A digitalizációval egy sor pénzügyi eszköz is “megújult”: az érintésmentes fizetés mellett megjelent a mobilos – és ennek kiterjesztéseként – a hordható digitális eszközökkel, például okosórákkal történő fizetési lehetőség, emellett azonban olyan fejlesztések is alakítják a használati szokásokat, mint az önkiszolgáló kasszák vagy a “Tap& Go” típusú jegyvásárlás. Ezeknek köszönhetően hogyan változtak meg a bankkártyás fizetési szokások, trendek?
Márkus Gergely: Ma már sokszor elő sem kerül a pénztárcánk – a fizetés egyetlen érintés, amely észrevétlenül épült be a mindennapjainkba, legyen szó okosóráról, mobiltelefonról vagy akár a Budapest Pay&Go-ról, ami több mint 2 éve érhető el két budapesti tömegközlekedési járaton. Ezek a megoldások a vásárlóknak kényelmesebb és könnyebb fizetést, a kereskedőknek pedig gyorsabb kiszolgálást és egyszerűbb pénzkezelést jelentenek. Nem véletlen, hogy Magyarországon a bolti kártyás fizetések 99%-a már érintésmentes, és globálisan is ezt a fizetési módot preferálja a kártyabirtokosok többsége. A digitális fizetés már rég nem technológia, hanem választás kérdése – és tapasztalataink szerint akkor lesz valódi alternatíva, ha gyors, kényelmes és biztonságos egyszerre.
Hogyan alakítja a jövőt a technológia az új vásárlási lehetőségekkel, fizetési formákkal és a pénzhasználat gyökeres átalakulásával?
MG: A jövő fizetési élménye nemcsak kényelmesebb, hanem egyre inkább személyre szabott lesz. A Mastercard jövőképe szerint a tranzakciók a háttérben történnek majd, a hangsúly pedig a vásárlási élményen lesz. Erre épül például az agentic pay technológia is, ahol egy intelligens AI asszisztens képes helyettünk lebonyolítani a teljes a vásárlási folyamatot, az online kereséstől a checkoutig. Ma már a fizetési technológia mindinkább alkalmazkodik az adott szituációhoz, legyen szó koncertről, benzinkútról vagy akár otthoni vásárlásról.
A Mastercard adatai szerint az elmúlt 8 évben négyszeresére nőtt a kártyás tranzakciók és háromszorosára az elektronikus fizetések aránya – előfordulhat olyan, hogy a banki rendszerek már nem bírják a terhelést? Mi a garancia rá, hogy az elektronikus fizetési módszerek megbízhatóan elérhetőek, akkor is, ha például rendszerleállás, vagy áramszünet van?
MG: A Mastercard naponta több százmillió tranzakciót kezel világszerte. Rendszereink úgy épülnek fel, hogy még a legextrémebb terhelés mellett is zavartalanul működjenek. Globálisan több kontinensen vannak adatközpontjaink, amelyek szükség esetén átveszik egymás feladatait, például áramkimaradás esetén. Minden új fejlesztést valós körülmények között tesztelünk, stressztesztekkel és automatizált biztonsági mechanizmusokkal. A fizetés egyébként sok esetben internetkapcsolat nélkül is működhet, hála az offline tranzakciókezelésnek, ami például fesztiválokon vagy szabadtéri piacokon különösen fontos.
Amikor “jelszómentes” fizetésről beszélünk, ez sokak számára a védelem hiányát jelenti, holott ezek a technológiák, ha lehet, még biztonságosabbak a korábban használt megoldásoknál. Mi garantálja a biztonságot az új digitális fizetési formáknál?
MG: A hagyományos biztonsági elemek – mint a PIN-kód vagy a jelszó – évekig a digitális fizetések alappillérei voltak. Hátrányuk, hogy könnyen megfejthetőek, máshol is újra felhasználhatók, és a csalók épp ezek megszerzésére specializálódnak – például adathalász üzenetekkel vagy hamis weboldalakkal.
Ezért a Mastercardnál olyan megoldásokat fejlesztünk, amelyek kiváltják ezeket a sérülékeny pontokat – anélkül, hogy a felhasználónak bármiről is le kellene mondania. A biometrikus azonosítás – például az ujjlenyomat vagy az arcfelismerés – olyan egyedi azonosítókra épül, amelyeket nem lehet elfelejteni, ellopni vagy lemásolni. Az eszközalapú hitelesítés pedig gondoskodik arról, hogy a tranzakció csak az ismerős, regisztrált készüléken keresztül valósulhasson meg.
Emellett minden fizetés egyedi azonosítóval történik: a kártyaadatok helyett tokenizált információ vesz részt a vásárlási folyamatban – ez egy olyan kód, amely más környezetben nem használható újra. Így akkor is védve maradnak az érzékeny ügyféladatok, ha a kódok illetéktelen kézbe kerülnek.
A mesterséges intelligencia ma már az élet egyre több területén megtalálható – a pénzügyi tranzakciók világában milyen változásokat hozhat ez a technológia?
