“Anyukám 42 éves korában már klimaxolt. Én 43 voltam, amikor az első gyermekem megszületett. Mielőtt terhes lettem, és a barátaimnak arról beszéltem, hogy a gyermekvállaláson gondolkodunk, viccelődve mondták, lehet, hogy már inkább a menopauzán kéne.” – kezdi történetét a most 54 éves Éva.
A nőknél általában 45 éves kor körül kezdődnek a klimax jellegzetes tüneteit okozó hormonális változások. A folyamat egyeseknél csak néhány évig tart, a kevésbé szerencséseknél viszont akár 10-12 évig is elhúzódhatnak a panaszok. A változókor időtartama átlagosan 5-7 év, az utolsó menstruáció általában az 50. év körül jelentkezik.
Kisgyermek mellett nem mindig egyértelműek a tünetek
Éva azt meséli, hiába volt előtte az édesanyja példája, az első tüneteket nem kötötte egyértelműen a változókorhoz. Először éjszakai hőhullámok jelentkeztek nála. Ekkor még javában szoptatta a gyermekét és azt gondolta, hogy a panasza ennek a velejárója. Aztán később még azt is a szülés utáni időszak számlájára írta, hogy a régebben óramű pontossággal érkező menstruációja egyre kevésbé volt szabályos, és a vele járó fájdalom ugyancsak más, mint korábban volt. Ráadásul egyre több, számára eddig ismeretlen tünetet produkált, például rosszabbul bírta a külső hőmérséklet szélsőségeit, hamarabb kezdett fázni, és hamarabb lett nagyon melege.
Nem véletlen, hogy a tünetek nem voltak rögtön egyértelműek, hiszen egy kisgyermekes anya akár a rá nehezedő szokatlan megterheléssel összefüggő kimerültség miatt is tapasztalhat hasonló szimptómákat. A menopauzához pedig – bár ez ennél egy jóval összetettebb tünetegyüttest jelent – általában a menstruációs vérzés abbamaradását szokták társítani.
Ilyenkor a petefészkekben női nemi hormonok (ösztrogén és progeszteron) termelése fokozatosan csökken, aztán teljesen leáll. Az ösztrogén hormon azonban a ciklus szabályozása mellett a test hőszabályozásában is szerepet játszik. Hiánya miatt gyakoriak a változókorban a hőhullámok, az izzadás és a kipirosodás. Az éjszakai hőhullámok akadályozzák a nyugodt alvást. Az alváshiány pedig kimerültséghez, a nappali teljesítmény romlásához, koncentrációs nehézségekhez vezet. Gyakran tapasztalható fejfájás, ingerlékenység vagy komolyabb hangulatingadozás, súlyosabb esetekben akár depresszió is előfordulhat.
A menopauzát, vagyis az utolsó menstruációt követő években jelentkezhet még hüvelyszárazság, vizelettartási nehézség, vizeletcsepegés.
„Időnként nagyon hevesen reagáltam, ami alapvetően soha nem volt jellemző rám. Egyik alkalommal valami apróság miatt úgy rákiabáltam az akkor 3 éves kislányomra, hogy mindketten nagyon meglepődtünk. Akkor gondolkoztam el először azon, hogy én a szülőágyról valószínűleg egyenesen a menopauzába érkeztem meg.”
Ez volt az a pont, amikor felkereste a nőgyógyászát, aki – ahogy Éva fogalmaz – kimondta a hat betűs diagnózist: klimax.
“Kisgyermek mellett nem lehet megtenni, hogy nem vagy kiegyensúlyozott”
Éva azt meséli, hogy eleinte nagyon kettős érzései voltak. Mielőtt terhes lett, szorongott a klimax gondolatától, valószínűleg az édesanyja esete miatt. Félt, hogy elkésett és nem lehet majd gyereke. Aztán csodát művelt vele a szülés, szinte megfiatalodott, külsőleg-belsőleg egyaránt. Soha nem érezte magát annyira nőnek, mint karjaiban a várva várt babával, és azt gondolta, nem csaphat még le rá a változókor, hiszen ennek a gyönyörű időszaknak nem lehet ilyen hamar vége.
“Azt láttam a környezetemben, hogy ha tinédzser korú gyerek anyukájaként lépsz a változókorba, akkor a feszültségedet, az érzelmi kilengéseidet viszonylag könnyű a pimasz kamaszokra fogni, ami ideig-óráig megnyugtat téged, meg a környezetedet is. De nekem egy pici, érzékeny gyerekem volt, aki – ellentétben a kamaszokkal – nem minél kevesebbet, hanem inkább minél többet akart az anyjából. Ezért nem tehettem meg, hogy ne legyek kiegyensúlyozott.”
Éva azt mondja, hogy ez volt a választóvonal az életében. Angolul és magyarul minden létező cikket és szakirodalmat elolvasott, ami a témával foglalkozik, és számtalan olyan sorstársával beszélt, akik már túl voltak ezen az időszakon.
Éva azt mondja, hogy sokszor még így sem volt könnyű átvészelni ezt az időszakot. “Voltak olyan napok amikor nehezemre esett felkelni az ágyból és a férjemet kértem meg, hogy menjen el pár órára a gyerekkel, hogy tudjak pihenni egy kicsit. De olyan is volt, hogy bármit csináltam, hirtelen eluralkodott rajtam a rosszkedv, és sírva fakadtam minden ok nélkül, akár vásárlás közben is a bolt közepén. Utána próbáltam megmagyarázni a kislányomnak, hogy nincs semmi baj, anya nem beteg, csak megváltozik néhány dolog a testében.”
Mi nők igazi túlélők vagyunk: ezt az időszakot is átvészeljük előbb-utóbb mindannyian. Ha pedig nehézségeink adódnak eközben, fontos, hogy beszéljünk róla, kérjünk segítséget. Kísérletezzünk, hogy mi válik be nálunk a legjobban, és legfőképpen adjunk időt magunknak. „Ha éppen mindent nagyon borúsan látunk, akkor csak gondoljunk arra, hogy ez az élet természetes velejárója, és egyszer úgyis vége lesz” – teszi hozzá nevetve Éva.
Változókor könnyedén, hormonmentesen!
Hőhullámok, alvászavar, labilis hangulat – a klimax jellegzetes panaszai ötből négy változókorú nő mindennapjait keseríthetik meg. A Remifemin Plus két gyógynövény együttes erejével enyhíti a klimax kellemetlen testi és lelki tüneteit.
Vény nélkül kapható gyógyszer
www.remifemin.hu/