Telekom
Telekom

Vajon művészet-e a mesterséges intelligencia által létrehozott Rembrandt-festmény? És ha igen, mennyiben tekinthető önálló műalkotásnak? Illetve ha így is gondoljuk, jogi értelemben a mű kinek a szellemi terméke? A robotművészé vagy annak megalkotójáé? A Magyar Telekom innovációs rendezvénysorozatának kerekasztal beszélgetésén jártunk.

Mint a digitalizáció és a kultúra viszonyát körüljáró, legutóbbi MOST Fórum során kiderült, a kérdések sora magukat a szakértőket is megosztja, és igencsak feladja a leckét a művészettörténészeknek, a „humán” művészeknek és mesterséges intelligenciával foglalkozó mérnököknek.

Arról a 2016-os „szenzációs” eseményről van szó, amikor egy fekete kalapos férfit ábrázoló, teljesen új Rembrandt-festmény látott napvilágot, amit a mesterséges intelligencia olajjal festett a vászonra. A Microsoft, az ING, a Delft Műszaki Egyetem és több holland múzeum közös projektjét leginkább azért ünnepelték világszerte, mert a mesterséges intelligencia ezúttal teljesen újat mutatott: kreativitásáról tett tanúbizonyságot.

Akármilyen hasonló és bizonyos értelemben eredeti, ettől ez még nem Rembrandt-kép – jelentette ki a Magyar Telekom Most Fórumán Germán Kinga művészettörténész. A MOME-n tanító szakember azt is hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia egyelőre nem fér hozzá a transzcendenshez, például nem érti, mi az, hogy szerelem. Ugyanakkor a Rembrandt-ügynek mégis nagyon komoly a tétje, leginkább anyagi és jogi értelemben.

Germán Kinga

Az Európai Unió nem véletlenül tette közzé április elején legfrissebb tervezetét azzal kapcsolatban, hogy mesterséges intelligencia-fejlesztéseiket a jövőben mely irányelvek mentén kellene folytatniuk a tagállamoknak. A legfontosabb természetesen az etikus működés, ami elsősorban azt jelenti, hogy a mesterséges intelligenciának kizárólag az emberek megbízásából és felügyelete alatt, csakis az emberiség szolgálatában szabad működnie, a törvények, illetve az adatvédelmi szabályok betartásával.

Digitális festmények a kalapács alatt

„Legyen szó képzőművészetről, zenéről, irodalomról vagy más kreatív tevékenységről, attól egyelőre nem kell tartani, hogy a mesterséges intelligencia túlszárnyalja az embert. Ma viszonylag szűk mezsgyén teljesítenek jól a robotok, és minden gépi alkotás ugyanarra a rugóra jár” – magyarázta Gyires-Tóth Bálint, a BME mesterséges intelligencia szakértője. A mérnök hozzátette, valójában az „új” Rembrandt-kép is a deep learning eredménye: a gép nagy mennyiségű adatot gyűjtött, ez esetben a holland mester 346 festményét elemezte pixelről-pixelre, és az algoritmusok segítségével ezeket „mixelte” újra.

Az esten szintén résztvevő Szentesi Éva író, újságíró ezen a ponton tette fel a kérdést, hogy ha egy festőt stílusát a gép intelligencia már ennyire „hitelesen” tudja utánozni, mi lesz az írókkal? Egyszer eljön majd a nap, amikor robot az összes szövegét elolvasva megírja az új Szentesi-regényt? És ha ez be is következik, felezhetik majd a jogdíjat? A MOST Fórum vendégeként Vajdai Vilmos felvetette, szerinte a dilemma viszonylag profán módon fog megoldódni. A Katona József Színház színésze úgy látja, legyen annak a műnek humán vagy csak részben humán alkotója, ha egy kurátor azt mondja rá, hogy művészet, az onnantól művészet.

Vajdai Vilmos

Erre példaként Gyires-Tóth Bálint elmondta, hogy a neves brit Christie’s aukciósház tavaly októberi árverésén már kalapács alá került egy portré, amit szintén mesterséges intelligencia festett, ám az egyelőre privát adat, hogy új, műgyűjtő tulajdonosának pontosan hány (tízezer) dollárt ért a kép. Az összeg itt az algoritmust író fiatal „művészek” zsebében landolt, ám az egyelőre hatalmas jogi kérdőjel, egyben vadnyugati terep, hogy a gépi mű kinek a szellemi terméke.

