen kezelés mellett letesszük a voksunkat, alaposan tájékozódjunk: olvassunk például vásárlói visszajelzéseket. Ha a panaszaink még nem indokolják a hormonális terápiát, válasszunk olyan terméket, amelynek összetevői természetes eredetűek, illetve az egészséges hüvelyflórában természetes formában is megtalálhatók.