Hivatalos becslések szerint, a használt autók óratekerésének járulékos költsége évente 5,6 - 9,6 milliárd euró közötti kárt okoz. Önmagában a használt autók piaca értékében is többszöröse az új autókénak, és ezen a területen a továbbadott autók fele fertőzött az óratekeréssel.

A Politico című lap riportja szerint a helyzet olyan súlyos, hogy például Európa legnagyobb használtautó-piacán Lengyelországban 70-90 százalékban tekert órájú autót lehet csak venni. Ez mintegy 1 millió autó jelent minden évben. A kocsikat ott jelenleg, a bűvös 200 ezer kilométerre állítják vissza annak érdekében, hogy kelendőek legyenek. Hasonló a helyzet – bár erről nem ír konkrétan a Politico – de szinte minden országban.

Megoldás az óratekerés ellen is létezik, amely terjedőben is van, csak ki kellene terjeszteni.

Belgiumban 2004-óta, kötelezően, minden szervizlátogatáskor, műszakiztatáskor rögzítik egy adatbázisba az autók futásteljesítményét is, amely adatokkal aztán össze lehet vetni a valóságot egy autó vásárlása előtt.

Lényegében ennek, és a hasonló rendszereknek a teljes hozzáférhetőségén múlik, hogy érdemben előre lehessen lépni az óratekerőkkel szemben – írja a Politico. A belgiumi Car-Pass rendszer teljes megnyitása illetve összefűzése, segíthetne tájékozódni az országból származó autók előéletének vizsgálatában.

carpass

Hasonló rendszer működik Hollandiában is, és megjegyezzük, hogy Magyarországon is elindult hasonló adatbázis, amely az eredetileg is magyar forgalomba helyezésű autók esetében biztosan szépen kitisztítja idővel a piacot. (Illetve azon importautóknál is, amelyeket előbb-utóbb rögzítenek a magyar rendszerbe, kérdés persze az alapadat mekkora csalás volt.) Egy ilyen adatlekérdezés mindenki számára itthon is ajánlott, 625 forintért az Ügyfélkapun keresztül, azt legalább láthatja egy autóról, hogy milyen számokkal szerepel a rendszerben és, hogy forgalomban van-e.

Egy összeurópai szintű lekérdező rendszer kiépítésére végeztek is számításokat, amely szerint ez 97 millió euróba kerülne, viszont az óratekerések 97 százalékát szűrni lehetne vele. A rendszer lényege, hogy minél több helyről szerezzen be információt az autókról.

Minden harmadik német használt autóban tekerték az órát

Egy német autóklub saját számításai szerint a német autók közel harmadában nem valós a kilométeróra állása. Az eléggé megdöbbentő adatot az Automobilclub von Deutschland (AvD) vetette fel a saját adataira támaszkodva.

Egy másik megoldás a gyártók oldaláról lenne elvárható, miszerint olyan műszereket építenének be, amelyek nem engedik a csalást. Ennek költségét 19,6 milliárd euróra becsüli az uniós szervezet, vagyis szinte kizárható, hogy valóra váljon.

Még egy érdekes alternatíva a jövőre nézve, a virtuális valuta a Bitcoin által megismert blockchain technológia, amely bizonyos időközönként jóváhagyja az órában lévő adatokat. A probléma a rendszerrel, ha az óra ténylegesen elromlik valamiért, hagyni kell egy kiskaput arra, hogy módosítsák az adatait, ami viszont sebezhetővé teszi az egész rendszert.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.