Okos gépek ide, vagy oda, egy dolog állandó: a targoncás a raktár királya!
Mi történik az ajtók mögött, a raktárak körfolyamatai során? Hogyan segítenek a robotok az embereknek, és az emberek a robotoknak? Ennek jártunk utána az SSI SCHÄFER szakértőjével.
A legtöbb modern raktár ciklusokban működik, a műszakváltások pedig nem befolyásolhatják a folyamatokat. A körforgás alapja lehet például, hogy az első műszak elején utántöltenek mindent, ami később kell, vagy kellhet.
Így áll össze a feladatkör
A műszakvezető reggel készletet néz és ellenőriz a raktárirányítási rendszerben (Warehouse Management System), majd az árubevételezés, valamint a minőségi és a mennyiségi átvétel, és az utántöltés következik. Bizonyos esetekben rendelési hullámokat dolgoznak fel, más esetekben rendelés-összevárás történik. Ez azt jelenti, hogy addig nem kezdenek el a megrendelések feldolgozásán dolgozni, amíg megfelelő számú megrendelés fel nem lett töltve a rendszerbe.
Az automata raktárrendszer ilyenkor ellenőrzi, hogy minden szükséges tétel megvan-e készleten, a műszakvezető pedig átnézi és jóváhagyja az adatokat. Amennyiben minden rendben van, a megrendeléseket feldolgozásra küldik, az automata rendszer pedig javaslatot tesz, hogy hány kollégára van szükség a teljesítéshez a kiadóautomatáknál. Ez már az a szint, hogy inkább a munkatársak segítenek a gépnek, mint fordítva.
Okos gépek ide, vagy oda, egy dolog állandó: a targoncás a raktár királya, ez az „úri munka” a raktárosok között. Nem csak, hogy több pénz jár neki, de a megbecsültsége is nagyobb, sőt, többnyire nem kell dobozhoz nyúlnia és leszállnia sem a gépről.
Az automatizáció természetesen a targoncáknál is megjelent a modern raktárakban. Általában azonosítják a raklapokat, illetve a levett egységeket. Ezt vagy kéziszkennerrel, a fülkéből kihajolva kell megtenni, vagy – a legújabb trendek alapján - RFID, azaz rádiófrekvenciás azonosítással, a villakocsira, esetleg emelőszerkezetre szerelt olvasóval oldják meg. Ekkor az adat bekerül a raktárirányítási rendszerbe, és a kezelő megkapja az információt, hogy hova vigye az árut. A raktárirányítási rendszer eközben kikönyveli a tárhelyről a raklapot, és újra üresként jelzi a helyet - ismertette velünk a raktárciklus lényegét Palasik Márton, az SSI SCHÄFER automatizációs vezető tanácsadója.
A hűtőházak titka
A mobil állványokat akkor érdemes alkalmazni, amikor az a cél, hogy egy adott légköbméterben nagyon sok raklapot helyezzenek el. Voltaképpen egy vasúti sínhez hasonló acél felépítményen mozog egy sima, hagyományos raklapos vagy akár egy karos állvány, amit egy PLC (programozható logikai vezérlő) irányít.
A megoldás igyekszik a lehető legkisebb területet kitölteni, a be- és kivételezés után mindig összecsukódik. Amikor pedig az állvány fotocellás érzékelője jelet kap a raktárirányítási rendszertől, - pl. SAP EWM-től, vagy a targoncástól a rendszeren keresztül -, kinyitja azt a sort, amiben a keresett cikkszám van, és a raktáros munkatárs már mehet is érte.
Több magyarországi hűtőraktár használja ezt a megoldást. A hűtött köbmétert ugyanis nagyon drága kiépíteni és fenntartani a logisztikában, ezért nagyon hatékonyan kell kihasználni a teret. Ennek érdekében mindig csak az a folyosó van nyitva, amin a targonca közlekedik, egyébként az állványrendszer harmonika-szerűen, összezárva pihen.
A mobil állványokból nagyjából 100 százalékkal több fér be ugyanakkora légtérbe, mint a hagyományos állványos megoldással. Más megközelítésben: ugyanazt a raklapmennyiséget mobil állványzatban megközelítőleg 40 százalék helymegtakarítással lehet eltárolni, ugyanabban a légköbméterben. Így nagyon sok raklapot lehet betenni, a beruházási költséget pedig az észszerűség keretei között lehet tartani.
| Kulcsfontosságú szakasz a betárolás |
|
Az SSI SCHÄFER a piacon egyedüliként gyárt olyan, teljesen automata A-Frame rendszert, amely jelzi, hogy kiürült az adott tárolórész. A gép érzékeli, hogy mennyi áru van az adagolókban, és melyek azok a lokációk a gépben, ahol a mennyiség a minimum készletszint alá csökkent, és után kell tölteni. Az intralogisztikai automatizációban jelenleg ez az egy „teljesen automata” szedő rendszer létezik, mely a preferált megoldás a gyógyszer-nagykereskedelemben, a kezelendő áruméretek. és a kiszolgálás sebessége miatt. Ehhez viszonyítva az összes többi javasolható megoldás legfeljebb félautomata, mivel a készletcsökkenés ellenőrzése ezen esetekben jóval bonyolultabb: műanyagládába, kartonba, raklapra kell nézni, számolni, visszaigazolni a mennyiségeket. Ez pedig a kijelzőt, az érintőképernyőt, vagy a PDA-t használó személyzet folyamatos feladata. |
Az automatizációs fejlesztésekkel sokat lehet gyorsítani a raktárak munkafolyamatain, a Logimat zártrendszerű raktári automata többek között például a rendelésfeldolgozás alatti szaladgálást váltja ki azzal, hogy egyszerűen odaáll a kezelőszemélyzethez, a kezelőnyílásához, és lehozza a dolgozó elé a csomagolni kívánt árucikkeket. Ezeket az adagoló és kiosztó berendezéseket újabban már közvetlenül SAP-rendszerhez illesztik.
