Két életű maradékok, avagy hogyan legyünk kreatívan környezettudatosak a konyhában
Konyhánk sajnos komoly hulladéktermelő lehet, gondoljunk csak az élelmiszerek csomagolására, a zöldségek és gyümölcsök nejlonzacskóira és dobozaira, a sok feleslegesen elhasznált vízre és energiára. Olyan egyszerű, könnyen betartható tippeket, trükköket osztunk meg cikkünkben, amelyekkel rengeteget tehetünk a környezetünk védelmében.
1. Tartsunk minden szem előtt!
Kivel ne fordult volna elő, hogy vásárolt tésztát, majd otthon felfedezte, hogy még van egy fél csomaggal a polcon? Hogy minden biztosan elfogyjon, és ne álljanak a félig elfogyasztott vagy felhasznált alapanyagok a szekrény mélyén, kicsit rendezzük át a konyhánkat! Az ember agya furcsán működik: szívesebben esszük meg azt, ami a szemünk előtt van. Használjuk ki ezt a tulajdonságot és tartsunk minden szem előtt. A különböző magvakat, porokat, fűszereket tartsuk átlátszó tárolókban: ezek nem csak tökéletes dekorációi lehetnek konyhánknak, de folyamatos inspirációul is szolgálhatnak, hogy mit együnk vagy főzzünk. Legyen a gyümölcsök és zöldségek is a konyhapulton, ahogy lehetőség szerint a hűtőben se dugjunk el semmit a polc hátuljába.
2. Romlandókat, bontottakat először
Rendszeresítsünk egy dobozt a hűtőben, amiben a leghamarabb elfogyasztandó ételeket tartjuk. Legyen ez mindig legelöl, könnyen hozzáférhető helyen.
3. Nem mit, hanem miből?
Vezessünk be új attitűdöt: ne azt a kérdést tegyük fel magunknak, hogy mit főzzünk, hanem hogy miből főzzünk. Mielőtt elindulnánk boltba, alaposan nézzünk szét otthon, és törekedjünk arra, hogy a már meglévő anyagokból készítsünk valamit. Legyen a célunk az, hogy otthonunkban minél kevesebb élelmiszer legyen – hiszen ez azt jelenti, hogy nincs maradék, nincs feleslegesen megvásárolt étel és mindent gondosan felhasználtunk, amit megvásároltunk.
4. A maradékok két élete
Mindannyian tisztában lehetünk vele, hogy például a rántott hús remek lehet szendvicsbe, vagy akár önmagában is, egy szelet kenyér mellett ízletes vacsora lehet. De mi van a többi étellel? Egy kis kreativitással minden maradéknak két élete lehet. Maradt egy kis tésztánk? Ne dobjuk ki, inkább vágjunk fel hozzá egy kis zöldséget és készítsünk belőle tésztasalátát. Maradt egy kis főtt répa, hagyma és krumpli a húslevesből? Mehet a mixerbe és kész is egy adag szendvicskrém! Kicsit fonnyadt már a gyümölcs vagy a paradicsom? A smoothie-ba még tökéletes lesz!
5. Növényeink is hálásak lesznek
A maradékot azonban nem csak ételként használhatjuk fel. A banán- és tojáshéj, az almacsutka vagy a répa feje tökéletesen komposztálható, így akinek kertje van, az gyűjtse ezeket a maradékokat a konyhában egy külön ládában. A szobanövények földjére pedig nyugodtan szórhatunk kávézaccot, meglátja, meg fogják hálálni.
6. Újrahasznosított tartós csomagolások
Sok hulladék nem is hulladék valójában, ezernyi lehetőség rejlik bennük, minden csak egy kis találékonyság kérdése. A különböző műanyag tárolóedények – legyenek azok például margarinok dobozai vagy a hazahozott kínai étel tárolója – kimosva tökéletesek lehetnek más ételek tárolására, de remekül beválhatnak palánták ültetésénél, illetve ügyesen tudjuk velük rendszerezni fiókunk tartalmát is. Nagyobb flakonokból pedig bármikor elkészíthető egy mutatós madáretető is a téli időszakban.
Hasonlóan sokoldalúan járhatunk el a befőttesüvegekkel is. Megtölthetjük őket a magunk készítette lekvárral vagy savanyúsággal, de jól – és dekoratívan – szuperálhatnak cukorka-, fűszer-, gyufa- és gyertyatartóként, kozmetikai rendszerezőként is. A lehetőség tárháza nagyjából valóban végtelen.
A konzervdobozok is fontos kincsek lehetnek: ha lecsiszoltuk őket, tökéletesen tudunk rájuk mintákat ragasztani vagy festeni, ami által gyorsan válnak mutatós szalvéta- és ceruza tartókká, mécsesekké vagy akár vázákká alakíthatóak. Nincs másra szükségünk, mint a kreativitásunkra!