Digitális restaurátorok digitális műveket digitalizálnak

A digitalizáció és a kultúra ugyanakkor nem csupán a haikuíró és a komponista robotok területén találkozik. (Az utóbbi által generált kellemes liftzenét hallhatták is a résztvevők az esemény előtt.) Ahhoz, hogy alkotó algoritmusok készülhessenek, mindenek előtt adatokra, digitálisan nagy mennyiségben elérhető képre, zenére és szövegre van szüksége a programozóknak. Éppen ezért egyre kiemeltebb szerepük van az olyan szakembereknek, mint az esten szintén résztvevő Kónya Bélának, a Ludwig Múzeum digitális restaurátorának.

Az eredetileg szobrász restaurátorként végzett osztályvezető szerint míg tíz éve alapvetően az volt a probléma egy múzeumban, hogyan digitalizáljanak mindent, addig a jelen legnagyobb kihívása az, hogy biztosítsák ezeknek a digitális tartalmak a kutathatóságát. Az pedig szintén sok fejfájást jelent a digitális restaurátoroknak, hogy az eleve digitálisan, vagy az analóg műben digitális elemeket is tartalmazó újmédia-műveket hogyan archiválják a virtuális térben.

Kónya Béla

A New York Egyemen 2020-ban végez az első digitális restaurátor évfolyam, akiket kimondottan az újmédia-művészet megőrzésére képeztek. Kónya Béla szerint mára olyannyira beindult a digitális gyűjtés, hogy világszerte egyre több múzeum kezdi gyűjteni a kiállított művekről készült látogatói fotók mellé tett hashtag-eket is. Sőt, van, ahol ezeket már a műtárgyleírások szerves részét képezik.

Akármerre is haladjon a múzeumi kultúra a digitalizáció útján, továbbá a világ a maga trendjeivel és robotművészeivel, Germán Kinga azt a biztonság kedvéért hozzátette, hogy a kortárs művészet feladata és felelőssége továbbra is változatlan: a maga eszközeivel életben tartani a mindenkori kritikai gondolkodást, és figyelmeztetni arra, hogy meddig mehet el az ember. A rohamosan fejlődő mesterséges intelligencia korában pedig erre mindennél nagyobb szükség van.

"Szorgalmasan építik a jövő algoritmusait"

Gyires-Tóth Bálint, mesterséges intelligencia szakértő, deep learning kutató és fejlesztő, a BME adjunktusa

A Most Fórum során említette, hogy mindenekelőtt azt kell tisztázni, hogy pontosan mit is értünk MI alatt? Mi az ön definíciója?

Gy.T.B.: Mindenek előtt beszélhetünk Artificial Narrow Intelligence-ről (ANI), a jelenlegi fejlett MI rendszerek mind ilyenek. Ezek az algoritmusok egy specifikus témakörben működnek nagy pontossággal. Például egy terjedelmes orvosi képadatbázis alapján, melyben bőrelváltozások felvételei szerepelnek, már lehetséges olyan programot betanítani, ami nagy pontossággal képes felismerni a rosszindulatú bőrelváltozásokat. Ugyanakkor léteznek hasonló elven működő arcfelismerő, szövegelemző vagy például beszédgeneráló rendszerek. A második típus az ún. Artificial General Intelligence (AGI), amely az emberi intelligenciával megegyező szinten lévő algoritmusokat jelent. A harmadik pedig az emberi tudást és gondolkodási kapacitást is meghaladó Artificial Superintelligence (ASI).

Az utóbbi kettő egyelőre a sci-fi regények és filmek világa. A kérdés, hogy meddig?

Gy.T.B.: Ha pusztán a technikai eszközök oldaláról nézem, egyelőre nagyon messze állunk ezektől. Ez is egy időről-időre visszatérő témakör, amiben mindig van egy fellendülés, ami többnyire túlzott elvárásokkal, majd kiábrándultsággal jár. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos első hullám a hatvanas években jelentkezett, a második pedig a kilencvenes években.

Az nem kérdés, hogy jelenleg a mesterséges intelligencia harmadik nyarát éljük. Nemsokára jön a menetrendszerű kiábrándulás?