MG: A mesterséges intelligencia ma már alapjaiban formálja a fizetési rendszereket. Egyfelől biztonsági hálóként működik: a Mastercard napi 125 milliárd adatpont elemzésével képes felismerni azokat a mintázatokat, amelyek csalásra utalhatnak – mindezt úgy, hogy a felhasználó ebből semmit nem érzékel. Más területeken a kényelem kerül előtérbe, erre pálda a már említett agentic pay technológia. Fontos kiemelni, hogy a folyamat mindig a felhasználó döntéseire épül. Ő határozza meg, mely esetek igényelnek jóváhagyást, és hol engedélyezi az automatikus lebonyolítást – például rendszeres előfizetéseknél vagy kisebb összegű vásárlásoknál.
Megfordítva a kérdést: a mesterséges intelligencia milyen veszélyeket jelenthet a pénzügyi szektor számára, ha rosszindulatú hackerek kezébe kerül? Hogyan lehet az ilyen fenyegetések ellen védekezni?
MG: Az AI kétélű eszköz: miközben védi a fizetéseinket, a csalók is egyre kifinomultabban használják. Ma már néhány kattintással bárki készíthet olyan hamis e-mailt vagy hangüzenetet, amely szinte tökéletes másolata egy bank vagy közműszolgáltató hivatalos kommunikációjának – és éppen ez a hasonlóság teszi igazán veszélyessé.
A Mastercard megbízásából készült tanulmány szerint az online piactereken vásárlók 43%-a már találkozott valamilyen csalási kísérlettel, és a digitális csalásokból származó károk értéke a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján tavaly elérte a 41 milliárd forintot. Ahhoz, hogy lépéselőnyben maradjunk, döntő fontosságú a fenyegetések korai felismerése és előrejelzése. Folyamatosan figyeljük a szokatlan fizetési mintázatokat, például ha valaki hirtelen idegen országból vásárol vagy egy szokatlan összegű tranzakciót próbál végrehajtani. A mesterséges intelligenciával támogatott biztonsági rendszereink ilyenkor gyorsan reagálnak, és extra ellenőrzést kérhetnek. Ennek köszönhetően 2023-ban világszinten több mint 20 milliárd dollár értékű csalást sikerült megelőzni.
A technológia azonban csak az egyik oldal. Ugyanilyen fontos, hogy az emberek magabiztosan és tudatosan mozogjanak a digitális térben. Ezért indítunk edukációs kampányokat vagy veszünk részt olyan fontos iparági kezdeményezésekben, mint a KiberPajzs. A cél, hogy segítsünk az embereknek felismerni a csalásra utaló jeleket, ezáltal tudatosabb döntéseket tudjanak hozni online vásárlás vagy fizetés közben.
Napjainkban felélénkült a társadalmi párbeszéd a készpénz szerepéről. Hogyan látja mindezt egy olyan piaci szereplő, mint a Mastercard?
MG: A Mastercard számára kiemelten fontos, hogy a felhasználó mindig maga dönthesse el, hogy az adott vásárlási szituációban melyik fizetési mód a legkényelmesebb számára. Üdvözöljük a versenyt az egyes fizetési módok között, azonban azt látjuk, hogy Magyarországon az emberek egyre inkább a digitális megoldások felé fordulnak: az elmúlt nyolc évben négyszeresére nőtt az elektronikus tranzakciók száma, a kártyás forgalom (az ATM-es készpénzfelvételekhez viszonyítva) már 65%-ban vásárlásokhoz kötődik, míg a digitális pénztárcákba történő kártyaregisztrációk tízszeres növekedést mutattak.
Fontos, hogy ez az élmény mindenkinek egyformán elérhető legyen – a legkisebb vidéki boltban éppúgy, mint egy nagyvárosi üzletben. Nemcsak kényelmesebb és biztonságosabb alternatívát kínálunk, hanem olyan rendszert építünk, amely hozzájárulhat a gazdaság fehéredéséhez is.
Mi a nagy bankok, illetve a Mastercard álláspontja a kriptovalutákkal kapcsolatban? Ezekben a digitális fizetőeszközökben sokan a pénzügyi rendszertől való függetlenedést, mások a csalók paradicsomát látják. Hol az igazság a két szélsőség között?
MG: A Mastercard óvatosan nyitott a kriptovaluták irányába. A technológia önmagában nem jó vagy rossz – a kérdés mindig az, hogyan és milyen keretek között használjuk. A blokklánc-alapú megoldások rengeteg lehetőséget kínálnak, de a kulcs a megbízhatóság, az átláthatóság és a biztonság.
Ezért dolgozunk világszerte szabályozókkal, fintech cégekkel és bankokkal azon, hogy a jövőben digitális valutákkal is fizethessünk és az ugyanolyan gyors, biztonságos és felhasználóbarát legyen, mint a ma ismert tranzakciók. Azokban az innovációkban hiszünk, amik valódi értéket teremtenek – nemcsak a felhasználók, hanem a kereskedők és a teljes pénzügyi ökoszisztéma számára.
