Táplálékként, takarmányként és "vízraktározóként" való hasznosíthatósága miatt a kaktusz válhat a XXI. század egyik legfontosabb haszonnövényévé – hívta fel a figyelmet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A FAO a száraz éghajlatú területek mezőgazdasági kutatásaiért felelős nemzetközi kutatóközponttal (ICARDA) közösen kiadott könyvében részletezi a kaktuszfélék termesztésének előnyeit.

Az ICARDA kutatója, Ali Nefzaoui szerint a világ vízkészleteire nehezedő egyre nagyobb nyomás miatt a kaktusz válhat a XXI. század egyik legfontosabb haszonnövényévé. Nagyfokú ellenállóképességüknek hála, ezek a szúrós növények jelenthetik élelmezési szempontból az egyik utolsó mentsvárat a klímaváltozás által legsúlyosabban érintett száraz területeken.

A FAO szerint a kaktuszfélék továbbá rengeteg vizet tárolnak: ez hektáronként akár 180 tonna vizet is jelenthet, ami öt kifejlett tehén ellátására elegendő. "A Madagaszkár déli részét sújtó közelmúltbeli aszály során a kaktuszok fontos táplálék-, takarmány- és vízforrásként szolgáltak a helyiek és állataik számára" – húzta alá a FAO.

Az ENSZ-ügynökség szerint míg a kaktuszfélék többsége táplálkozásra nem alkalmas, addig a fügekaktuszok vagy medvetalpkaktuszok (Opuntia) nemzetségébe tartozó fajok ehetőek, és Brazíliában, Észak-Amerikában, valamint Etiópiában már jó ideje termesztik őket.

A fügekaktusz évszázadok óta stabil alapját képezi a mexikói konyhának és ma már Szicíliában is előszeretettel fogyasztják.