7. Ásványvíz műanyaghulladék nélkül
Sokan ódzkodnak a csapvíz fogyasztásától, és inkább vásárolnak több kartonnyi ásványvizet otthonukba, ezzel hetente rendkívüli mennyiségben halmozva fel műanyagpalackokat. Ennél azonban csak jobb megoldások vannak. Lássuk el csaptelepeinket vízszűrőkkel, amelyek eltávolítják az ívóvízből a klórt, így pedig a csapból is ásványvíz-minőségű víz folyhat. Sőt, vannak olyan vízszűrő tartályok is, amelyek plusz ásványianyagokkal, például magnéziummal töltik el a vizet. Utazáskor is nyugodtan elfelejthetjük a félliteres vizeket, inkább vásároljunk helyettük egy tartós műanyag palackot, amelyet akár évekig használhatunk, rengeteg hulladékot megspórolva. Ha pedig mosogatás közben a vízzel is spórolnánk, akkor válasszunk olyan vízcsapokat, amelyek a vizet levegővel keverik, így csökkentve a kifolyó víz mennyiségét. A percenként 8,2 liter kifolyó víz akár 5,1 literre is csökkenthető – és nem is olyan drágán!
8. Kapcsoljuk le időben a sütőt!
Ha zöldségeket, süteményeket sütünk, nyugodtan kapcsoljuk le a sütőt pár perccel a sütés befejezése előtt. A sütőben maradó hő ugyanis elvégzi a fennmaradó munkát, rengeteg energiát spórolva meg hosszabb távon. Lehet, hogy sütésenként csak néhány percet spórolunk meg, de ha csak heti egyszer is kapcsoljuk be sütőnket, ez évente már több mint 4 óra spórolást jelent, akár gázzal akár elektromos árammal működik készülékünk.
9. Gondolkodjunk előre!
Vegyük ki a kiolvasztandó ételt a hűtőből előre, és hagyjuk, hogy magától engedjen fel anélkül, hogy felesleges áramot használnánk el a mikrózással. Megéri előre gondolkodni a mosogatógépnél is. Sokan tartják úgy, hogy a mosogatógép használata káros a környezetünkre, ami igaz is – amennyiben csak néhány poharat mosunk el velük. Ám ha nagyobb mennyiségű mosatlant bízunk rá, akkor jobban jár a Földünk is egy egyórás mosóprogrammal mint a csapvíz hosszú perceken át való folyatásával és megannyi vegyszer használatával. Ne féljünk használni a mosogatógépek környezettudatos beállításait sem.
10. Felejtsük el a papírt, jöjjön a textil!
A papír a konyhánk fő ellensége, ha környezettudatosságról van szó. A szalvéták vagy a különböző törlőpapírok ugyanis csak egyszerhasználatosak, azután pedig mennek is a szemétbe. A textilkendők ezzel szemben jobban felszívják a nedvességet, ha törölgetésről van szó, de szalvétaként is ragyogóan használhatók. És, ami a legjobb, hogy moshatók és óriási számban használhatók fel. Ugyanez igaz a zacskókra is. Remek dolog, ha műanyag helyett papírzacskóban hozzuk haza a pékárút, de inkább szerezzünk be apróbb méretű textilzsákokat és használjuk azokat. Ha pedig úgy hozza a sors, hogy papírzacskóval érkeznénk haza… Gyűjtsük abba a papírhulladékot és dobjuk úgy a szelektívbe!
+1.Törekedjünk a hazaira... és házira!
Ha valóban környezetbarát konyhát szeretnénk működtetni, jobb a hazait választani. Ezzel ugyanis nemcsak a helyi termelőket támogatjuk, de megspóroljuk környezetünknek az élelmiszerek fosszilis üzemanyagot igénylő és légszennyezést okozó szállítását is. A piacon vásárolt húsok, zöldségek, gyümölcsök és magok sok esetben ráadásul olcsóbbak is, ha pedig sikerül jó viszonyt kialakítanunk az árusokkal, garantáltan mindenből a legjobbat kaphatjuk meg. Megéri szétnézni az ismerősök körében is. Könnyen lehet, hogy valaki rokona, barátja valamilyen gyümölcs termesztésével foglalkozik, vagy éppen mézet tud szerezni.
Az élelmiszerekkel kapcsolatos tudatosság nem csak a konyhában fontos, de gyártásuk során is. Ezzel tisztában van a Vénusz is, mely étolajainak előállításakor nemcsak az alapanyagokra figyel oda, de törekszik arra is, hogy csomagolóanyagai többsége újrahasznosítható, és legalább részben vagy egészben már eleve újrahasznosított anyagokból készüljön. A kartonok 100%-ban újrahasznosított papírhulladékból, az 1, 2, 5 és 10 literes műanyag palackok pedig 50%-ban újrahasznosított műanyagból készülnek. A tudatosságból nem maradnak ki az étolajak címkéi sem – az 1, 2 és 5 literes kiszerelések címkéi FSC-tanúsítvánnyal rendelkeznek, (Forest Stewardship Council – Erdőgazdálkodási Tanács), vagyis olyan a fából készültek, amelyet az FSC által megszabott szociális, környezetbarát, ugyanakkor gazdaságilag vállalható erdőművelés szabályainak megfelelő erdőben neveltek.
A tartalom a Vénusz étolajak gyártója, a Bunge Zrt. megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
