szerző:
László Ferenc
Tetszett a cikk?

Két nagyon hasonló autót eresztettünk egymásnak, hiszen mindkét delikvens zéró károsanyag-kibocsátású és hangtalanul falja a kilométereket. Az aprócska különbséget úgy hívják: négy évtized.

A Mercedes idén dobta piacra első olyan modelljét, amelyet már a kezdetekről fogva kifejezetten elektromos autónak terveztek. A középkategóriás divatterepjárók közé pozicionált újdonság az általunk az elektromos autók Monacójában, Oslóban előzetesen már kipróbált EQC, amelyből nemrégiben a hazai tesztautó is megérkezett hozzánk.

Rendhagyó módon egy orosz riválist találtunk a stuttgartiak szupertrendi újdonságának, ami nem más, mint egy tisztán elektromos hajtású Zsiguli. Kevesen tudják, hogy a Ladának már 1976-ban volt villanyautója, a VAZ-2801, amiből a 80-as évek közepéig kevesebb mint 50 példány készült. Jelen tesztalanyunk 1979-ben látta meg a napvilágot, de eredetileg benzines autóként, és a közelmúltban került bele modern villanyhajtás.

Összecsap tehát egymással a múlt és a jelen, a villany Zsiguli és az elektromos Mercedes. A versengés igen szorosnak ígérkezik – gondoskodtunk róla.

Okos LED-fényszóró vs. izzós lámpa
©

A bal sarokban

A mellékelt fotókon látható Lada tehát 1979-ben gördült le Togliattiban a gyártósorról, mégpedig egy teljesen hétköznapi VAZ-2101-esként, vagyis ezerkettes Zsigaként. A Magyarországon forgalomba helyezett szedán első tulajdonosa egy tatabányai bányavezető volt, aki alig használta, ugyanis volt mellette egy szolgálati autója is.

Ugrunk egy nagyot az időben, egészen a 2010-es évek elejére, amikor is a jelenlegi tulajdonos, Attila lecsapott a remek egészségnek örvendő autóra. Majd feltűnt a színen egy EU-s támogatású program, melynek részeként néhány régi autót át lehetett alakítani elektromossá. Attila győri egyetemi segítséggel belevágott a projektbe, a kocsiból kikerült a benzinmotor és az üzemanyagtartály, helyüket egy villanymotor és egy akkumulátorcsomag vette át.

1970 és 1982 között készült a Zsiguli
©

A jobb sarokban

A Mercedes 2016 őszén a Párizsi Autószalonon tárta először a nagyközönség elé a Concept EQ nevet kapott tanulmányautót, amely előzetesen felvázolta, milyen lesz a végül két évvel később leleplezett EQC. Nem ez a Daimler első tisztán elektromos autója, azonban az első olyan, melyet már az első skiccektől kezdve úgy fejlesztettek, hogy a benzinhez és a gázolajhoz semmi köze sem lesz.

A GLC méretkategóriájában támadó EQC gyártása idén kezdődött meg, először Brémában, aztán Pekingben. Az egy ideje már hazánkban is kapható újdonságból egyetlen kivitel készül, az EQC 400 4Matic.

Felesleges a hagyományos hűtőrács
©

Első összecsapás: gyorsulás

Bár mind vásárlói, mind gyártói oldalról mérsékelt értelme van a gyorsulási értékek hajszolásának, mi mással kezdhetnénk az összevetést, mint azzal, hogy delikvenseink a lámpánál milyen vehemenciával képesek kilőni.

Nos, a Zsigulit egy alig 16 lóerős villanymotor hajtja. Ez jelentősen elmarad az eredeti 1,2 literes benzinmotor 60 lóerős produkciójától, ám a sokkal kedvezőbb nyomatékleadás miatt 0-tól 60-ig jobban gyorsul a villany Zsiga, mint a benzines testvérei. Utána már nagyon hiányzik a teljesítmény, vagyis a 0-100-as versenyt tuti elbukja a környezettudatos orosz.

Izgalmakból nincs hiány, ugyanis a kardántengely a helyén maradt, az erő pedig csak a hátsó kerekekre érkezik meg. A négyfokozatú kéziváltó is ott figyel a jobb kezünk környékén, de az egyest és a kettest, valamint a kuplungolást is nyugodtan el lehet felejteni. A legtöbbet használt fokozat a hármas, ezzel érdemes indulni, és aztán 50-60 magasságában kell tolni egy negyediket. A végsebesség 115 km/h körül alakul.

