Környezetbarát, és sosem fogy el? Mi lehet az?
A fenntarthatósági megfontolások és előírások mellett miért lehet jó és megtérülő befektetés a megújuló energiafelhasználás, különös tekintettel a napelemrendszerekre? Az ökológiai lábnyom csökkentése mellett számos más érv is amellett szól, hogy a közeljövőben kulcsfontosságú szerepet kapnak az ilyen típusú rendszerek. Ami egészen biztos: a megújuló energia nagyon menő, és egyre menőbb.
Sokat és egyre többet hallani róla, egyre nagyobb szerepet tölt be az energiagazdálkodásban (különböző országokban persze különböző mértékben), egyre inkább róla szól a jövő, ezért talán érdemes tisztázni, hogy mi is az a megújuló energia.
Nézzük tehát: a megújuló energiaforrások emberi időléptékben képesek megújulni, azaz nem fogynak el – ellentétben a nem megújuló energiaforrásokkal. A megújuló energiaforrások a napenergia közvetlen termikus és fotoelektromos hasznosítása, a biomassza, szélenergia, vízenergia, a tenger hullámzásából kinyerhető energia, a geotermikus energia, valamint a Holddal összefüggésben az ár-apály energia.
Nincs károsanyag-kibocsátás és nem fogy el
A megújuló energiaforrások közül sok felhasználása nem jár károsanyag-kibocsátással, de önmagában a megújuló energia nem jelenti automatikusan az emissziómentes, környezetbarát működést. A fatüzelés például megújulónak számít, — hiszen a fa biológiai úton emberi idő alatt pótolható —, ezzel szemben a káros kibocsátástól teljesen mentesen, uránnal működő atomerőmű nem tartozik a megújuló energiát felhasználó erőművek közé.
Bár a megújuló energia „készleteinek” kimerülésétől nem kell tartani, többségük a környezetre és az élőlényekre ártalmas gázokat és melléktermékeket nem bocsát ki, felhasználásukat a helyi adottságok határozzák meg, nem használhatóak fel bárhol, és nem is korlátlan mennyiségben.
A napenergia a jövő
A megújuló energiák közül a világon talán a legelterjedtebben felhasznált típus a napenergia. A Földre mintegy 174 petawatt (PW) energia érkezik a Napból az atmoszféra felső részeibe. Ennek hozzávetőleg 32 százaléka visszatükröződik az űrbe, a maradékot a felhők, illetve a földfelszín és az óceánok nyelik el. Így körülbelül 122 PW éri el a Föld felszínét, ami egy évben 1070 EWh energiát jelent, és így 7500-szorosa az évi energiafelhasználásnak.
A földfelszín, az atmoszféra és az óceánok által elnyelt napenergia 3 850 000 exajoule évente. Az adat alapján 2004-ben a Földre jutó egy óra napsugárzás több energiát jelent, mint amennyit az emberiség egy év alatt felhasznál. Emiatt nem is csoda, hogy rengeteg globális vállalkozás is ebben látja a jövőt, amit igazol a tény, hogy például Kalifornia államban a megtermelt energia java része a napenergiának köszönhető, illetve az ezt kiaknázó rendszereknek.
A napenergia hasznosítása történhet aktív módon naperőműben, napelemmel vagy napkollektorral, illetve passzív módon, ilyen például az épületek tájolása segítségével elért hőmegtakarítás, vagy a hőszigetelés.
Decentralizált energiatermelésre sok háztartásban használják világszerte. Az aktív energiatermelési formának két módja van. Az első módszer szerint a napenergiát hőenergiává alakítja át egy szerkezet. A hőenergia „gyűjtése” és tárolása gépészeti berendezésekkel főképp napkollektorokkal történik. Ez a berendezés elnyeli a napsugárzás energiáját, átalakítja hőenergiává, majd ezt átadja valamilyen hőhordozó közegnek.
Magyarországon először 2007 augusztusában telepítettek napkollektort panelházra, Miskolcon él a szerencsés lakóközösség. Azóta elképesztő módon elterjedt ez a megoldás, illetve teret nyert a napelem is, ami sok esetben még biztosabb technológiának számít.