Gy.T.B.: Az egyelőre nem látható, hogy mikor jön a kiábrándulási szakasz, mert pár dolog jelentősen változott a korábbiakhoz képest. Egyrészt ma összehasonlíthatatlan mennyiségű adat és számítási kapacitás áll rendelkezésre a korábbiakhoz képest, vagyis ezt az elképesztő adathalmot fel is tudjuk dolgozni. A téma felkapottságának köszönhetően a fejlesztők szorgalmasan építik a jövő algoritmusait. A digitális művészet, a robot által írt haiku, vagy zene azért jó, mert kicsit közelebb hozza az emberekhez, szemléletesen meg tudja mutatni, hogy jelenleg mikre lehetnek képesek ezek az algoritmusok.

A tartalom a Magyar Telekom Nyrt. megbízásából, a HVG BrandLab közreműködésével jött létre, előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.

Microsoft

Néhány másodperc alatt eljut egy 3 éves gyerek szintjére a mesterséges intelligencia

Ki gondolta volna 25 évvel ezelőtt, hogy 2018-ban önvezető autókat tesztelünk, drónok szállítják házhoz az online megrendelt árut és csetbotokkal beszélgetve is lehet pizzát rendelni? Nagy lendülettel hódítja meg a világot a mesterséges intelligencia, az értelmes gépek által végzett munka – amit az ember csak felügyel és irányít – jóval kellemesebb, a „robotolás” kifejezés pedig mára inkább pozitív értelmet nyert.

Telekom

A digitális bennszülöttektől a netnagyikig, a digitális világban mindenkinek helye van

Egy friss kutatás szerint bár a digitális világ már szinte minden magyar életének része, mégis generációnként igen változó lehet az ahhoz való hozzáállás. Míg a fiatalok már nem is tudják elképzelni, milyen lehetett a világ okoseszközök és internet nélkül, addig az idősebbek jellemzően még külön kezelik a virtuális és a valós világot. De mit lehet tenni azért, hogy a digitalizáció az idősebb generációk számára is a már most rendelkezésre álló lehetőségek tárházát jelentse?

Telekom BrandChannel

A flow-élmény jót tesz az üzletnek, vallják a különleges menedzserjáték fejlesztői

Elit tengerészgyalogosok, felsővezetők és egyetemisták is vannak annak a magyar-amerikai szimulátorjátéknak a felhasználói között, amelynek beosztott-karaktereit Csikszentmihályi Mihály, a flow-elmélet atyja modellezte. A FLIGBY majd 30-féle vezetői képességet, készséget fejleszt, tudtuk meg dr. Buzády Zoltántól, a program nemzetközi nagykövetétől.

Microsoft

Ne féljünk tőle, ez már a jövő! - Így válik a sci-fi valósággá

Hogyan nyújt hasznos segítséget a hazai közoktatásban és egy nagyvállalat digitális transzformációjában a mesterséges intelligencia? Milyen fontos lépésekre van még szükség a célok eléréséhez, és milyen akadályok nehezítik a feladatok végrehajtását? Ezekről is szó volt a Microsoft Future Decoded konferenciáján, ahol az MI hazai lehetőségeit és eredményeit mutatták be.

Bizalmi szavazást tartanak Sebastian Kurzról

Bizalmi szavazást tartanak Sebastian Kurzról

Vargáéknak aránytalan mértékű igénybevétel elárulni, mire megy az adófizetők pénze

Vargáéknak aránytalan mértékű igénybevétel elárulni, mire megy az adófizetők pénze

Megszólalt a Google a Huawei tiltásáról – ezt kell tudnia, ha Huawei készüléke van

Megszólalt a Google a Huawei tiltásáról – ezt kell tudnia, ha Huawei készüléke van

Podcast: Megjött a fizetős YouTube Magyarországra, izgalmas fejlesztést villantott a Nike

Podcast: Megjött a fizetős YouTube Magyarországra, izgalmas fejlesztést villantott a Nike

Kreml: Putyin és Trump az energiabiztonságról is tárgyalhat Japánban

Kreml: Putyin és Trump az energiabiztonságról is tárgyalhat Japánban

Az abortusz lehet Trump 2020-as kampányának központi témája

Az abortusz lehet Trump 2020-as kampányának központi témája