A Gyűrűk ura főszereplői, Elijah Wood (b.), Sean Astin (j.) középen pedig a digitális remekmű, Gollam © AP

Az egyik - stílszerűen: filmbe illő - hazai sikertörténet a Jászberényi Áron és Jászberényi Márk által alapított Colorfronté. A két fiatalember a kilencvenes évek végén ismerte fel, hogy a filmes utómunkákhoz nem létezik olyan eszköz, amely lehetővé tenné, hogy a stáb tagjai a számítógép merevlemezén dolgozzanak a kész anyaggal, az utómunka során csupán a régi, kémiai módszerekkel lehet a filmen a kívánt változtatásokat elvégezni.

Jászberényi Márk ekkor a Filmlaborral közös vállalkozásként a Frontfilm nevű vállalkozáson dolgozott, amely az első digitális filmtrükkcég volt hazánkban. A szűkös magyarországi piaci lehetőségek, s az ezzel összefüggő anyagi vonzat – az alacsony kereslet miatti magas árak – kapcsán felvetődött, hogy jobb üzlet lenne a filmes utómunkával foglalkozó szakma számára eszközöket fejleszteni, mint azokat Magyarországon a gyakorlatban alkalmazni.

Így alakult meg 1998-ban a Colorfront Kft., amely először különféle programkiegészítéseket – úgynevezett plug-ineket – fejlesztett a Discreet nevű vizuális trükkök létrehozására alkalmas szoftverkörnyezethez. A cég budapesti kirendeltsége 2005-re 15 főre duzzadt, nevéhez olyan fejlesztések fűződnek, mint a Colossus, illetve a Lustre nevű megoldások. Mindkettő a számítógépen rögzített filmes nyersanyag hatékony feldolgozását teszi lehetővé. A Colossus nagyobb teljesítményű asztali számítógépen is fut, s a felhasználó igénye szerint 16-bites lineáris, illetve úgynevezett log processing üzemmódban is képes üzemelni.

„A Colossust a filmes munkakörnyezethez fejlesztettük, filmlaboratóriumi tapasztalatainkat is felhasználva hozzá” – magyarázta Jászberényi Márk egyik korábbi interjúban. „Mivel korábban a Filmlaborral együtt dolgoztunk, ezért ismertük a felhasznált technológiákat és a terminológiát. A Colossust ezért olyanra terveztük, hogy minél jobban testreszabható legyen, akárcsak egy filmes labor rendszerei.”

A cég Lustre nevű alkalmazása szintén a kilencvenes évek alkonyán jött létre, miután Jászberényiék felismerték, hogy nincs megfelelő eszköz az úgynevezett fényelési munkafázis digitális elvégzésére. Ez korábban csupán a már kész filmszalagok kémiai kezelése útján, filmes laborban volt lehetséges.

„A Lustre-val tulajdonképpen a leforgatott jelenetek, snittek fényhatásait és színvilágát lehet szabályozni” – mondta el a hvg.hu kérdésére Nagy Eszter, a program specialistája. „Meg lehet határozni az egyes színek egyensúlyát, így digitális úton lehet beállítani, hogy a kész felvételek hogy nézzenek ki a vetítővásznon.”

A Lustre-t Peter Jackson óriásprodukciója, a Gyűrűk ura-trilógia filmváltozata kapcsán ismerhette meg a szakma. Az áttörés 2000-ben, a Hollandiában rendezett IBC szakkiállításon sikerült a magyaroknak. Amszterdamban a Discreet jóvoltából lehetőségük nyílt bemutatni fejlesztésüket Peter Doyle vizuális effektekkel foglalkozó szakembernek, aki megemlítette nekik Jackson filmjét. Mindössze fél év alatt kellett a plug-inekből önálló szoftvert varázsolni, a kemény munka azonban meghozta a gyümölcsét, ugyanis a Lustre a Tolkien-trilógia után többek között két Harry Potter filmben is „munkát kapott”.

A szoftver sikerét pedig mi sem bizonyítja jobban, mint Peter Jackson új filmje, a King Kong, amelyen Nagy Eszter is dolgozott.

„Nagyon összetett egy ilyen kaliberű produkción végzett munka” – magyarázta a Lustre-specialista a hvg.hu-nak adott interjúban. „Egyszerre több száz ember dolgozik különböző munkafázisokban, s az egész folyamatot egy webes felületen keresztül koordinálják. A vizuális utómunkálatokat a vezető operatőr koordinálta, ő adta ki az utasításokat, Peter Jackson csupán a már teljesen kész felvételeket ellenőrizte. Persze előfordult, hogy az ő utasítására kellett változtatni a színeken, vagy a fényeken. Azonban nem csak külföldi, hanem magyar alkotásokban is szerephez jut a Lustre, ugyanis a tavalyi filmszemlén díjazott Fekete kefén is végeztem fényelési munkálatokat.”

Ilyen sikerek láttán nem csoda, hogy a nemzetközi piac érdeklődni kezdett a Colorfront iránt. S bár a magyar cég fejlesztéseit nem kisebb cég licenszelte, mint az Autodesk, a nagy stúdiók aggódtak, hogy egy cseppnyi magyar vállalatra kell bízniuk magukat. Így aztán megszületett a döntés, s a Jászberényi testvérpár 2004 végén eladta a céget az Autodesknek, nem kevesebb, mint 15 millió dollárért, vagyis csaknem hárommilliárd forintért. Ez egyrészről biztos hátteret jelent a magyar fejlesztőknek, másrészt a stúdiók aggodalmait is eloszlatja. A Lustre hatását pedig a mozinézők a feljebb említett alkotásokon kívül olyan produkciókban is láthatták, mint a Stuart Little 2., vagy 2004 egyik legnagyobb durranása, a Pókember 2.