Éjszaka csend van
A napenergiának voltaképpen csak annyi a hátránya, hogy a napsugárzástól függően az erőművek nagyon váltakozó nagyságban állítanak elő elektromos energiát, nehezen prognosztizálható ciklusokban, éjszaka pedig egyáltalán nem képesek áram előállítására.
A napelemeket két fő csoportra lehet osztani a technológiájuktól függően: kristályos és vékonyfilm-rétegű fajtákra. Az előbbi szintén két csoportra bontható: mono- és polikristályos változatokra. A piacon a kristályos napelemek számítanak a legkiforrottabb és legelterjedtebb technológiának.
A vékonyrétegű napelemek a világ napelemes piacának 20 százalékát jelentik. Mivel kisebb a hatásfokuk, így családi házra nagyon ritkán kerülnek, mert nagyobb a területi igényük a kristályos napelemekhez képest.
A vékonyrétegű napelemeknek jobb a hőmérsékleti együtthatója, így főként a sivatagos, nagyon meleg környezetben (tehát nem Közép-Európában) van előnye, mert nagy melegre és a környezeti hatásokra kevésbé érzékenyek, mint a kristályos napelemek.
Hazánkban az árak miatt a polikristályos rendszert érdemes használni, de a termelést tekintve a monokristályos szinte megegyezik vele. Ebből adódóan a beszerezhetőség, az ár, a gyártó és a tetőn való elhelyezhetőség alapján szokás választani.
Tévhitek és tények
A napelemekkel kapcsolatban is számos tévhit tartja magát, nézzünk ezek közül néhányat. A megtérüléssel kapcsolatban sok tévhit kering. Egyesek azt állítják, hogy akár egy évszázad is eltelhet, míg a befektetett összeg kifizetődik. Ez azonban nincsen így, a körülményektől függően egy napelem 10-20 év alatt visszahozza a költségeket.
Tegyük fel, hogy egy átlagos család évi villanyszámlája 150 ezer forint és a napelemes rendszer beruházási költsége másfél millió forint. Az inflációt figyelmen kívül hagyva tehát 10 éven belül megtérülhet a napelemes rendszer.
További általános vélekedés, hogy a napelemes rendszer felszerelése megfizethetetlen. Egy minőségi napelemes rendszer kiépítése egyszer jár csak nagyobb költséggel, de belátható időn belül már akár nyereséget is képes termelni.
Talán hihetetlennek tűnik, de az is makacsul tartja magát, hogy mivel csak nappal termel, ezért éjjel nincs áram. Ezzel szemben a modern rendszereknek már nem okoz gondot az éjszakai áramellátás.
A hálózatra kötött napelemek folyamatosan kapcsolódnak a rendszerre, ami lehetővé teszi, hogy akkor is áramhoz juss, ha épp este van. A sziget üzemű megoldások esetében a rendszer képes nappal áramot táplálni az akkumulátorba, ami így éjjel is ellát a szükséges mennyiséggel.
Ehhez kapcsolódik a téves vélekedés, hogy csak akkor működik, ha süt a nap, így felhős időben semmit nem termel. Az tény, hogy a napelemek direkt napsütésben, derékszögű beesési szögben és alacsony hőfokon működnek a legjobban, azonban felhős időben is termelnek, és akár 50-90 százalékos kihasználtsággal tudnak funkcionálni.
Mivel a napelemek az idő nagy részében részterhelésen működnek, a mai technológiák kifejezetten nagy figyelmet szentelnek az e tartományban lévő optimális üzemeltetésre.
A napelemek miatt nem kell villámhárítót felszerelni:a hazai villámvédelmi jogszabály szerint nem kötelező villámhárítót szereltetni a családi házak tetejére, mivel a napelemek 10 kW teljesítmény alatt nem jelentenek kockázatot. Emellett a magyarországi jogszabály szerint a háztartási méretű napelemek nem építési engedélykötelesek.
