Februárban még teszteli a rendőrség az új sebességmérő készüléket, márciustól azonban már élesben használják a gyorshajtók kiszűrésére. Az ORFK összesen 160 darabot szerzett be, darabonként 5,7 millió forintért. De nemcsak a gyorshajtást tudják rögzíteni, hanem a funkciók bővítése után áprilistól más szabályszegéseket is.

Így bírságra számíthatnak majd a kamerák által lekapott

- tilos jelzésen (piros lámpán és vasúti átjárón) áthajtók,

- a biztonsági övet be nem csatolók,

- a nem a kötelező haladási iránynak megfelelően közlekedők,

- a záróvonalat átlépők,

- a buszsávot használók,

- a forgalomban lejárt érvényességű műszakival

- vagy biztosítás nélkül részt vevők is.

(A műszakit a rendszám melletti matricáról, a biztosítást pedig a rendszámról tudja real time ellenőrizni.)

A berendezések alkalmasak lesznek a forgalomszámlálásra, a körözött járművek megtalálására, a veszélyes árut szállító gépjárművek kiszűrésére, sőt a torlódások észlelésére is. A sokféle használati funkció miatt nevezi a rendőrség az új sebességmérőket Komplex Közlekedési Ellenőrzési Pontoknak.

12,5 milliárdba kerül az 525 rendőrségi szem

Korábban írt a hvg.hu már arról, hogy a rendőrség a meglévő mintegy 160 sebességmérő készüléke mellé 525 új berendezést – 160 változtatható helyzetű és 365 mobil sebességmérőt – vásárolt 12, 5 milliárd forintért. A Belügyminisztérium a beszerzési terv nyilvánosságra kerülésekor egy évvel ezelőtt azzal indokolta a vételt, hogy rendőrségi adatok szerint a 2013. május végéig történt 5 183 személyi sérülésessel járó közlekedési baleset 30,8 százaléka a gyorshajtóknak köszönhető.

Jámbor István alezredes, a rendőrségi sebességmérés mindentudója

Túry Gergely

A vezetés közben mobiltelefont használókra azonban nem jelentenek majd ilyen veszélyt a modern sebességmérők – tudta a meg a hvg.hu Jámbor István rendőr alezredestől, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Közlekedésrendészeti Osztályának vezetőjétől. „A vezetés közbeni mobiltelefonálást nem egyszerű bizonyítani, ahhoz ugyanis a látszania kell és valóban mobiltelefonnak kell lennie, illetve azt a sofőrnek használnia is kell. Ezek együtt szükségesek ahhoz, hogy járművezető magatartása jogsértő legyen.” Leleményes kifogás pedig bőven akad. Előfordult, hogy a sofőr azzal magyarázta a kezében tartott mobilt, hogy azzal a fülét melegítette – hozta fel az osztályvezető.

Megjegyezte, a kamerák által kiszűrt szabálysértések esetében is adódik bizonyos hibaszázalék, hiszen a gépjárművek utastérbe belátni nem mindig egyszerű. A becsatolt biztonsági övről való meggyőződést nehezíti például, ha az azonos színű a járművezető ruházatával. „A sebességméréssel kapcsolatban elvárás, hogy hatszáz méterről képes legyen megállapítani a jármű sebességét, de természetesen az éjszakai fényviszonyok is befolyásolhatják a felvétel minőségét. Mi sem szeretnénk olyan fotókat, amelyeken csak a jármű két fényszórója és a rendszámtábla vehető ki.”

Jámbor István beszámolt arról is, hogy a berendezések kétfajta üzemmódban működtethetők. Az egyik az automatikus mód, amikor a rendőr leállítja sebességmérőt a kijelölt helyszínen, beállítja a menüpontokat és hagyja a készüléket dolgozni. A másik üzemmód, például a gyorshajtók hatszáz méterről történő kiszűrése, már kezelői beavatkozást igényel – ismertette az alezredes –, mert a szabályszegő autóst célzó jellel végig kell követni és öt felvételt kell róla készíteni.

A rendőrségi sebességmérés fő céljai

Az ORFK Közlekedésrendészeti Osztály vezetője a nagyszámú sebességmérő bevetésétől azt várja, hogy a rendszer hatására jelentősen csökkenni fog a közlekedéshez kapcsolódó személyi sérülések, halálesetek száma, gazdasági károk mértéke. „Reméljük, hogy a járművezetők magatartását a jogkövetés irányába tereli az a veszély, hogy szabálysértés elkövetésekor a hatóság figyelő szemei tetten érhetik" – mondta az alezredes, aki az objektív felelősség 2008-as bevezetését is sikerként értékelte, hiszen 2012-ig felére csökkent a közlekedési balesetekben meghaltak száma, valamint kevesebb üzembentartót bírságoltak meg és a gyorshajtás miatti átlagbírság is csökkent: 2008 óta 39 ezer forintról 34 ezerre. Az átlagbírság mérséklődése egyértelműen jelzi a haladási sebesség csökkenését.

A bemutatón az Állami Egészségügyi Központnál elhaladókat pásztázta a kamera

Túry Gergely

A külföldi rendszámú járművel szabálytalankodókra is rosszabb idők járnak, Jámbor István szerint egyre kevésbé tudják megúszni például a száguldozást. „Az elmúlt esztendő óta – egy nemzetközi megállapodás alapján – az uniós járművek üzembentartóinak adataihoz is hozzáférünk, így a bírságot ki tudjuk nekik küldeni. Amennyiben ezt mégsem fizetnék meg, akkor arra is van lehetőség, hogy az adott ország társszerveihez forduljunk, és az ő segítségükkel hajtsuk be a büntetést. Ráadásul a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat-projekt keretében tavasszal tíz motorkerékpárt és húsz autót vetünk be többek között arra, hogy azonnal intézkedhessenek a jogsértő „külföldiekkel” vagy a bírság megfizetésével elmaradt üzemben tartókkal szemben – tette hozzá az osztályvezető. Harmadik országok autósaival szemben azonban nem tudnak eljárni. Őket kizárólag csak akkor tudják megbírságolni, ha a jogsértést követően megállítják a járművet, és megállapítják, hogy ki vezette azt.

A rögzített pontú sebességmérők később érkeznek; azok közel 130 helyen összesen 365 forgalmi sávot figyelnek majd, vagyis az autópályákon minden sávot külön kamera fog pásztázni. „Ezek kihelyezésekor nem csak azt kell figyelembe vennünk, hogy útkanyarulatban nem lehetnek, hiszen a méréshez szükség van egy egyenes útszakaszra, egy megfelelő helyre, ahol be tudják építeni, de áramforrásra is, így ez utóbbi feltétel tekintetében nem biztos, hogy a legmegfelelőbb pont például a Hortobágy közepe.”

Jámbor István hangsúlyozta: nem gondolják, hogy ezzel minden jogsértés visszaszorítható, nyilván nem a sebességmérők, hanem járőrök szűrik majd ki az ittas járművezetőket. De szerinte mindent meg kell tenni, amivel a közlekedés biztonságosabbá tehető, s tovább csökkenthető a balesetek, azon belül is a halálos kimenetelű szerencsétlenségek száma.