A Titanic Krajcsik Zsolt digitális óceánján siklott © AP

Utóbbi sikeréhez nem kis mértékben egy másik magyar szakember is hozzájárult. Krajcsik Zsolt több mint tíz esztendeje él Los Angelesben, ahol vizuális effektekkel foglalkozik. Ha rákeresünk a nevére az Internet Movie Database oldalain, elismerésre méltó filmlista tárul a szemünk elé. Krajcsik többek között olyan megaprodukciók sikeréhez járult hozzá, mint a Titanic, a Számkivetett, a Harry Potter-filmek első epizódja, a Pán Péter, a Mátrix: Forradalmak, illetve a hazánkban nemrégiben bemutatott Narnia krónikái.

„Manapság már szinte egyáltalán nem készül film vizuális effektek nélkül” – mondta a hvg.hu-nak adott telefonos interjúban Krajcsik. „Sokszor olyan apróságokról van szó, amelyeket egy hétköznapi mozinéző észre sem vesz. A digitális utómunka sok esetben egy hollywoodi film gyártási folyamatának legalább 50 százalékát teszi ki, de nem ritka az olyan mozi, amelyben még ennél is több vizuális effekt kerül a vászonra. A legutóbbi film, amin dolgoztam a Narnia krónikái volt, amelynek a digitális utómunkára szánt költségvetése valahol 80 és 100 millió dollár között mozgott.”

Krajcsik Zsolt a Sony Picture Image Works (SPIW) munkatársa, amely jelenleg a világ legnagyobb vizuális effektekkel foglalkozó cége, még George Lucas világhírű cégét, az Industrial Light & Magic-et is maga mögé utasítja. Természetesen ehhez megfelelő infrastukturális háttérre is szükség van, a SPIW a világ 500 legnagyobb szuperkomputerének az egyikét használja a bonyolult számítási feladatok elvégzéséhez.

„A filmrendezők sokszor szeretik nyilatkozni, hogy bizonyos filmjelenetek vizuális effektek nélkül készültek” – meséli Krajcsik. „Ez általában a lehető legtávolabb áll az igazságtól, legfeljebb marketingfogásnak alkalmas. A Bad Boys 2. rendezője (Michael Bay - a szerk.) az egyik olyan autós üldözési jelenetről állította, hogy digitális technika alkalmazása nélkül készült, amelyen jó néhány munkatársammal együtt magam is dolgoztam.”

A lélegzetelállítóan valósághű jelenetek létrehozásához a SPIW szakemberei olyan szoftvereket használnak, mint a háromdimenziós alakzatok létrehozására alkalmas Maya, illetve olyan programokat, mint a Houdini, a Renderman, s a már feljebb említett Lustre.

„A munkahelyemen a számítógépes infrastuktúra valóban lenyűgöző” – teszi hozzá a szakember. „Az 500-as listán szereplő szuperszámítógép szinte az egész épületet behálózza. Bármelyik munkaállomásról be tudok jelentkezni a rendszerbe, amelynek 100 terabyte-os háttérkapacitása van. Ez különösen fontos, ugyanis a bonyolult rendereléseknél és egyéb grafikai munkáknál óriási adatmennyiségekkel dolgozunk. Annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban haladjon a gyártás, párhuzamosan akár több gépet is dolgoztathatunk, akár több száz processzort is le tudok foglalni, s a rendszer egy pillanatra sem lassul le. A Narnia krónikái-ban például beszélő hódokat kellett életre keltenem, a Titanic-ban pedig többek között a digitálisan előállított óceán létrehozásán dolgoztam.”

Hazánkban egy másik cég, a Focus Fox is hasonló területen tevékenykedik. A reklámfilmekkel, hazai és külföldi filmekkel foglalkozó vállalatnál filmlabor-munkálatokkal, 3D-vel, fényeléssel és kompozitálással – vagyis a digitális trükkök elkészítésével – egyaránt foglalkoznak. A cég olyan produkciókhoz adta már nevét és szaktudását, mint az Üvegtigris 2, a Kútfejek, vagy az Igazi Mikulás. A nemzetközi porondon többek között a Csodálatos Júlia, a Sorstalanság, vagy az Eragon című, 2005 nyarán leforgatot fantasy-alkotás képkockáin dolgoztak. Megkeresésünk idején a cégnél gőzerővel folyt a munka, ugyanis a közelgő filmszemlére készültek.

„A tavalyi szemlén tíz nyertes alkotásból nyolchoz volt közünk” – nyilatkozta Vas Csaba produkciós menedzser. „Remélhetőleg az idein is hasonló eredmények születnek majd, ugyanis rengeteg benevezett művön dolgozunk most is. Cégünk jelenleg profilváltás előtt áll, új technológiák bevezetésére készülünk, többek között nagyon várjuk a HD-nyersanyagok feldolgozását lehetővé tévő eszközöket. A filmek mellett reklámfilmek, teljes kampányok lebonyolításával foglalkozunk, de a reklámcégek mellett természetesen a nagy stúdióknak is dolgozunk.”