A készletellenőrzés elkészültét a megrendelések feldolgozása követi: ilyenkor a raktári operátor kap egy szedési listát a megrendelésekről, az SAP egyenesen ráküldi a listát az adatokkal a zártrendszerű raktári automatára, rendelési soronként rendszerezve. Ideális esetben egy tálcán egy cikkszám található, vagy ABC analízis alapján rendezett. Az azonos forgássebességű termékek többnyire egy tárolótálcán vannak, kartonokban, vagy műanyag ládákban, amelyekbe felülről kell belenyúlni manuálisan a kiszedéshez.
Így működik a robot zártrendszerű raktári automata
A Logimat raktári automata a megrendelés feldolgozásakor megrendelési soronként viszi a tálcákat a kezelőhöz. Miután a raktártoronyból lehozza a tálcát, kitolja azt a kezelőnyílásba, közvetlenül az operátor elé, mindeközben fotocellákkal vigyáz, hogy véletlenül se legyen baleset.
A megrendeléskor a fal mellett álló operátor két műanyag ládába szedi az árucikkeket, amiben a pick by light félautomata rendszer segíti őt. A lámpával, vagy lézerrel történő, célzott megvilágítás gyorsítja a folyamatot, a munkatársnak könnyebb dolga van az érintett termék kiválasztásakor, nem kell gondolkodni, nehéz hibázni.
A kijelzőn megjelenik egy üzenet, például az, hogy: „Kérem, vegyen ki 5 darabot!”. A munkatárs kiveszi, visszaigazolja, hogy ez megtörtént, ezután a gép bekapcsol egy elülső fényfüggönyt a balesetvédelem miatt. A robotrendszer elviszi a tálcát a tárolási pozícióba, és új tálcáért megy. Azt magára húzza, visszamegy a kiadónyílásba, kitolja a tálcát a kolléga elé, megint jön a rávilágítás a következő szedési sornak megfelelő tételre, ismét kiírja a szükséges mennyiséget, a munkatárs visszaigazolja a kiszedés megtörténtét, jön a fényfüggöny és a robot, és ez így megy folyamatosan a teljes rendelésfeldolgozás alatt - mesélte Palasik Márton.
Az egész megoldásból a kezelő számára csupán egy széles, 0,8 méter magas kiadónyílás látható, amiben egy fém, hajtott lemezből készült tálcát mozgat egy kis robot, ami vízszintesen és függőlegesen tudja irányítani azt.
| Az SSI SCHÄFER megoldásában az a különleges, hogy tökéletesen illeszteni lehet az SAP-rendszerhez, így valós idejű frissítés érhető el, és soha nincs kettős készletnyilvántartás. A félautomata rendszerben utántöltik azt, amit később majd ki fognak szedni. Egy műszak eleje és vége erről szól. A legfontosabb fejlesztések a szedő-támogató rendszerek, amelyek arra szolgálnak, hogy ne kelljen polcsorok között sétálnia az operátornak, valamint, hogy megfelelő mennyiségben és mindig rendelkezésre álljon az adott cikkszám, az adott légköbmétert leghatékonyoabban kihasználva. |
Nagyon fontos a készletfigyelés
A következő műszakban a rendszert - az SAP iránymutatása alapján - újratöltik a raktári dolgozók azon pozíciókban, ahol kritikusan alacsony, vagy elfogyott a készlet. Ezen felül pedig az automata konszolidálja a helyeket. A rendszer ugyanis azt is jelzi, hogy például csak egy termék van a ládában, és azok így átrendezéssel, vagy más néven konszolidációval felszabadíthatóak a többi cikk számára. A kiosztást dinamikusan felügyelő rendszer nyomon követi, ha átrendezik, vagy átpakolják a készletet.
Az operátornak minden esetben felül kell írnia az adott tálcát, ha változtat a tartalmán, mely változtatás így azonnal bekerül a raktárirányítási rendszerbe is. A központi számítógép érzékeli azt, és máris azon dolgozik, hogyan lehetne optimálisabban kitölteni a helyeket és átrendezni a tartalmat. Hiba és gondolkodás nélkül, villámgyorsan.
A tartalom az SSI SCHÄFER megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, a cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
A tartalom az SSI Schäfer megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, a cikk létrehozásában a HVG hetilap és a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Gondolt már arra, mi folyik egy sörgyárban? - Megmutatjuk!
Kevesen kapnak betekintést, pedig ámulatba ejtő ütemben fejlődnek a raktározás gépek által vezérelt rendszerei. Egyebek között ellenőrzött anyagáramlás, ládaazonosítás, önjáró targonca és rádiófrekvenciás szemafor könnyíti meg a modern árukezelést. Egy sörgyárba is belesünk, hogy bemutassuk a folyamatokat.
"Arra számítok, hogy idén már lesz érzékelhető visszarendeződés"
A szállítási mellett a raktározási logisztikára is jelentős hatással van az új koronavírus világjárvány. Interjúnk Kardos Péterrel, az SSI SCHÄFER magyarországi ügyvezetőjével, aki szerint a válságból való kilábalás során a technológiai előrelépés mellett a humántőke fejlesztése a legfontosabb.
