Több német-cseh viszonylatú ügyet egyesített módon elbírálva, a bíróság kimondta: Németország főszabály szerint köteles ugyan elismerni az állampolgárai részére - azok német vezetői engedélyének bevonását követően - kiállított cseh vezetői engedélyeket. E vezetői engedélyek elismerése azonban mégis megtagadható, ha a cseh vezetői engedélyből vagy a Cseh Köztársaságtól származó információkból az következik, hogy ezen állampolgárok szokásos tartózkodási helye a cseh engedélyek kiállításakor nem a Cseh Köztársaság területén volt.

Több német állampolgár, akiknek vezetői engedélyét a német hatóságok alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában történő vezetés miatt visszavonták, 2004-2005-ben a Cseh Köztársaságba utazott azért, hogy ott cseh vezetői engedélyt szerezzen. Bár ezek a személyek Németországban nem álltak új vezetői engedély kérelmezésére vonatkozó tilalom hatálya alatt, azonban nem tudták teljesíteni a német jog által az engedély újbóli megadására vonatkozóan előírt kiegészítő feltételt. Eszerint az, akitől a vezetői engedélyt alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság állapotában történő vezetés miatt vonták vissza, köteles az illetékes hatóság részére orvosi-pszichológiai szakvéleményt benyújtani, amely igazolja, hogy a visszavonás indokai már nem állnak fenn.

Mivel az érintett járművezetők nem nyújtottak be ilyen szakvéleményt, a német hatóságok megvonták tőlük a cseh vezetői engedély német területen való használatának jogát. E közigazgatási határozatokat az említett német állampolgárok megtámadták, és az ügyek végül Luxembourgban landoltak.

Egy közösségi irányelv értelmében a tagállamok az általuk kiállított vezetői engedélyeket kölcsönösen elismerik. Ezen irányelv szerint a vezetői engedély jogosultja szokásos tartózkodási helyének az engedély kiállításakor a kiállító tagállam területén kell lennie. Ezenkívül a jogosult köteles jártassági, magatartási és elméleti vizsgát tenni, valamint meg kell felelnie bizonyos egészségügyi követelményeknek.

A német jog szerint a vezetői engedély németországi visszavonása esetén ugyanazon jogosult számára egy másik EU-tagállamban kiállított vezetői engedély németországi használata csak külön kérelem alapján engedélyezhető, ha a visszavonás alapjául szolgáló okok már nem állnak fenn.

Csütörtöki ítéletében a bíróság kimondta, hogy a tagállamok főszabály szerint minden előzetes formai követelmény előírása nélkül kötelesek elismerni egy másik tagállam által kiállított vezetői engedélyt, még akkor is, ha ez utóbbi tagállam nem ír elő olyan szigorú követelményeket az engedély megszerzéséhez szükséges orvosi vizsgálat tekintetében, mint az előbbi. Ez a szentencia tehát a fent említett német jogi előírást "felülírja".
E főszabály alól azonban vannak kivételek. Az egyik, hogy ha a jogosítványt meghatározott tartamú tilalmi időszak előírásával vonták vissza, akkor a tilalmi időszak lejárta előtt kiállított újabb vezetői engedély elismerése megtagadható.

A másik kivétel - és emiatt jár végül is rosszul a konkrét ügyekben érintett néhány német állampolgár - az az eset, ha az új jogosítványból kiderül, hogy a jogosult szokásos tartózkodási helye a jogosítvány kiadásakor nem a kiadó állam területén volt. Magyarán: az érintett németeknek csehországi "szokásos tartózkodási helyet" kellett volna igazolniuk - legalábbis a jogosítvány kiállításának idejére - ahhoz, hogy Németországban is használható