Friss túró rudit enne Londonban? Ennek mára már semmi akadálya!

A feje tetejére állította a világot a kereskedelem fejlődése, és igaz ez a szállítmányozásra is. Míg kétezer évvel ezelőtt teveháton imbolygó karavánokon és kalóztámadásoknak, valamint viharoknak kitett hajókon utaztak a nyersanyagok, termények és termékek, ma már repülőn, konténerhajón, vonaton és közúton száguldanak a megrendelők felé.

Bár a megtett út ugyanolyan hosszú, de az áru sokkal hamarabb, és jobb minőségben érkezik meg a céljához. Így lehetséges például az is, hogy Magyarországon akár norvég, spanyol, vagy új-zélandi vizekben aznap kifogott tengeri halat készítsünk vacsorára, hogy friss túró rudit együnk Londonban, vagy hazai téliszalámit szeleteljünk Cipruson.

A kereskedelmi útvonalak fontosságát már az időszámítás előtti évszázadokban felismerték a világ akkori döntéshozói. Az egyik legfontosabb közülük a selyemút, amely Ázsiát, Afrikát és Európát kötötte össze. A több, mint nyolcezer kilométer hosszú útvonal lehetővé tette, hogy olyan luxuscikkek is eljussanak a világ egyik pontjáról a másikig, mint a selyem, a gyémánt, a pézsma, a rubin vagy a szatén.

Civilizációk fejlődtek ki a kereskedelem beindulásával

Kevés kereskedő járta be az egész útvonalat, inkább az volt a jellemző, hogy az árucikkek sok közvetítőn keresztül utaztak, a tényleges kereskedelem pedig az út mentén létrejövő városok nyüzsgő piacain történt. Ez a korabeli kereskedelmi és logisztikai központok kialakulását is magával hozta.

A selyemút napjainkban

Ezeken a helyeken egyre több áru és pénz forgott, és az emberek is egyre jobban éltek. A selyemút kulturális és technológiai összeköttetést is biztosított a kontinensek között. Kereskedők, zarándokok, szerzetesek, katonák és nomádok járták Kínától egészen a Földközi-tengerig. A selyemúton folytatott kereskedelemnek jelentős szerepe volt olyan nagy civilizációk fejlődésében, mint Kína, Egyiptom, Perzsia, Arábia, India, Róma és Bizánc.

Mivel a karavánok menetideje és a hajózás heteket vagy hónapokat vett igénybe, a gyorsan romlandó áruk nagy távolságokra történő eljuttatása sokáig csak álom maradt: képzeljünk csak el egy Japánban kifogott halat, vagy Indiában leszedett gyümölcsöt, hogy milyen állapotban érkezett volna meg 2-3 hónap utazást követően egy európai ebédlőasztalra.

Az igények és a technika fejlődése viszont lehetővé tette, hogy a szállítmányozás eszközeivel ma már elképesztő sebességgel és kifogástalan állapotban érkezhessenek meg az árucikkek az üzletekbe.

Nőtt a szállítható árumennyiség, amelyet az adott termék állagát legjobban megőrző csomagolás véd meg, a szállítási idő pedig a töredékére csökkent. A tevék helyett kamionok és teherautók járják az utakat, az idővel versenyezve, a lehető legjobb szállítási technológiákra törekedve. Ezek közül a szárazföldi szállítmányozási módok közül az egyik leghatékonyabb a gyűjtőszállítás, ami a feljebb említett szempontok alapján fejlődött, és fejlődik ma is.

A karavánokhoz képest a közúti gyűjtőszállításnál az egyik legfőbb különbséget az összehangolt hálózat kialakítása jelenti. Ez biztosítja azt, hogy a gyűjtőáru megfelelő időben érje el a kapcsolódási pontokat.

A folyamat három szakaszból áll: az előfutás végén egy cross dock raktárban tárolják be az árut, ami a főfutás végén a kiszállító depóba, vagy a megfelelő gerincjárat tárhelyére kerül. Ez ugyancsak egy cross dock raktár, ahol a küldeményt beazonosítják, és végül a megfelelő kiszállító autóba rakodva már a címzetthez szállítják.

Egy csomag nemzetközi útja - és ami mögötte van

Elő-, fő- és utófutás is kell ahhoz, hogy a közel 12 milliós kínai metropoliszból megérkezhessen a 16 ezres magyar városba egy küldemény. Utánajártunk, mi történik a háttérben, és mire kell figyelni a nemzetközi szállítmányozás során.

Annak ellenére, hogy minden egyes pontnál átrakás történik, és az adott szállítmányt többször mozgatják, ez a megoldás bizonyos áruméretig sokkal olcsóbb a részrakó megoldásokhoz képest – mondta a BrandLabnek Csanálosi József, a Raben Trans European Hungary Kft. szállítmányozási operáció vezetője.

Ma már nem a kalózoktól és a rablóktól kell tartani

A szállítmányozó cégek folyamatosan keresik az új megoldásokat a kiszállítás minőségének javítására. A Raben Trans European Hungary Kft. belföldi forgalomban napi 1400-1800 küldeményt kezel, ez csomagolási egységet nézve 4 ezer darabot jelent.

A státuszolás és a dokumentumok kezelésének pontossága, az ügyfelekkel történő kapcsolattartás fejlesztése, hogy a gerincjáratokon közlekedő minden autó rakterének ajtaja plombálva van, és hogy minden depó kamerával felszerelt, mind-mind a biztonságot szolgálják.

Az átrakópontokban, a raktárakban szinte minden szögből látható minden, a szállítmányhoz kapcsolódó tevékenység, ezért az idegenkezűséget a legtöbb esetben észreveszik, minimális a dézsmálás esélye. A szállítással kapcsolatos problémák többségét ma már az okozza, hogy a feladó nem megfelelően csomagolja az árut, és az emiatt megsérül – tette hozzá Csanálosi József.

Jobb helykihasználás

A gyorsaság és a megbízhatóság mellett nagyon fontos a szállított mennyiség növelése is, amire a cég idén egy új technológiát vezet be. Olyan rakatképző fém kalitkákat használnak majd a rakterekben, amelyek lehetővé teszik, hogy egy autóba sokkal több árut lehessen berakni, mint korábban.

A Magyarországon még nem elterjedt megoldással egy fém vázat építenek az általában 80 cm magas raklap köré, így annak tetejére még egy raklapot lehet tenni. A korábban kihasználatlanul hagyott üres tér betöltésével így akár kétszeres árumennyiség is beférhet egy kamionba: 33 helyett 66 raklap indulhat el a szállítás következő állomáshelyére, vagy célpontjára.

Az oldalon elhelyezett tartalom a Raben Group közreműködésével jött létre, előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.