szerző:
László Ferenc
Tetszett a cikk?

Nyakunkon a minden korábbinál szigorúbb EU-s károsanyag-kibocsátási norma, amelynek csak villanyosítással tudnak megfelelni a gyártók. Ki jobban, ki kevésbé teszi elektromossá autóit, ez pedig különböző előnyökkel és hátrányokkal járhat.

Nem szabad azt gondolni, hogy a hibrid technológia mai találmány. Olyannyira nem, hogy az alapötlet még a 19. század végén bukkant fel először, és a világ első hibrid autója 1900-ban látta meg a napvilágot. Az persze már más kérdés, hogy ezután eltelt közel 100 esztendő úgy, hogy a hibrid autók fejlesztéséről nem sokat lehetett hallani.

Az 1990-es évek végén azonban a japán gyártók rájöttek arra, hogy a hibrid technológiával jelentősen csökkenteni lehet a fogyasztást, ami ugyebár egy erősen vevőcsalogató tulajdonság. A 2010-es évek legvégén pedig az autóipari cégek már nem is annyira önszántukból, hanem inkább a törvényi szabályozások miatt fordulnak egyre inkább hibrid vagy akár teljesen elektromos irányba.

Nyakunkon a CO2-kvóta
©

De pontosan mit is értünk hibrid hajtás alatt? A legegyszerűbben talán úgy lehet megfogalmazni, hogy azok az autók nevezhetők hibridnek, melyek hajtásában a belső égésű motor mellett egy vagy több elektromos árammal működő egység is kiveszi a részét. Míg a párhuzamos hibridek esetében mindkét motor kiveheti a részét a hajtásból, addig a soros hibridekben csak az elektromos motor hajtja a kerekeket, a fix fordulatszámon nagy hatékonysággal működő belső égésű motor pedig csak áramot termel. Hasonló elven működnek egyébként az opcionálisan range extender, vagyis hatótávnövelő funkcióval rendelhető villanyautók is.

Minden szempontból a legegyszerűbbek és legolcsóbbak a lágyhibridek. Ezek a 12-48 V-os rendszerű autók arról ismerszenek meg, hogy a bennük lévő kisméretű villanymotor olyan szerény teljesítményű, hogy önmagában nem képes az autó mozgatására. Ezeket a hibrideket úgy kell elképzelni, mint egy túlméretezett indítómotorú, belső égésű erőforrásos autót. A fogyasztás és egyben károsanyag-kibocsátás frontján 8-15 százalékos előnnyel kecsegtető lágyhibridek előnye, hogy finomabb és halkabb működésű az automatikus start-stop rendszer, illetve hogy a kisméretű akkumulátor miatt minimális az extra tömeg.

A regeneratív fékezés révén a kinetikus energia villamos energiává alakul, ami gyorsításkor hatékonyan besegít a hajtásba, illetve lehetőség van arra, hogy bizonyos sebességtartományban akár menet közben is kikapcsoljon a belső égésű motor, vagyis hogy "vitorlázva" guruljon az autó. Érdekesség, hogy ma már a több száz lóerős sportos személyautókba is kerülnek 10-20 lóerős villanymotoros lágyhibrid rendszerek, értelemszerűen nem a teljesítmény növelése, hanem sokkal inkább a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása érdekében.

A normál hibridekben lévő villanymotorok nagyobb méretűek és komolyabb teljesítményűek, így akár önmagukban, a benzinmotor segítsége nélkül is képesek lehetnek a jármű mozgatására. A néhány kWh kapacitású akkumulátor általában maximum 2-3 kilométeres tisztán elektromos hatótávot tesz lehetővé, és autója válogatja, hogy ennek manuális, sofőr általi bekapcsolására lehetőség van-e.

Általában érdemes inkább az automatikára hagyni a megfelelő üzemmód kiválasztását, a leginkább optimális működés így érhető el. A normál hibridek esetében a villanymotor nemcsak a fogyasztást csökkenti, hanem érezhetően javít a menetdinamikán is. Az akkumulátort külső forrásból nem lehet tölteni, azt egyrészt a regeneratív fékezés, másrészt a belső égésű motor által biztosított energia táplálhatja.

Felesleges töltőaljzatot keresni
©

A plugin hibridekben találhatók a legnagyobb teljesítményű villanymotorok és a legkomolyabb kapacitású akkumulátorok. Ennek számos előnye van, azonban nem elhanyagolható hátrány, hogy az akkumulátor ebben az esetben már jelentős extra tömeget képvisel. Az otthoni 230 V-ról, vagy akár publikus töltőkről is tölthető plugin hibridekben általában 8-15 kWh kapacitású telep található, de a legújabb modellek esetében már a 24-30 kWh-s akkumulátor sem ritka. Hasonló kapacitású telep található egyébként a kisebb villanyautókban.

A tisztán elektromosan megtehető távolság kiviteltől függően 25–100 kilométer, és villanymotoros módban általában 100-130 km/h-ra van limitálva a sebesség. Ha ezt meghaladjuk, akkor automatikusan bekapcsol a benzines vagy gázolajos főmotor. Nem ritka, hogy a gyártók a tengelyek közötti mechanikus kapcsolat nélkül, a villanymotor hátsó tengelyre szerelésével összkerékhajtást is megvalósítanak.

Hazánkban a villanyautók mellett jelenleg azok a külső töltésű plugin hibridek kaphatnak számos kedvezménnyel járó zöld rendszámot, melyek legalább 25 kilométert képesek megtenni a belső égésű motor beindítása nélkül.

Töltőre vele!
©

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Magyar filmesek dolgoznak egy marokkói filmen, az állam is támogatja

Magyar filmesek dolgoznak egy marokkói filmen, az állam is támogatja

Eladó Walter Röhrl ikonikus Martini festésű Lanciája

Eladó Walter Röhrl ikonikus Martini festésű Lanciája

Révész Sándor: Rosszkor jött az orvosok béremelése

Révész Sándor: Rosszkor jött az orvosok béremelése