Éveken keresztül ébredtem fél hatkor arra, hogy a szomszéd beindította az Ifáját. Aztán később az Ivecóját, majd a Mercedesét. Miközben a jó öreg dízel kotyogott, ő visszament reggelizni. Fél órával később tért vissza a járműhöz, addig a motor már bemelegedett, és persze az összes szomszéd felébredt. Az ilyen ébresztés Németországban tilos, és 10 euró bírsággal jár – arról nem is beszélve, hogy a szomszédok bosszúja ennél sokkal drasztikusabb lehet. De miért olyan fontos, hogy a motor felmelegítésére odafigyeljünk? Ha hiszünk Leopold Mikulicnak, a Mercedes-Benz motorfejlesztőjének, a modern motorok jól viselik a hidegindítást.

Legyünk mégis óvatosak: a motor és a belső részei különböző anyagokból készülnek és különböző mértékben tágulnak. Azt is érdemes tudni, hogy elsőnek a dugattyúk melegednek fel. Mégpedig úgy, hogy annál gyorsabban tágulnak, minél jobban nyomjuk a gázt. A henger azonban, a körülötte lévő vízborítással, a körülményekhez képest lassabban melegszik. Ez ahhoz vezethet, hogy a dugattyú nem fér bele a hengerbe – tehát szorul. Az így keletkező karcolások a hengerfalon már gyakran azoknál a tengerentúlról érkező új járműveknél is előfordulnak, amik a szállítás során a hajóra fel, majd a hajóról lehajtástól keletkeznek – tehát már jó néhány rövid útszakaszt és hidegindítást tudnak maguk mögött. Ahhoz, hogy eközben elkerüljék a gyertya nedvesedését, kíméletlen gázfröccsel indítják az autókat.

Óvatosan a gázzal
Egy további érzékeny pont a hengerfejtömítés. A fej legtöbbször alumíniumból van, gyorsabban melegszik, mint az öntvényvas motorblokk (az alublokkoknál ez kevésbé drámai). Közte van a hengerfejtömítés, ami azért van, hogy kiegyenlítse a mozgást a két nagy motorrész között. És mindezt olyan nyomásnál, ami a 200 bárt is eléri. Már csak emiatt is ajánlatos a visszafogott gázpedál használat. Még ott van a kenőképesség kérdése: a hideg olaj sűrű, nehezen jut el a kenést igénylő helyekre. Míg a hengerfejben a legkisebb sarokba is eljut az olaj 10 másodpercig is eltarthat, ez idő alatt a kenőfelületek még szárazak. A 0W30 vagy 0W40 olajoknál jobb a helyzet, de hidegben ezek sem olyan hígak, mint a víz. És ne feledjük, hogy a motorolaj kb. 80 foknál éri el az optimális kenőhatást.

Néhány másodperc üresjárat, majd normál tempóban vezessünk
Az, hogy az olaj mikor éri el ezt a hőmérsékletet, nem tudjuk pontosan – hiszen kinél van olajhőfokmérő? Ha a vízhőmérséklet már normális értéket mutat, az olaj még jéghideg lehet. Körülbelül a 20 kilométer után éri el a kenőolaj az üzemi hőmérsékletet. Az olaj-víz hőcserélőt használó járműveknél (TDI stb.) kicsit gyorsabban megy, a nagy mennyiségű olajtartalékkal rendelkező régebbi modelleknél – Alfa, Porsche, és általában a dízeleknél – az is előfordulhat, hogy szinte alig melegszik fel.

Mégis hogyan történjen a kíméletes indulás hidegben? A melegítés üresjáratban kiesett, már csak azért is, mert a főtengely igénybevétele ilyenkor a legnagyobb.  Ehelyett azt ajánljuk: indítsuk be a motort, de ne bőgessük; néhány másodpercig járassuk üresben, és normál tempóban induljunk. Ne húzassuk ki a motort, váltsunk fel mielőbb magasabb fokozatra, 2000-2500-as fordulat bőven elég az ébredező motornak. És így a szomszédokat sem bosszantjuk.