Van benne akarat - kis tempónál
©

A dupla villanymotor révén összkerékhajtású EQC körülbelül 25-ször nagyobb teljesítménnyel, 408 lóerővel bír. Ráadásul ehhez 765 Nm-es csúcsnyomaték társul, ami 5,1 másodperces 0-100-as szintidőt tesz lehetővé. Az utastérben azonban inkább 4 másodpercnek érződik a katapultálás, ami elsősorban amiatt letaglozó, mert nincs semmilyen váltogatás, az erő instant módon, a legkisebb késedelem nélkül megérkezik.

Az elektronikusan 180 km/h-ra korlátozott végsebesség mindenhova elegendő. Talán csak az Autobahnra nem.

Zsiguli-EQC : 0-1

©

Hatótáv

A Lada csomagtartójába került a méretes és amúgy modern akkumulátorcsomag, és rögtön felvetődik a kérdés, hogy emiatt mennyivel nőtt a kocsi tömege. Kiderült, hogy az eredeti forgalmiban szereplő 920 kilogrammos érték változatlan maradt, mert bár jött egy nehéz akkumulátor, ám a súlyos benzinmotor helyére egy apró és könnyű villanyos egység került. A kocsi eleje annyira könnyű lett, hogy a géptető alá behelyezett járólapnehezék nélkül szinte vezethetetlen lenne a járgány.

Egy feltöltéssel mintegy 80 kilométert lehet megtenni, és a műszerfalon nincs visszajelzés a töltöttségi százalékról. Meg kell jegyezni az indulási kilométerszámot, hozzá kell adni a biztonság kedvéért 70-et, és vezetés közben oda kell figyelni, hogy mikor közelítjük meg ezt az értéket.

A Mercedes padlólemezébe szerelt akkumulátorpakk 80 kWh kapacitású és 650 kilogramm tömegű. Ennek "köszönhető" a 2,5 tonnás, vagyis G-osztályéhoz hasonló tömege, ami hatalmas teljesítmény ide, letaglózó nyomaték oda, minden egyes kanyarodáskor és fékezéskor érezhető. Nincs mit szépíteni: a Mercedes közel háromszor olyan nehéz, mint a Lada.

Az EQC-val tapasztalataink szerint két töltés között reálisan mintegy 330-340 kilométert lehet megtenni.

Zsiguli-EQC : 0-2

A ballaszt alatt található az alig 20 kilós villanymotor
©
Nem túl praktikus csomagtér
©

Töltés

A Lada töltését otthoni 230 V-ról lehet megoldani, egy komplett procedúra 8 órát vesz igénybe.

A Mercedes esetében 230 V-ról kis túlzással élve örökkévalóság egy teljes töltés, ami még 7,2 kW-os AC-ről is 10-11 óra. Az igazi megoldást az Ionity jelenti, mely autópályák melletti hipermodern DC töltővel 10-ről 80 százalékra 40 perc alatt pumpálható fel a megfáradt aksi.

Zsiguli-EQC : 0-3

Delej felvevőhely
©
A felejthetetlen matrica
©

Utastér, kezelhetőség

A Mercedesben már nincsenek analóg műszerek, a kormány mögött és tőle jobbra is egy-egy gigantikus kijelző található. A különböző funkciókat a kijelző nyomkodásával, a kormány tapipadjának simogatásával, a középkonzol kezelőszervével, illetve hangparancsokkal lehet elérni. Elég annyit mondani angolul vagy németül, hogy "fázom", és a fűtés hőfoka máris megemelkedik egy Celsius fokkal.

A hangulatfények színe és intenzitása teljesen személyre szabható, a hifi a fülünket, a kényelmes ülés pedig a hátunkat masszírozza. A térérzet viszont nincs a topon, minden oszlop iszonyatosan vastag (fókuszban az NCAP törésteszt), ahogy a műszerfal, a középkonzol és az ülések is rabolják a helyet. A tolatás sem leányálom, persze kamerák arzenálja segíti.

Csak a bőrillat nem érződik a képről
©

Ezzel szemben a Zsiguli egy teljesen őszinte autó, mindenféle high-tech varázslat nélkül. Kevés olyan funkciója akad, amelyhez elő kellene venni a porosodó gyári dokumentációt, az analóg műszerek szinte sosem hazudnak, a térérzet kiváló, és olyan jól körbe lehet pillantani az utastérben, mint egyetlen modern autóban sem. A törésteszttel kapcsolatos kérdéseket inkább nem feszegetjük, azt viszont megemlítjük, hogy az elkönnyült orr miatt a kormány tekergetése még szervo nélkül sem igényel Popeye-alkarokat.