Nincs drága szervizelés
A napelemes rendszerek nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, ezért a karbantartási igényük nagyon alacsony. Ha mégis felmerül valamilyen probléma, azt a telepítést végző cég a legtöbb esetben garanciálisan megjavítja, ugyanis ezek a vállalatok egyes elemekre akár 30 év garanciát is biztosítanak. Tehát az sem igaz, hogy ha bármi tönkremegy, a gatyánkat is ráfizethetjük a javításra.
A napelem természetesen nem csak a déli oldalon működik. A nem déli tájolás során ugyanazt az eljárást kell követni, mint a felhős időben: a megfelelő dőlésszöget kell megtalálni. Az tény, hogy ilyen esetben nem használható ki a maximális teljesítmény, de 85 százalék még így is elérhető, ami jó eredménynek számít.
Vannak olyan állami támogatások, amik elősegíthetik a napelemek elterjedését és megkönnyíthetik a vásárlást. Ezek közé tartozik a lakosság számára elérhető kedvező, nulla százalékos kamatú visszatérítendő hitel, aminek futamideje maximum 20 év. A közép-magyarországi régióban lévő vállalkozásoknak a VEKOP nyújthat segítséget, ami hitel és támogatás formájában nyilvánul meg. Minden más régióban lévő cég számára a GINOP érhető el.
Költözés esetében a napelemek szintén költöztethetőek, és az ezzel járó költség elenyésző a telepítés összegéhez képest. Ha azonban valaki valamilyen oknál fogva nem szeretné magával vinni, a rendszer jelentősen növeli az ingatlan értékét.
Az E.ON Hungária csoport anyavállalatához hasonlóan az új energiavilágra fókuszál. Az E.ON Solar saját fejlesztésű napelempanelek alkalmazásával az energiaköltségeket környezetkímélő, fenntartható módon, minőségi napelemes rendszerekkel lehet mérsékelni, optimalizálni. A piacon egyedüliként az E.ON Solar 20 éves garanciát biztosít napelemeire, illetve a kiépített rendszerekre. Az E.ON Solar napelemes rendszerrel könnyen kézben lehet tartani az energiaköltségeket, sőt függetlenedni is lehet az energiaáraktól. A nyáron megtermelt és fel nem használt energiát télen is fel lehet használni. A Solar paneleket egyedi méretekben is meg lehet rendelni és műemlékvédelmi oltalom alatt álló épületekhez a tető színével harmonizáló paneleket is lehet választani.
Az oldalon elhelyezett tartalom az E.ON megbízásából a HVG BrandLab közreműködésével jött létre. A tartalom előállításában a hvg.hu és a HVG hetilap szerkesztősége nem vett részt.
Az energiaspórolás nem csak pénzkérdés
Az ökoházak világában mindenki azt gondolja, hogy energiát spórolni csak komoly beruházással lehet, pedig minimális ráfordítással is sokat tehetünk az olcsóbb és hatékonyabb háztartásért. Milyen lehetőségeink vannak tízezres, százezres esetleg milliós nagyságrendben? Ezeket gyűjtöttük össze.
Madárvédelemtől a jövő energiájáig: hackathonok hoznak friss szemléletet a nagyvállalati gondolkodásban
Informatikus körökből indult, ma viszont már nagyvállalatok használják arra, hogy innovatív ötleteket vagy új munkaerőt gyűjtsenek. Utánajártunk a műfaj legfontosabb jellemzőinek, és megnéztük, milyen területeken hasznosítható a geekek maratonjából kifejlődött ötletgyár.
Üvegpók, Hotel Menthol, gigantikus disznók – Így lettek a showelemek (majdnem) fontosabbak a zenénél
Már jó ideje elmúltak azok az idők, amikor pár jó dal és egy karizmatikus előadó elég lett volna ahhoz, hogy egy koncert nagy sikert arasson. Sőt, valójában már azok is, amikor a tökéletes koncertélmény ne volna alapértelmezett követelmény. Lássuk, hogyan alakult a színpadi show-k története, és hogy ki mivel próbálkozott és próbálkozik, hogy minél jobban feldobja produkcióit.
