Füstmentes
Füstmentes
Tetszett a cikk?

Vajon hány szál cigarettát szívnak el naponta a Földön? Melyik nép füstöl a legtöbbet? Valóban a nikotin a legnagyobb ellenség, vagy mástól (is) kell tartani a cigaretta kapcsán? Utánajártunk, hogyan – és mennyit – dohányzik a világ, valamint, hogy miként tehetünk az ártalmak csökkentéséért.

15 milliárd szál naponta

Nemzetközi felmérések szerint jelenleg több mint 1 milliárd ember dohányzik a Földön. A dohányosok naponta hozzávetőlegesen 15 milliárd szál cigarettát szívnak el világszerte. A legnagyobb dohányosok a kínaiak: a keleti országban nagyjából 300 millióan űzik az ártalmas szokást – ami azt jelenti, hogy nagyjából annyi kínai dohányos van, mint amerikai állampolgár.

Magyarországon több mint kétmillióan dohányoznak, tehát a lakosság nagyjából 25%-a. A számok terepén maradva, ez körülbelül 13 milliárd szál elszívott cigarettát jelent évente. 

Ártalmak sora

A cigaretta esetében – tévesen – általában a nikotint emelik ki fő ellenségként, amiből egy szál cigarettában nagyjából 8-9 milligramm található. A dohányzáshoz köthető megbetegedésekért elsősorban nem a nikotin felel, azonban a függőség kialakulásáért a nikotin felelős, továbbá egyéb, kellemetlen hatásai lehetnek, például fejfájás, szédülés. A nikotint egyébként a francia Jean Nicotról nevezték el, aki 1560-ban mutatta be a dohányzást Franciaországban. Magát a kémiai anyagot, a nikotint a dohányon kívül egyébként 66 más növényfajta, így a burgonya és a paradicsom is tartalmazza, alacsonyabb mértékben.

Ugyanakkor nem csupán a nikotinnal kell foglalkoznunk, ha a cigarettáról beszélünk. A témában jártas vezető tudományos szervezetek szerint ugyanis a betegségek kialakulásának elsődleges oka nem más, mint az égés és az égés során keletkező füst. Cigarettázás közben a dohány 600-800 fokos hőmérsékleten is éghet, a keletkező füstből nemcsak légnemű, de cseppfolyós, sőt akár szilárd anyagok is kerülhetnek a szervezetbe. A füstben körülbelül 7000 vegyi anyag található, melyekből 93 megbetegedést, vagyis az egészségügyi problémákat elsősorban ezek és a keletkező égési anyagok okozzák, a szén-monoxid, az arzén, a ciánhidrogének, illetve, több más mellett, az ólom.

Az égés során keletkező füst nemcsak a dohányosra, de annak környezetére is hatással van, túl a kellemetlen szagon, a káros anyagok ugyanúgy az ő szervezetükbe is bekerülhetnek, így az ártalomcsökkentés még inkább felértékelődhet a társadalom számára. 

Mellékhatások

Az ismert, komolyabb megbetegedések mellett – mint a szív- és érrendszeri problémák, a rák és a termékenységre való negatív hatások – a dohányzás a külsőre sincs kedvező hatással. Kimutatták, hogy a dohányosok haja gyorsabban őszül. Sőt! Az egyik mellékhatás, hogy a szervezetbe kerülő különböző vegyi anyagok lebontják az elasztin nevű proteint, ami rugalmassá teszi a bőrt.

Fontos a hiteles forrásból való tájékozódás

A dohányosok 69%-a szeretne leszokni végleg a dohányzásról. Egy felmérés szerint általában az emberek a hétfői napot választják ki a leszokás kezdetére, aki elhatározza a leszokást, azt minden lehetséges eszközzel támogatni kell. Kutatások kimutatták, ha 60 évesen tesszük is le a cigit, az élettartamunk várhatóan még akkor is meghosszabbodik. És meglepően gyorsan reagál a szervezet is: a cigaretta elhagyását követő első 48 órában már jobbá válik szaglásunk és ízlelőbimbóink is elkezdenek magukra találni, de elkezdenek újranőni az idegvégződések is.

Konszenzus van arról, hogy a dohányzás negatív hatásai legkönnyebben úgy kerülhetőek el, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket. Amennyiben viszont már egy meglévő szokásról van szó, a legjobb, ha minél előbb elhagyjuk azt - már csak a fent említett okokból is. Természetesen előállhat olyan helyzet is, hogy valamiért nem tesszük le a cigarettát – ez az az eset, amikor fontos a tájékozódás a kevésbé ártalmas alternatívákról. 

Új megoldások, füstmentes jövő

Említettük, hogy a legnagyobb kockázatot a cigarettázásban az égés és az égés során keletkező dohányfüst jelenti. Így az ártalomcsökkentés egyik módja – azon felnőtt dohányosok számára, akik valamilyen okból kifolyólag nem mondanak le káros szokásukról – a füstmentes technológiák választása. A különféle füstmentes technológiák lényege ugyanis éppen abban rejlik, hogy a legnagyobb veszélyforrás, a füst, és az abban található mérgező anyagok válnak elkerülhetővé. Mivel közös bennük, hogy égés és füst nélkül működnek, így amellett, hogy kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel, mint a cigarettafüst esetében, nem csak maguk a használók, de a környezetükben tartózkodók is kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve. Az e-cigaretta, a nikotinsóval működő, illetve a hevítéses technológia az, amely az égést és az égés során keletkező füstöt más és más módon teszi elkerülhetővé. Az első nikotintartalmú folyadékból állít elő nikotinpárát, a második pedig magából a nikotinsóból, a harmadik módszer pedig a dohányt egy olyan hőfokra hevíti, amelyen már ugyan felszabadul nikotin-, illetve dohánypára, de égés még nem történik, így füst sem képződik. Természetesen a nikotin ugyanúgy része marad a füstmentes technológiák használatának is, éppen ezért ezek az alternatívtechnológiák sem kockázatmentesek; továbbá egyelőre ezen új termékek használatának hosszútávú hatása sem ismert, az viszont már most is igazolható, hogy az ártalomcsökkentés egyik alternatívája ezekben a technológiákban rejlik.  A dohányzással járó ártalmak teljes elkerülésének egyetlen módja azonban továbbra is az, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és/ vagy nikotintartalmú termékeket.

Ez a tartalom társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft. A tartalom előállításában a HVG és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt, az a HVG BrandLab produkciójában készült.