A komfortérzeten némileg ront, hogy egyelőre semmilyen fűtés nincs a kocsiban, de már megérkezett a Webasto állófűtés, amit csak be kell szerelni. Így pedig már egyértelmű, hogy ezt a kört az orosz-magyar barátság jegyében a végre szépítő Lada viszi.

Zsiguli-EQC : 1-3

Szellős cockpit
©

Retro

Úgy érezzük, hogy ennek a versenyszámnak komoly lendülettel futhat neki az orosz delikvens. Olyannyira, hogy a régi szép emlékek miatt az utakon legalább annyian, ha nem többen fordulnak utána a Ladának, mint a villany Mercedesnek. Főleg, ha még a zöld rendszám is ott figyel majd rajta.

A kilométeróra alig több mint 38 ezret mutat. A jelenlegi tulaj nem tudja eldönteni, tényleg csak ennyi van-e az autóban, vagy 138 ezer, és már átfordult a mutató. Így vagy úgy, a Zsiguli kiváló állapotnak örvend, és a hátsó ajtók hamutartóiban még ott a gyári zsírozás.

Az EQC jelenleg értelemszerűen még semmilyen retro értékkel sem bír. És az a sanda gyanúnk, hogy 2059-ben sem rendelkezik majd ilyen jellegű adottságokkal, de ezt persze majd az idő eldönti. Mint ahogy azt is, hogy 40 év múlva milyen egészségi állapotnak örvend majd a most még csillogó-villogó technika.

Zsiguli-EQC : 2-3

Kulcsból nincs hiány
©

Ár

A Ladát 150 ezer forintért vette a tulajdonosa. A villanyosítás mindennel együtt 4 millió forintba került, vagyis a kocsi körülbelül 4,15 millió forintot kóstált.

A Mercedes alapára 26,3 millió forint és a néhány extrával megpakolt tesztautó értéke 29,5 millió forint. És akkor jöhet a szokásos demagóg számolgatás: egy EQC-ből hét villany Zsigulit lehetne venni és még benzinre, pontosabban áramra is maradna némi zseton.

Vagy arra, hogy rendes zöld rendszámot kapjon a kocsi. Attila elmondása szerint ez körülbelül 2 millió forintba és nem kevés macerába kerülne itthon, így marad az, hogy az autót külföldön sokkal olcsóbban és egyszerűbben üzembe helyezik, majd pedig hazahozzák honosítani.

Zsiguli-EQC : 3-3

A szerző mosolya teljesen természetes
©

Konklúzió

A végeredmény alapján egyszerűen nem tudnánk választani a két versenyző közül. Mondhatni azért, mert az értékeléskor kicsit megdöntöttük a pályát a Lada irányába, és ez persze így is van.

De talán inkább azért, mert igazából egyik autó sem kellene. A Lada ugyan a maga módján szupercuki, de a baltával faragott technikájával minden nap együtt élni inkább szuperciki kategóriás lenne. A Mercedes iszonyatosan drága, és bár cserébe elképesztő űrtechnikát kapunk, az EQC városba egyszerűen túl nagy, a hatótávja viszont kevés ahhoz, hogy igazi utazóautó lehessen.

A Mercedes EQC-nak persze nem a villany Zsiguli az igazi ellenfele, hanem az általunk a közelmúltban alaposan letesztelt Audi e-tron. És azt bizony alaposan megveri. Kicsit kisebb az EQC, de jobban megy, kisebb akkumulátorral nagyobb a hatótávja, profibb a zajszigetelése és még olcsóbb is.

Stuttgart-Ingolstadt : 1-0

Áthidalhatatlan ellentét
©

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Autó rovatának Facebook-oldalát.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
"Ami volt, annak így vagy úgy nyoma marad" – 85 éves Törőcsik Mari

"Ami volt, annak így vagy úgy nyoma marad" – 85 éves Törőcsik Mari

Mire számíthat Orbán, hogy Joe Biden lesz az Egyesült Államok elnöke?

Mire számíthat Orbán, hogy Joe Biden lesz az Egyesült Államok elnöke?

Az idei legszebb magyar szerelmes filmet nevezzük be az Oscarra

Az idei legszebb magyar szerelmes filmet nevezzük be az Oscarra